Június 1-jén tartjuk a Semmelweis-napot, mely egyben a magyar egészségügy napja. Ennek alkalmából egy magyar orvosra, Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékezünk. A szegények orvosát 2003-ban II. Szent János Pál pápa avatta boldoggá, ereklyéje pedig helyet kapott az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumán, a Missziós kereszten.
Batthyány-Strattmann László főnemesi, grófi családban látta meg a napvilágot 1870-ben Dunakilitiben.
A Bécsi Egyetemen többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet hallgatott, majd felfedezte igazi hivatását, és 1896-tól orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.
Az orvosi diploma megszerzése után vagyonából saját birtokán, Köpcsényben kórházat alapított, ahol elsősroban sebész és szemész szakorvosként gyógyította a betegeket. Felesége, Coreth Mária Terézia grófnő nemcsak az életben, hanem a munkában is segítőtársa volt. Igazi nagycsaládként éltek: tizenhárom gyermekük született.
A trianoni döntés után a család Körmendre költözött, Batthyány-Strattmann László pedig a kastélyában szemészeti klinikát alapított. Gyógyította az embereket körorvosként és szülészmesterként is bizonyított. Az orvos gróf a rászorulókat ingyen gyógyította, és amikor elbocsátotta őket az intézményből, élelemmel, gyógyszerrel, és egy-egy szentképpel, imakártyával ellátva engedte útjára a betegeit.
59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931 január 22-én. A burgenlandi Németújváron (németül Güssing, kisváros az ausztriai Burgenland tartományban) temették el a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban.
Élete során sokszor mondta, hogy ő csak műt, a gyógyulást Isten adja, ő csak eszköz Isten kezében, többek között emiatt is Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös kezdeményetzésére, ám nem sokkal később félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben.
Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá a „szegények orvosát”.
Forrás és fotó: NEK, Wikipédia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
