A régió békéjét és biztonságát valakinek kézbe kell vennie! – jelentette ki a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, egy háttérbeszélgetésen.
Ezt a felelősséget Benkő Tibor szerint Magyarországnak kell vállalnia. „Legyünk vezető nemzet!” – fogalmazott.
A miniszter felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romulusz parancsnoki kinevezési ünnepségén Orbán Viktor kormányfő is szólt arról, nem fogja Magyarországot megvédeni senki.
A NATO sem avatkozik be mindig, az egy kollektív védelmi szervezet. Mindig az 5-ös cikkelyt emlegetik, pedig azt megelőzi a 3-as, amely kimondja: minden ország köteles olyan haderőt, olyan képességet építeni, amellyel garantálni tudja saját biztonságát. Ezt kell felajánlani a NATO-nak. A nemzeti kötelesség és felelősség az elsődleges – hangsúlyozta.
Benkő Tibor azt is kiemelte, hogy amikor azt mondják: a térség meghatározó haderejét kell megvalósítani, „van mire építkezni”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztját egyelőre nem töltik be, hanem feladatainak egy részét viszi magával.
Így a Magyar Honvédség Parancsnokságon folyik majd a honvédelmi és haderőfejlesztési program honvédelmi részének megvalósítása is. A minisztérium feladata a tervezés, az irányítás és a feltételek biztosítása lesz – fejtette ki.
Felidézte: a rendszerváltáskor átalakított Honvédelmi Minisztérium magába foglalta a Honvéd Vezérkart, így a miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket.
„Az nem jó, ha egy politikus vezet katonai szervezeteket” – fogalmazott.
Benkő Tibor azt mondta: a minisztérium dolga, hogy irányítson, vagyis meghatározza a feladatokat, azokhoz biztosítsa a feltételrendszereket, továbbá a végrehajtást ellenőrizze.
Az olyan feladatok, mint a kiképzés, a felkészítés, a hadrafoghatóság a Magyar Honvédség parancsnokához tartoznak – tette hozzá.
Ezért választották szét 2019. január elsejével a szervezetet, és jött létre a különálló Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ezzel együtt kiemelte: szükség van arra, hogy egy politikai vezető, a miniszter mellett legyenek katonai szakemberek is.
Ezért hozták létre a minisztériumban a honvédelmi ügyekért felelős államtitkárságot. Kell, hogy legyen egy „katonai törzs”, amely képes felügyelni a Magyar Honvédség Parancsnokságát – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: ezen államtitkári poszt betöltésénél a jogszabály előírja a több évtizedes katonai tapasztalatot.
A miniszter szerint a fiatalokat már óvodás korban meg kell szólítani. Hozzátette: nem katonát akarnak nevelni mindenkiből, de szeretnék, ha a hazafias honvédelmi nevelés megvalósulna. Céljuk, hogy a fiatalok ismerjék meg az országot, történelmét, legyenek hazafiasabbak.
Ezen célok megvalósítását segíti a Honvédelmi Sportszövetség, valamint a honvédelmi tábor – mondta.
Benkő Tibor arról is beszámolt, hogy a kadétképzés legmagasabb szintjét jelentő honvéd középiskola és kollégiumból egy működik az országban, Debrecenben. Ennek indul egy tagintézménye ősszel Nyíregyházán. Jövőre pedig létrejöhet egy katonai középiskola és kollégium Hódmezővásárhelyen.
A Magyar Honvédség Parancsnokságának hatáskörét illetően kiemelte a területvédelmi ezredek kiépítését.
Elmondta: hét régióra osztották az országot, ezek közül jelenleg kettőben – nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel – működik a területvédelmi ezred. Céljuk, hogy minél több önkéntes tartalékos katona legyen, és minden járásban legyen egy területvédelmi század.
Kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a budapesti Honvédkórház a koronavírus-járvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet töltött be.
Ugyancsak a pandémiás helyzetben megkezdte működéséta NATO által is alkalmazott honvédségi mobil kutatólaboratórium.
Ez a labor az elmúlt időszakban az országos intézetekkel együttműködésben a vakcinák összetételét, alkalmazhatóságát is vizsgálta. A katonai egészségügyi, járványügyi képesség fontosságát igazolta a koronavírus-járvány, hiszen bebizonyosodott, egy ilyen vírus is okozhat hatalmas károkat – közölte Benkő Tibor.
A miniszter szólt a modernizációs intézetről is, amely a hadiipar fejlesztésével foglalkozik. Ez magába foglalja a kutatást, a fejlesztést, az innovációt. Bár ennek fő felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Benkő Tibor kiemelte: azt, hogy mit fejlesszenek, mire van szüksége a honvédségnek, azt a modernizációs intézetben mondják meg.
Kérdésre válaszolva fontosnak nevezte, hogy „a katona tetőtől talpig magyarban legyen”, a magyar egyenruha az utolsó gombjáig legyen minőségi magyar gyártmány.
A technikai eszközök tekintetében is szeretnék, hogy ne legyen kiszolgáltatott helyzetben az ország. Ezért fontos a magyar védelmi ipar fejlesztése – mondta.
Áder János köztársasági elnök (első sorban, b2) alakulatlátogatás keretében megtekinti a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program beszerzéseit, köztük egy Leopard 2A4-es harckocsit az MH 25. Klapka György Lövészdandár szomódi lőterén Tatán 2021. június 8-án. Az első sorban balról Lőrincz Gábor dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, Kun Szabó István vezérőrnagy, a köztársasági elnök főhadsegédje (j2) és Ruszin-Szendi Romulusz dandártábornok, a Magyar Honvédség új parancsnoka (j). MTI/Máthé Zoltán
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
