Az elmúlt napokban a nagy nyilvánosságot elkerülte, hogy egy nem mindennapi döntést fogadtak el az Európai Unió parlamentjében. Az esetről a magyar nyelvű médiákban semmilyen információ nem jelent meg, pedig az ügy érdekelheti a szavazó állampolgárokat, hiszen nem másról van szó, minthogy az EU jóváhagyta a magánkommunikáció megfigyelését, ez pedig minden tagállamra kötelező.
Még egyértelműbben: a gyerekek jogaira hivatkozó csomagolásban megszületett a jogi kerete az állampolgárok totális megfigyelésének. Azaz a kormányok, a globális cégek felhatalmazást kapnak a személyes kommunikáció követésére, még egyszerűbben fogalmazva: bírósági felhatalmazás nélkül, puszta gyanú alapján ezentúl bárhol, bármikor belenézhetnek az elektronikus postaládájába, elolvashatják az üzeneteit.
Az ügyben a napokban magyar nyelven mindössze egy kis informatikai szaklap közölt írást, amit az alábbiakban mi is szemlézünk. Mindezek előtt viszont egy érdekes jelenségre érdemes figyelni: a Fidesz kommunikációjában a magyarországi ellenzéki pártok úgy szerepelnek, mint a globális Soros-hálózat lerakatai, akik a magyar érdekek ellen dolgoznak.
Természetesen ebben az összefüggésben nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc feleségétől, Dobrev Klárától a Momentumos Cseh Katalinig mindenki támogatta az állampolgári szabadságjogokat semmibe vevő, a diktatúrára hajazó megfigyelési javaslatot az Európai Unió parlamentjében, hiszen a „gazdáik” érdekeit védik.
A különös koalíció viszont azzal vált teljessé, hogy most Dobrev Klárához és a Momentumhoz a Fidesz is csatlakozott. Úgy tűnik, ha a szavazó állampolgárokat kell megfigyelni, akkor az ellenzék és a kormánypárti képviselők félre tudják tenni a nézetkülönbségeiket.
A globális világgal szembeni magyar szabadságharcot hangoztató Fidesz képviselői mindannyian megszavazták az állampolgárok totális megfigyelését lehetővé tevő jogszabályt. Ez alól nem kivétel az RMDSZ két magyar képviselője sem.
A megfigyelési javaslatot megszavazó képviselők listáját itt találja meg.
A PCX informatikai szaklap írását itt tudja elolvasni.
A PCX cikkének kivonata:
Különös korban élünk, mondhatnánk, és nem kevésbé különös régióban, ahol az Európai Unió és parlamentje hozhat döntést az összes tagországot érintő közös kérdésekről. A legutóbbi közös ügyként az úgynevezett ePrivacy Derogation (e-adatvédelem csökkentés), vagyis az adatvédelemről és az elektronikus hírközlésről szóló rendeletre tett javaslatot tűzték ki szavazásra, melyet elsöprő többséggel el is fogadtak, ezzel utat nyitva személyes kommunikációnk törvényes megfigyeléséhez, cégek és kormányok számára egyaránt.
Tette mindezt az az Európai Unió, mely általában minden alkalmat megragad, hogy kritizálja a nagyvállalatokat és kormányokat a szabadságjogok csökkentése miatt.
„A magánélet védelméről és az elektronikus hírközlésről szóló rendeletjavaslat növeli az emberek magánéletének védelmét és új lehetőségeket nyit meg az üzleti vállalkozások számára” – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
A most jóváhagyott rendelet, melyre Chatcontrol-ként is hivatkoznak, lényegében lehetővé teszi az e-mail és egyéb üzenetküldő szolgáltatások, illetve szolgáltatók számára, hogy automatikusan átkutassák az egyes polgárok összes személyes üzenetét a feltételezett gyanús tartalmak után, és a gyanús eseteket jelentsék a rendőrségnek.
A legkülönösebb, hogy egyelőre alig találunk cikket az ügyről, márpedig ez olyasminek hangzik, amiről az emberek talán szeretnének hallani.
