Kellemetlen defektet kapni az autón, ám ha felkészülünk erre az eshetőségre, elkerülhetjük a fölösleges nehézségeket. A defektre nem árt már autóvásárláskor gondolni, egy kis többletkiadással ugyanis a jövőben elkerülhetjük a kellemetlenségeket.
Sosincs jó idő defektre. Személyes tapasztalatom igazolja, hogy az abroncs mindig a lehető legrosszabbkor lyukad ki, például esőben, havazáskor vagy iszonyatos fagyban. Az autógyártók különböző módon készítik fel az autókat ezekre a kellemetlen helyzetekre.
Nem titok, hogy az új autók többségében pótkerék helyett már csak defektjavító ragasztókészletet találnak. Ennek használata egyrészt bonyolult, másrészt meg gyakran megbízhatatlan. Úgymond csoda kell ahhoz, hogy egy defektet ilyen ragasztással megbízhatóan megjavítsanak, a szétszakadt abroncsoknál értelemszerűen próbálkozni sem kell. Ráadásul, a ragasztóval feljavított abronccsal rendszerint átlagban csak 80 kilométeres távot tehetnek meg, ami mondjuk pont arra elég, hogy eljussanak a legközelebbi benzinkútra vagy szervizbe.
Hogyan kell egyáltalán ilyen ragasztókészletet használni? Első lépésben ajánlott levenni a legnagyobb megengedett sebességre figyelmeztető matricát, amely rendszerint a kompresszor egyik oldalán található. Ezt helyezze a szélvédőre vagy a volánra, hogy ne feledkezzen meg a sebességkorlátozásról.
A tömítőfolyadékot tartalmazó palackot csatlakoztatni kell a kompresszorhoz, de ügyeljen arra, hogy ha ezt megtette, már ne vegye le a palackot, mert kifolyik a tömítőanyag, s a készlet ezáltal használhatatlanná válik. Ezt követően csavarja a kompresszor csatlakozását a gumiabroncs levegőszelepéhez, majd csatlakoztassa az elektromos kábelt a legközelebbi 12 voltos aljzathoz és indítsa be az autót. Ezt követően kapcsolja be a kompresszort és figyelje a nyomásmérőt. Amint eléri az előírt nyomást, állítsa le a kompresszort. Szerelje vissza porvédő sapkát a gumiabroncs levegőszelepére. Érdemes 10–15 percet várni. Ezalatt az idő alatt az autóval néhányszor megmozdulhat előre és hátra, hogy a tömítőfolyadék eljusson a kívánt helyre. Ellenőrizze le a kereket. Ha valahol szivárog a ragasztó, vagy az abroncs gyorsan kifújódik, a ragasztás nem volt sikeres, így inkább ne folytassa az utat, és hívjon a helyszínre segítséget. Ha viszont a kerék tartja a nyomást, óvatosan, az előírt 80 km/órás sebességgel elindulhat a legközelebbi szervizbe vagy benzinkútra. Ne feledje, hogy nemcsak a kilyukadt kereket kell lecserélni, az elhasznált defektjavító készletet is pótolni kell. Egy ilyen készlet ára 50 és 100 euró között mozog.
További, bár a legdrágább megoldás az úgynevezett defekttűrő abroncsok használata. Például a BMW autóin gyakran találunk run-flat technológiával ellátott abroncsokat. Ezek nagy előnye, hogy defekt esetén, ugyan korlátozott, 80 km/órás sebességgel, de folytathatjuk az utunkat a legközelebbi szervizbe, vagy akár haza. Legnagyobb hátrányuk, hogy nagyon drágák, egyetlen ilyen abroncs ára a több száz eurót is elérheti. Másrészt már saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy ez a technológia tényleg működik. Egyszer félúton München és Pozsony között defektet kaptam, ám ennek az abroncsnak köszönhetően biztonságosan hazatértem, s nem kellett a kerékcserével bajlódnom.
Klasszikus defekteknél ugye az abroncsok összeesnek és úgymond a keréktárcsán futnak, az autó ezáltal használhatatlanná válik, s néhány kilométer után nemcsak a gumi, hanem a felni is tönkremegy. A run-flat technológiának köszönhetően viszont ez az összeesés elkerülhető. Ezeknek az abroncsoknak a falát ugyanis olyannyira megerősítették, hogy levegővesztés esetén az abroncs ezen az erős falon gurul tovább, megakadályozva a kerék összeesését.
Egyébként a Škoda Enyaq Sportline iV járgányokon ugyancsak defekttűrő abroncsokat használnak, ám eltérő, úgynevezett Seal technológiával készített gumikat. Ezek működési elve eltér a run-flat abroncsokétól. Ilyen abroncsnak a futófelületére egy ragadós defekttömítő anyagot rögzítenek, amely pillanatok alatt képes eltömíteni a kisebb lyukakat. Ez a technológia olyankor is segít, amikor például ráhajtanak egy szögre. Amint kihúzzák a szöget, a defekttömítő anyag azonnal beragasztja az abroncsot, így azt elég felfújni, és folytathatják az utat. Viszont ahogy az Enyaq Sportline iV tesztelése során megtudtam, a Škoda sajnos rövidesen leállítja ezeknek az abroncsoknak a használatát ennél a modellnél, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy Seal kerekeket aránylag nehéz nagy mennyiségben és zökkenőmentesen beszerezni.
A defekttűrő abroncsoknál viszont jóval olcsóbb megoldás egy egyszerű pótkerék bebiztosítása. Például a Škoda Fabia esetében a pótkerekeket a gyártó 95 euróért árulja, a Dacia Duster esetében pedig 150 euróért elérhető.
Tény, hogy a pótkerék rendszerint elvesz a csomagtér térfogatából, másrészt ha defektet kapnak, néhány perc alatt kicserélhetik a kerekeket és folytathatják az utat akár szabadságra, s ha idejük engedi, csak a kilyukadt kereket javíttatják meg vagy cserélik ki egy szervizben. Ezzel nemcsak időt fognak megspórolni, hanem az idegrendszerüket is megóvják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
