A rendkívül hideg tavasz után megérkezett az elviselhetetlen kánikula. A legtöbb magyarlakta járásra másodfokú riasztást adtak ki, a nappali hőmérséklet holnap akár a 38 fokot is elérheti az ország déli részén.
A meleg levegő egyenesen a távoli Afrikából érkezik térségünkbe, és feltehetően a hét másik felében éri el a 38 fokos nappali csúcshőmérsékletet. Ma trópusi éjszakára kell felkészülni, az éjjeli hőmérséklet ugyanis nem csökken 20 fok alá. Az előrejelzések szerint azonban a hét végén hidegfront érkezik, így a lehűlést záporok, zivatarok kísérhetik. Az éghajlatváltozás és a zöld politika már évek óta az Európai Unió legfontosabb témái között szerepel – nem véletlenül. Ma már szinte nincs olyan ember az országban, aki ne tapasztalta volna meg saját bőrén a globális felmelegedés negatív hatásait. Bár sokszor nem is tudatosítjuk, a zöld karácsony, a fagyos május és a példátlanul száraz július mind annak a jele, hogy a környezet, amelybe beleszülettünk, és magától értetődőnek veszünk, változik. Az erdőtüzek, hőhullámok, tornádók és egyéb katasztrófák megszokott jelenséggé válhatnak. Egyes elemzések szerint, ha nem cselekszünk, évente akár 95 ezer európai halhat bele a brutális hőségbe, a mérhetetlen mezőgazdasági károkról nem is beszélve. Az Eurobarométer legújabb felmérése igazolja, hogy a közvélemény szerint is sürgősen fel kell lépni az éghajlatváltozás ellen, s ebben elsősorban a kormánytól várunk felelősségvállalást.
Míg az Európai Unió polgárai az éghajlatváltozást tartja bolygónk legsúlyosabb problémájának, addig Szlovákiában a fertőző betegségek elterjedésétől tartanak legjobban az emberek – derül ki az Eurobarométer legújabb felméréséből. Az uniós közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek közül 10-ből 9-en súlyos problémának tartják az éghajlatváltozást. Szlovákiában már a 2019-es adatgyűjtés során is a harmadik helyen végzett a klímaváltozás, idén a válaszadók többsége azt mondta, a szegénység, éhség és az ivóvíz hiánya a második legégetőbb probléma a világon. A koronavírus-járvány szemmel láthatóan hatással volt a március közepétől április közepéig tartó kutatásra, hiszen a hazai résztvevők 27%-a a fertőző betegségek elterjedését jelölte az első számú kihívásnak, mellyel szembe kell néznünk. Az EU-s átlag ennél 10%-kal alacsonyabb.
A megkérdezettek több mint háromnegyede ettől függetlenül nagyon súlyos problémának véli az éghajlatváltozást is, Szlovákiában tízből hatan (63%) úgy gondolják, a kormány felelőssége, hogy megfelelő válaszlépéseket tegyen ezen a területen – a két évvel korábbi adatokhoz képest itt 5 százalékpontos emelkedés figyelhető meg. Az uniós átlaghoz viszonyítva (41%) nálunk kevesebben tudatosítják saját felelősségüket az ügyben – mindössze a válaszadók 26%-a mondta azt, ő maga is felelősséget érez az éghajlatváltozás visszafordításáért. Ez az arány a 2019-ben mért számokhoz képest 8 százalékponttal visszaesett. Ennek ellenére, 10-ből 7-en azt állították, az elmúlt fél évben egyéni szinten is aktív szerepet vállaltak a klímaváltozás megfékezésében, és a mindennapok során tudatosan a fenntartható megoldásokat választották. A válaszadók háromnegyede jelezte, igyekszik csökkenteni a hulladéktermelést, méghozzá rendszeres szelektálással, ami hozzájárul az újrahasznosítás folyamatához. Hazánkban az uniós átlagot (59%) is meghaladta azok aránya (66%), akik, ha tehetik, csökkentik az egyhasználatú műanyag termékek használatát. Sőt, mint kiderült, egyre többen arra is odafigyelnek az új háztartási berendezések vásárlásánál, hogy az alacsonyabb energiafogyasztású alternatíva mellett döntsenek.
Az európaiak háromnegyede véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó befektetéseknek elsősorban az új zöld gazdaságra kell összpontosítaniuk. Tíz megkérdezett európai közül több mint nyolc (81%) egyetért azzal, hogy több közpénzt kell áldozni a tiszta energiára, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás csökkenését vonja maga után. Szlovákiában a felmérésben résztvevők 82%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az éghajlatváltozás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások nagyságát. Tízből közel kilencen azt mondták, a közegészségügy javulása érdekében a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseknek prioritást kellene élvezniük. Ugyanennyien tartották fontosnak, hogy az EU ambiciózus célokat tűzzön ki a megújuló energia használatának előmozdítására. A válaszadók többsége pedig kiemelte, az energiahatékonyság javításában fontos szerepe van az uniós támogatásnak.
A felmérés készítői kitértek az európai zöld megállapodásra is, melyben az Európai Parlament és a tagországok vállalták, hogy az EU 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, illetve hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentik a nettó üvegházhatású gáz kibocsátását. Az uniós polgárok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, hogy az EU időben teljesítse a klímasemlegesség területén tett vállalásait. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök üdvözölte, hogy a világjárvány és a nem túl kedvező gazdasági helyzet ellenére az éghajlat-politika támogatottsága továbbra is magas az unióban. „Az emberek tisztában vannak az éghajlat és a biológiai sokféleség terén jelentkező válságok hosszú távú kockázataival, ezért határozott fellépést várnak az ipari szereplőktől, a nemzeti kormányoktól és az Európai Uniótól. A legújabb Eurobarométer-felmérés eredménye egyértelmű felhívás a politikusoknak és az üzleti élet képviselőinek, az Európai Bizottság számára pedig további motivációval szolgál az »Irány az 55%!« elnevezésű intézkedéscsomag véglegesítéséhez, amelyet a tervek szerint még ebben a hónapban előterjesztésre kerül az éghajlat-politikai célok mielőbbi teljesítése érdekében” – nyilatkozta Timmermans. A jogalkotási javaslatcsomagot július 14-én terjeszti elő az Európai Bizottság, azt követően, hogy az Európai Parlament június végén jóváhagyta a klímarendeletet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
