A legutóbbi információk szerint egy 28 főből álló halálosztag végzett Jovenel Moise haiti elnökkel saját házában. Az elkövetők között nagy számban voltak kolumbiai nyugalmazott katonák, de volt köztük haiti-kanadai kettős állampolgár és haiti-amerikai állampolgár is. A 28-ból hármat menekülés közben lelőttek a hatóságok, nyolcan szökésben vannak, a többieket Port-au-Prince-ben, egy lakásban tartóztatták le egy rajtaütésben. Haiti politikai helyzete már Moise regnálása idején is nagyon bizonytalan volt, a mostani merénylet azonban fordulatot nem hozott, sőt, elmélyítette a válságot.
Moiset lakásában a hátán fekve találták meg, 12 lövés érte. Felesége súlyos sebeket kapott, őt Floridába szállították, állapota állítólag stabil. Két fiuk nem volt a lakásban a merénylet idején, lányuk pedig az emeleten elbújva élte túl a támadást.
Egyes hírek szerint az elkövetők eredetileg nem akarták megölni a haiti elnököt, csak letartóztatni. Ez a forgatókönyv elég valószínűtlen, felmerülésének az lehet az oka, hogy beszámolók szerint a halálosztag az amerikai kábítószerellenes ügynökség nevébe rontott a házba, a katonák azt kiabálták: “DEA, mindenki a földre!”.
A merénylet után Haitin elszabadultak az indulatok. A lakosság egy része saját szakállára indított hajtóvadászatot a merénylők ellen, akiknek egy része a tajvani nagykövetségen próbált menedéket kapni.
A belpolitikai helyzet eddig sem volt valami rózsás, az elnök elleni merénylet azonban még bizonytalanabbá tette az ország jövőjőt. Haiti az amerikai kontinens legszegényebb országa, amely még mindig nem tért magához a 2010-es földrengésből, amikor 200 ezer ember esett áldozatul közvetlenül a természeti katasztrófának – nem beszélve a 11 milliós országot sújtó humanitárius válságról.
Bűnözés és belpolitikai káosz
A koronavírusjárvány csak olaj volt a tűzre, az emberek szegényebbek lettek, a bűnözés lendületet kapott. A bűnbandák elszaporodtak, üzletemberek és cégvezetők elleni emberrablásokat követnek el. 2019-ben hivatalosan 39 emberrablási ügyről számoltak be, 2020-ban, a világjárvány kitörése után ez a szám 200 fölé emelkedett. Egyes, nem hivatalos becslések szerint a valódi szám havi (!) 160-ra tehető.
Az sem mellékes, hogy a Haitinek nincs parlamentje, mert a nemzetgyűlés mandátuma 2019-ben lejárt, új választásokat azonban nem írtak ki. Moise elnöki rendeletekkel kormányzott. Az elmúlt négy évben összesen hat megbízott miniszterelnököt nevezett ki. Utoljára Ariel Henryt, épp egy nappal a merénylet előtt. Henry hivatalos beiktatására azonban nem került sor, bár ragaszkodik a pozíciójához.
Hatalmi harc van klszülőben
A hatalmat jelenleg Claude Joseph korábbi miniszterelnök gyakorolja, aki két nappal a merénylet előtt mondott le, ám most ő sem akarja átadni a stafétát, ideiglenes ügyvivő kormányfő lett, aki a merénylet miatt rögtön statáriumot hirdetett. Elmondása szerint nem adja át a hatalmat Henrynek, azt hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt új választásokat kell tartani. Hogy erre mikor kerülhet sor, egyelőre kérdéses.
Más országok is nyugtalanok a haiti helyzet miatt. A szegénység és a kilátástalanság növeli a migrációt. Csak idén májusban csaknem háromezer haiti illegális bevándorló próbált bejutni az Egyesült Államokba Mexikó irányából. Az USA, Chile és a Dominikai Köztársaság, bár a haiti migránsok főbb célországai közé tartoznak, inkább hajlanak a bevándorlás korlátozása felé. A bevándorlás terén engedékenyebb Franciaország és Kolumbia azonban fokozott nyomásnak van kitéve.
Körkép.sk, BBC.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
