Egyelőre nem tudni, hogy a koronavírusjárvány második hulláma milyen hatással volt a szlovákiai háztartásokra, az egyes bankoktól származó adatok alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a pandémia a lakosokat megtanította takarékoskodni. Most viszont, hogy újra kinyitottak a boltok, fennáll a veszélye, hogy ismét elfeledkezünk erről a jó szokásról.
A Partners Group SK pénzügyi szolgáltató társaság szerint a banki betétek mennyisége arra utal, hogy a szlovákiai polgárok vagyona a koronaválság ellenére is gyarapodott. „A folyószámlákon 17%-os évközi vagyonemelkedést tapasztaltunk. A polgárok klasszikus számláin többlet alakult ki. Feltehetően elhalasztott fogyasztásról van szó, hiszen a világjárvánnyal összefüggő korlátozások miatt az emberek nem tudták hol elkölteni a pénzüket. A boltok újbóli kinyitása azonban azt eredményezheti, hogy sokan visszatérnek a meggondolatlan költekezéshez” – figyelmeztet Peter Bigoš, a Partners Group SK pénzügyi szakértője.
Jegybanki adatok
A szlovákiai háztartások vagyongyarapodását a jegybanki adatok is alátámasztották. Míg 2020 januárjában a lakosoknak összesen 38 milliárd eurójuk volt a különböző pénzintézetekben, és abból 19,8 milliárdot folyószámlákon helyeztek el, addig 2021 januárjában a lakossági betétek elérték a 41,25 milliárd eurót, ami több mint 8%-os növekedés. „Ha a folyószámlákon levő pénzmennyiséget nézzük, akkor látjuk, hogy az 23,2 milliárd euróra emelkedett” – mondta Bigoš. A számokból kitűnik, hogy azok, akik nem veszítették el, illetve akiknek nem kellett jelentősen korlátozni a munkájukat, többet voltak képesek spórolni, mint a pandémia előtt. Az utóbbi hetekben a korlátozások enyhültek, az üzletek újra kinyitottak, és egyre több szolgáltatás elérhető. Bigoš szerint érthető, hogy az emberek ennek örülnek, felszabadultak, ám az akciós kínálatoknak és a meggondolatlan pénzszórásnak komoly veszélyei vannak.
Figyeljünk a kiadásokra!
Akik nem szokták megtervezni a kiadásokat, gyakran nem is sejtik, hol folyik el a pénzük. A rendszeres havi kiadások – a lakhatási és energiaköltségek, a biztosítási díjak, a telefon- és internetszolgáltatások ára – minden hónapban egyformák, a legtöbb pénzt a fogyasztáson keresztül szórjuk el. Erre a válság alatt jobban odafigyeltünk, mint egyébként. „A karanténintézkedések alatt sok háztartás jelentősen csökkentette az utazásra, a hétvégi kiruccanásokra, kultúrára, éttermekre és az egyéb szolgáltatásokra szánt kiadásokat. Így havonta több maradt a pénztárcájukban” – mutatott rá az elemző.
Nem tudunk tervezni
A szlovákiai lakosok nem igazán tudják megtervezni a pénzügyeiket. „Gyakran tapasztaljuk azt a fajta hozzáállást, hogy a vastartalék kialakítása nem fontos, és a hirtelen bevételkiesést sokan hajlamosak hitellel orvosolni” – tette hozzá Bigoš. Ugyanakkor a pénzügyi válság veszélye többeket arra ösztönzött, hogy változtasson a gondolkodásmódján. „Sokan tudatosították a vastartalék fontosságát, és most már jobban megfontolják, mit vásárolnak” – árulta el a szakember. A Partners Group SK és a Focus ügynökség által a közelmúltban végzett felmérés szerint a háztartások 78%-a kezdett el spórolni rosszabb időkre. Ebből 20% rendelkezik ideális, a havi bevételük hatszorosának, 24% pedig a havi jövedelmük 2–5-szörösének megfelelő tartalékkal. A megkérdezettek 16%-ának legalább a rendszeres havi bevétel kétszeresének megfelelő megtakarítása van. A pénzügyi elemzők örvendetesnek tartanák, ha ezt a felelősségteljes hozzáállást a korlátozások feloldása után is meg tudnánk őrizni, főleg, hogy járványügyi szakemberek szerint továbbra sem vagyunk túl a nehezén, ezért a túlzott költekezés helyett tanácsos további tartalékokat felhalmozni.
Félünk befektetni
Noha a pénzügyekhez való hozzáállás fokozatosan javul, a nyugati országokkal összevetve még mindig van lemaradásunk. A legnagyobb különbség, hogy nálunk hiányoznak a megfelelő pénzügyi szokások, nem tudunk tervezni, és a megtakarításokat sem tudjuk kamatoztatni. Ugyanakkor a szokásokat nagyon könnyen ki lehet alakítani. „Minden hónapban az első dolgunk legyen az, hogy a család tartalékalapjába félreteszünk 10%-ot, 20%-ot pedig a nyugdíjra kellene elkülöníteni. A maradék 70%-ból lehet költekezni” – javasolja Bigoš. A befektetésektől sokan ódzkodnak, noha éppen ez képezi a nyugdíjra való felkészülés legjelentősebb részét. A világjárvány első hulláma alatt csökkent a befektetések iránti érdeklődés. 2019ben a lakosok 18%-a invesztált valamibe, 2020 nyarán ez már csak 14% volt. Az emberek 86%-a sehogyan nem kamatoztatja a pénzét. Ennek legfőbb oka az, hogy sokan attól tartanak, elveszítik a befektetett pénzüket, illetve meg vannak győződve arról, hogy a befektetéshez magas tőkére van szükség, amit a költségvetésük nem tesz ehetővé. „Pedig e célból elég csak 50 euró havonta, amit a mindennapi fogyasztás észszerűsítése mellett ki lehet gazdálkodni. Kár, hogy az emberek ennyire félnek, mert így a szlovákiai háztartások reálisan veszítenek, a folyószámlákon levő megtakarításuk az infláció következtében veszít az értékéből. Az elmúlt karanténos időszak ideális volt a befektetések számára” – tette hozzá a Partners Group SK munkatársa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
