Szervezetünkben a nyálmirigy kezdi meg az emésztés folyamatát azzal, hogy különböző emésztő enzimeket választ ki a szájüregben.
Testünkben összesen 3 pár nagy nyálmirigy található, melyek közül egyik pár kétoldalt a fül körül (parotis), a 2. pár az állkapocs alatt (submandibularis mirigy), a 3. pár mirigy egészen a nyelv alatt (sublingualis mirigy) helyezkedik el. A nyálmirigybetegségek az élet bármelyik szakaszában megjelenhetnek, de vannak közöttük korspecifikusak. Egészen kisgyermekkorra jellemző elváltozás a ranula. Kialakulásának oka, hogy a nyál ürülése akadályozott, s így a megduzzadt, sérült nyálmirigy körül nyállal teli elváltozás jön létre. Az elváltozás kezeléséhez sebészi beavatkozás szükséges.
A másik, gyermekkorban is előforduló nyálmirigybetegség a parotitis, azaz a fültőmirigy gyulladása. Ennek hátterében legtöbbször bakteriális vagy vírusos fertőzés áll, jellemző tünete, hogy a mirigy duzzadt és fájdalmas lesz. Kezelése során különböző gyulladáscsökkentőket alkalmaznak és szükség esetén antibiotikumkezeléssel egészítik ki. A felnőttkorban is gyakori elváltozás a nyálmirigygyulladás, melynek hátterében állhat fertőzés, illetve nyálkő is. Az idősebbeknél jellemzően a nyálkő a kiváltó ok, jellemzően a fültőmirigyben vagy a submandibularis mirigyben jön létre. Ilyen esetben a terápia része a kő eltávolítása, kiürítése, melyet segíthet a nyálmirigy masszírozása és a nyálelválasztást fokozó citrom nyalogatása is.
Jellemzően 50-60 éves korú nőknél jelenik meg a Sjögren-szindróma, mely számos panasszal járhat. A legtípusosabb tünetei a nyálmirigyek duzzanata, a szemszárazság, égő érzés a szemben, a szájszárazság, mely megnehezíti a rágást, étkezést és a beszédet is. Autoimmun betegségről van szó, mely során autoantitestek termelődnek a nyálmirigy és könnymirigy sejtjei ellen, és a sejtek pusztulásával csökken a mirigyek kiválasztása is.
Terápiájában fontos szerepet játszanak a műkönnyek, a gyulladáscsökkentők és a szteroidok is. A tumorok közül szerencsére gyakoribbak a jóindulatú elváltozások.
A rosszindulatú elváltozások nagy része a garat falában található kis nyálmirigyeket érinti, de megjelenhetnek a nagy nyálmirigyekben is.
Kezelésükben a sebészeti eljárások és a rosszindulatú nyálmirigydaganatoknál a kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba. A célzott fül-orrgégészeti és fogászati kivizsgálás nélkülözhetetlen a nyálmirigybetegségek felismerésében.
A nyálmirigyek egyik legegyszerűbb és leggyorsabb vizsgálati módszere a nyaki ultrahangvizsgálat. Mindezek mellett szükség lehet a szövettan pontos meghatározására, így sokszor a biopsziavétel jelenti a biztos diagnózist, melyet ultrahangvizsgálat mellett végeznek. Ugyanakkor a tumorok esetében feltétlenül szükséges kontrasztanyagos CT- vagy MR-vizsgálat is.
(egészségkalauz)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
