A németek szerint nincs véleményszabadság Németországban – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. A felmérés szerint a megkérdezettek kevesebb mint fele mondta azt, hogy szabadon kifejtheti a véleményét, ami drámai visszaesés az elmúlt évtizedek kétharmados arányához képest. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról beszélt: vissza kell állítani a reményt arra, hogy nyíltan lehessen beszélni arról, ami bántja a tagállamok polgárait – hangzott el az M1 Híradójában.
Muszlim bevándorlók, a hazaszeretet és a patriotizmus – a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent közvélemény-kutatás szerint ezek a témák számítanak kényes területnek a német közbeszédben.
Az egyik német kutatóintézet legfrissebb felmérésében a német polgárok többsége arról panaszkodott, hogy úgy érzik, politikai korrektség címszó alatt részletekbe menően próbálják meg előírni számukra, hogyan kellene viselkedniük.
A közvélemény-kutatás szerint míg a ’60-as években a németek kétharmada, 2021 júniusában már csak a német polgárok kevesebb mint fele, összesen 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon kifejtheti a véleményét.
A megkérdezettek szerint még a személyes beszélgetésekben is figyelni kell, hogy a tartalom és a nyelvezet is politikailag korrekt legyen.
„Az Európai Unió az európai polgárok védelmére jött létre, a brüsszeli politikai elit azonban visszaél a hatalmával. Ezt támasztja alá az is, hogy a németek szerint nincs véleményszabadság Németországban” – hangsúlyozta a felmérés kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő arra utalt: vissza kell állítani a reményt arra, hogy az európai életről az európai emberek dönthessenek, és nyíltan lehessen beszélni arról, ami bántja a tagállamok polgárait. Ehhez pedig a magyarokhoz hasonló szabadságharcosokra van szükség.
Kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését, és Brüsszel elmoszkvásodását. Mi tudjuk, milyen veszély fenyeget, hiszen csak harminc éve élünk szabadon. Mindig is mi voltunk Európa szabadságharcosai. Mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink pedig megörökölték, micsoda különbség. Legyen elegendő szellemi és politikai bátorságunk és lássuk meg, hogy az idők megváltoztak. Harminc évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk. Ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője.
A kormányfő kiemelte: a cél az, hogy merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert – mint mondta – csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
