Mint tudjuk, Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap, ami ötven napnak felel meg. Az ünnep görög neve – pentekoszte – is innen ered. A Tanítás szerint az apostolok pünkösdkor indulnak a világ minden tája felé, hogy hirdessék az Evangéliumot. Pünkösdkor Jézus Krisztus mennybemenetelét (is) ünnepeljük. Érdekesség, hogy a pünkösdi népszokásokban a pogány népi hagyományok a vallásos ihletettségű tevékenységek egyaránt jelen vannak, egymással keverednek.
Mit is üzen ez a magasztos ünnep a számunkra? Vigasztalást, örömet és derűs jövőbe látást. Jézus ugyanis önmagát és a Szentlelket is vigasztalónak nevezi. A mai világban – különösen ilyenkor, a világjárvány idején –, amelyben igencsak pesszimisták az emberek, a bátorító, erősítő, vigasztaló, lelkesítő szónak és viselkedésformának nagyon fontos szerepe van. Ezt kell erősíteni 2021-ben Pünkösd ünnepén.
Az Evangélium szerint Pünkösd előtt az apostolok látták Jézust, tapintották testét, beszéltek vele és ettek vele, meggyőződhettek róla, hogy bár meghalt, de dicsőséges testében mégis közéjük jött, látták, ahogy felment a mennybe. A Szentlélek adott nekik erőt, bölcsességet, lendületet, bátorságot, hogy hirdessék az Evangéliumot, Krisztus örömhírét.
Pünkösd valósága: az igazi Krisztus-vallás életté teljesedése. Szent Péter és a többi apostol a Szentlélek jelenlétében példaértékű lendülettel állt ki, hogy szolgáljanak neki, segítsenek, éljenek. Ez példa kell, hogy legyen a mai ember számára.
Sok neves Mária-kegyhely búcsúja is pünkösdkor van. Máriaverebélyre, Ferencszállásra, Pálosszenkútra, Randára és végül, de nem utolsó sorban Csíksomlyóra nagy tömegeket vonz az ünnep. Nemcsak az anyaországi magyarok, hanem a Trianonban határon kívülre rekedt magyarok, sőt: a szórványmagyarság képviselői is elzarándokolnak Csíksomlyóra, a magyarság legősibb zarándokhelyére, „Babba Máriához“ (Szűz Mária archaikus megnevezése).
Ez a régi megnevezés is azt bizonyítja, hogy elődeink mindig a Mária népének vallották magukat, s nemcsak azért, mert Szent István királyunk Szuűz Máriának ahánlotta fel Magyarországot. Ezért nem okozott semmi törést a római kereszténység fölvétele keletről jött őseink számára sem. Az idén is megtartják a csíksomlyói búcsút, bár a több százezer magyar helyett most csak valamivel több, mint 20 ezer zarándok vehet részt a zarándoklaton, hogy elmondhassa imáját:
„A csíksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit. S akit hazavárnak, mennie kell. Imádkozzunk, hogy a tizenötmillió magyarnak ne csak otthona, hazája is legyen.“
A moldvai csángók is minden évben megjelennek a híres csíksomlyói kegytemplomnál. A csángók magyar örökségének egyik legszebb megnyilvánulásában minden falu saját zászló alatt teszi meg a hosszú utat. A búcsú után hazafelé fölkeresik a háromszékiek szent hegyét, a Perkőt. Ott áll Szent István kápolnája a Kézdiszentlélek fölé magasodó dombon, ahogyan arról Orbán Balázs a múlt században is írt:
„…a Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnához gyűlt össze pünkösdkor minden évben a kilenc moldvai székely (csángó) falu lakossága fehér öltönyben, arannyal hímzett fehér zászlókkal, s énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele, Mária ösömére.“
Hazafelé a Széphavason vesznek búcsút egymástól a távolról érkezettek a következő pünkösdig.
Mindemellett Pünkösdkor mindenhol elterjedt szokás a pünkösdi király- és királynéválasztás. Tudni kell azt is, hogy a 16. századtól a katonák legkedveltebb ünnepe Pünkösd volt. A 17. századtól pedig a huszárezredek úgynevezett májuskirályt választottak, akinek az volt a feladata, hogy vigyázzon a huszárok erkölcsére, azaz hogy mulatozás közben ne vétsenek az illem ellen.
A pünkösdi király hatalma egy héttől egy évig tarthatott, ez az alapja ki az ismert közmondásnak: „Rövid, mint a pünkösdi királyság“. A falvakban valamilyen vetélkedés keretében választották ki a pünkösdi királyt. Gyakran lóversenyen történt meg ez a választás, de előfordult az is, hogy bikával kellett megküzdenie a jelöltnek. Természetesen a lányok közül került ki a királyné, majd énekelve járták végig a falvakat.
Emellett a rossz szellemek távol tartására az ünnepen zöld ágakat tűznek a házakra, általában bodzát. Az ünnepen kitüntetett szerepe van a pünkösdi rózsának, ezért egyes déli országokban az ünnepet ma is rózsák húsvétjának nevezik. A pünkösdi rózsa mosdóvízbe szórt szirma az egészséget szolgálja. Időjóslás is kötődik az ünnephez: Ha szép az idő, sok bort remélhetnek a szőlősgazdák, az eső viszont nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót.“ Az ünnep hajnalán zsebkendőkbe gyűjtött harmatot a szembetegségek gyógyítására használják.
Boldog, magasztos, vírusmentes Pünkösdöt kívánok mindenkinek.
Tarics Péter
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