Épkézláb tájékoztatásért végül az Európai Kalózpárthoz és a honlapján közölt állásfoglaláshoz kellett fordulnunk. Írásában a polgárjogi szervezet természetesen heves tiltakozásának adott hangot, ahogy fogalmaz: „(…) az automatizált tömeges megfigyelés ellen, ami gyakorlatilag a magánélet végét jelenti a digitális levelezésben. A Kalózpárt képviselői jogi lépéseket terveznek”.
A szavazás július 6-án zajlott, amikor is az Európai Parlament 537 tagja hagyta jóvá a rendeletet, 133 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett. Ahogy azt a Kalózpárt oldalán olvashatjuk, a rendőrség adatai szerint az esetek túlnyomó többségében ártatlan polgárokat gyanúsíthatnak meg, ami a megbízhatatlan eljárásoknak köszönhető. Egy közelmúltban végzett reprezentatív felmérés szerint az uniós polgárok 72%-a ellenezte üzeneteik általános ellenőrzését. Míg a szolgáltatók kezdetben választhatnak, hogy átvizsgálják-e a kommunikációt vagy sem,
a várhatóan ősszel megjelenő nyomon követési jogszabály minden hírközlési szolgáltatót kötelez a válogatás nélküli átvilágításra.
Patrick Breyer, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: “Ez inkább árt a gyerekeknek, mint védi őket”.
A képviselő szerint egyfelől ez a totalitárius logika teljesen kiszolgáltat minket, hiszen postaládánk és a teljes digitális kommunikációnk megfigyelhetővé válik, másfelől viszont pont azokat teszi ki még nagyobb veszélynek, akiket papíron megvédeni hivatott.
Breyer itt elsősorban nem csak a széles tömegekre, hanem a gyerekekre gondol, akiknek magánjellegű tartalmai, például fotói számos avatatlan kézen haladnak majd át, ezzel őket is kriminalizálva.
A számos várható következmény között szó esett arról is, hogy a visszaélések áldozatainak rendkívül fontos, hogy szabadon beszélhessenek az elszenvedett bántalmazásról, és biztonságos körülmények között fordulhassanak segítségért. „Ezeket a biztonságos tereket most elveszik tőlük, ami megakadályozza az áldozatokat abban, hogy segítséget és támogatást keressenek” – írja a képviselő.
Az Európai Bíróság egy korábbi bírája megerősítette, hogy az EU chat-ellenőrzésre vonatkozó tervei sértik az alapvető jogokat. Patrick Breyer jogi lépéseket tervez a rendelet ellen, és keresi a visszaélések áldozatait, akik ilyen panaszt tennének. Az Európai Bizottság már bejelentette, hogy a csevegés ellenőrzését kötelezővé teszi minden e-mail és üzenetküldő szolgáltató számára.
Ez számunkra például azt is jelenti, hogy a korábban biztonságos, végponttól végpontig titkosított üzenetküldő szolgáltatások, mint például a Whatsapp vagy a Signal, kénytelenek lennének hátsó ajtót telepíteni, de ezek szerint nehéz helyzetbe került a magánszféra védelmezőjeként ismert Telegram is.
„A postai tisztviselők sem nyitják fel a magánleveleket, hogy megnézzék, nem küldünk-e valami kifogásolhatót. Ugyanennek a szabálynak kellene érvényesülnie az interneten is. Ez a kivétel azonban visszavonhatatlanul károsítja a magánélethez való alapvető jogunkat, ráadásul a nagy platformokon történő megfigyelés csak azt fogja eredményezni, hogy a bűnözők olyan platformokra költöznek, ahol a csevegés ellenőrzése technikailag lehetetlen lesz. Ennek eredményeképpen az ártatlan emberek napi szinten szaglásznak majd, miközben a bűnözők felkutatása sikertelen lesz” – közölte Marcel Kolaja, az Európai Parlament alelnöke, illetve a Cseh Kalózpárt európai parlamenti képviselője.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
