Az elkövetkezendő 10-20 évben egy olyan keretet kell kialakítani, amely a kulturális, keresztény értékekhez kapcsolódik, ugyanis egy multikulturális társadalom Európa halálához vezet.
Az elkövetkezendő 10-20 évben egy olyan keretet kell kialakítani, amely a kulturális, keresztény értékekhez kapcsolódik, ugyanis egy multikulturális társadalom Európa halálához vezet – hangzott el csütörtökön a klímaváltozásról, alkalmazkodásról és migrációról szóló konferencián.
Két napos online konferencia kezdődött május 13-án, melyet a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Migrációkutató Intézet és a Századvég Alapítvány szervezett. A téma a klímaváltozás, illetve a migráció volt számos hazai és külföldi előadóval.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára előadásában hangsúlyozta, a klímaváltozás a jelenlegi problémákat még jobban felerősíti majd.
„Magyarország az egyik olyan állam, amely a leginkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak. Hazánk nagyon elkötelezett ebben a kérdésben, 1990 óta például 32 százalékkal csökkentettük a szén-dioxid kibocsátást, és az egyik első európai országként megalkottuk a karbonsemleges gazdaság kialakításának szabályozását” – fogalmazott az államtitkár.
A jövőben Magyarország cél– és tranzitország lesz egyebek mellett a mediterrán térségből érkező emberek számára is – mondta Steiner Attila.
Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy, 2040-ben a jelenlegi vízkészletek 80 százaléka nem fog rendelkezésre állni. Ez azért is megdöbbentő, mert egy másik előadásban elhangzott, hogy a Földön az összes vízkészlet 97,5 százaléka sós tengervíz, egy része fagyott állapotban van, így mindössze az összes víz 0,007 ezreléke áll rendelkezésre fogyasztásra.
„Így újabb hatalmas menekültválság kialakulása várható húsz éven belül Európába, köztük Magyarországra is” – mondta az igazgató, aki szerint ebben az időszakban már Oroszország és Szibéria lesz a világ legértékesebb területe.
Több előadó is hangsúlyozta, amit Orbán Viktor kormányfő már korábban is említett, hogy az alapproblémákat helyben kell megoldani, ha azt akarjuk, hogy ne induljanak el milliók Európa felé.
Tóth Gergely, a Fenntartható Fejlődés és Gazdálkodás Intézetének, valamint a Magyar Agrár–és Élettudományi Egyetem professzora hangsúlyozta: 2050-ig 143 millió embernek kell majd elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt.
A professzor szemléletes módon vont párhuzamot az úgynevezett „amerikai álom” és az afrikai álom között.
„Az USA-ban mindenki gazdag és boldog lehet, akár több autója is lehet valakinek, ami persze nem igaz, míg az afrikai álom, hogy mindenkinek legyen otthona, ruhája, és ne éhezzen”– mondta előadásában Tóth Gergely.
A hadsereg zöldítése is fontos
„A hadseregek a legnagyobb energiafogyasztók a világon, ezért nagyon fontos a zöldítésük” – szögezte le előadásában Szőke Diána kutató, a Magyar Honvédelmi Minisztérium munkatársa.
A szakember hangsúlyozta, hogy a globális felmelegedés a katonai infrastruktúrára is kihathat. Magyarországon a Zöld Bástya illetve a Zrínyi 2026 program keretében történnek lépések arra vonatkozóan, hogy például korszerű fegyverekkel szereljék fel a hadsereget – mondta Szőke Diána.
Dzsihadista csoport húz hasznot a kedvezőtlen klímaváltozásból
A Szahara folyamatos terjedéséről, az elsivatagosodásról beszélt Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet munkatársa, aki egy érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet.
„Mivel a Csádi-tó, amely 40 millió embernek szolgáltat élelmet és vizet Afrikában, eltűnőben van, a világ egyik legerősebb dzsihadista csoportja, a Boko Haram egyre több fiatalt vonz, hiszen ők azok, akiknek a jövője teljesen reménytelenné válik ezen a területen” – mondta előadásában Tóth Klaudia, aki szerint 2100-ra a globális népesség 43 százaléka afrikai lesz.
Csak akkor adtak állampolgárságot, ha asszimilálódtak
Rendkívül érdekes párhuzamokat vont előadásában a korábbi migrációkkal kapcsolatban David Engels, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa.
„A Római Birodalomba annak idején nagyon sok területről vándoroltak be, ám állampolgárságot csak az kaphatott, aki asszimilálódott a helyi körülményekhez. Mindezek ellenére Róma multikulturális városállammá vált, ahol később a német barbárok átvették a vezető szerepet” – fogalmazott David Engels.
Az elkövetkezendő 10-20 évben egy olyan keretet kell kialakítani, amely a kulturális, keresztény értékekhez kapcsolódik, ugyanis egy multikulturális társadalom Európa halálához vezet – mondta az előadó, aki egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a migráns hátterű emberek a fegyveres erőknél, így a rendőrségnél és a hadseregnél is túlreprezentáltak.
Egy multikulturális társadalom zsákutca, nem vezet sehová – hangsúlyozta David Engels.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
