Órákat töltöttem azzal, hogy kiderítsem a különböző hivatalos információs oldalakon, de a szlovák sajtóban is, hogy vajon hány „jelentéktelenebb” határátkelőhelyet zár be július 5-től a lengyel, az osztrák és a cseh határszakaszon a szlovák külügy és belügy. Nos nem zár be egyet sem.
A magyar határszakaszon hat közúti átkelőhelyen torlaszolják el súlyos betonelemek az átjárást, ezzel is hatékonyan gátolva a….a mit is?! Hiszen rideg tények bizonyítják a világstatisztikák alapján, hogy Magyarország a beoltottság magas arányának köszönhetően a legbiztonságosabb hely lett Európában!
Emlékezzünk, hogy pár napja a budapesti magyar–portugál Eb-mérkőzés után kollektíve meggyanúsították azokat a „szlovák állampolgárokat”, akik a Puskás Arénában voltak a mérkőzésen, hogy behozzák a vírus új mutánsát.
Most megint a magyart zárják el a magyartól, egy olyan Magyarországtól, ahol 57% a beoltottak aránya. De ez őket nem érdekli, Szlovákia a magyar vírustól tart! Megint.
Az az érv majdnem megállja a helyét, hogy ősztől tavaszig a magyar honvédség ugyanúgy lezárva tartott és őrzött a nap 24 órájában sok átkelőhelyet (megjegyzem amennyi erővel őrizték és nem engedtek át rajta, annyi erővel ugyanúgy át is engedhettek volna ellenőrzés után, és legalább nem unták volna halálra magukat az elnéptelenedett átkelőhelyeken a szolgálatot teljesítő derék honvédek), viszont abban az időszakban tombolt az épp aktuális hullám mindkét országban,
Persze a szél onnan fúj, hogy a szlovák szivárványkormány képtelen volt tartani a tempót Magyarországgal a lakosság oltásának terén, inkább egymást szurkálták, mint a vásott kölykök, és most megint pánikolnak.
Amúgy a felvidéki magyarság is kétfelé szakadt az „oltott-oltatlan” csatában és vérre menő verbális adok-kapok zajlik minden hír alatt, ahol kommentelni lehet, de ez sajnos így természetes ebben a helyzetben.
Persze aztán egy csomó jólelkű tót atyafi is szívhatja a fogát az intézkedések miatt és nézhet bárgyún a keresztbe tett betontömbre, mint Klus a kivonuló magyar képviselőkre.
Utóirat. Amikor Ipolydamásdon egy alapkővé avatott betondarabot ünnepélyesen megkocogtattak az illetékes magyar és szlovák politikusok, éppen akkor koccant az átkelőink aszfaltján a betontorlasz, hogy megint csak elzárjon bennünket egymástól, ki tudja mennyi időre. Megjegyzem,
Mindenesetre ismételgessük halkan önmagunkban, mert azzal az alábbi kijelentés hátha valósággá válik: soha nem voltunk ilyen jó viszonyban egymással, soha nem voltunk ilyen jó viszonyban egymással, soha nem voltunk ilyen jó viszonyban egymással…
Nem abbahagyni!
(Papp Sándor/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
