Egy évtizede kertészkedem, de pontosan emlékszem arra a makacsságra, ami a kezdő balkonkertészekre vagy veteményezőkre jellemző. Én is dacoltam sok előírással, szabállyal, így nem lepődöm meg azon, hogy az összes palántanevelő vagy hobbikertész csoport unásig ugyanazokat a segélykérő posztokat tartalmazza minden tavasszal. Ha nem akarunk feleslegesen pénzt kidobni és növelni ökológiai lábnyomunkat az elhibázott döntésekkel, érdemes tudatosan belekezdeni a palánta nevelésbe! Bajzák Anna, a Zöldítők balkonkertész oktatójának tanácsai.
Számtalan hibával találkozhatunk a növénynevelés során, amelyek többnyire nagyon aprónak tűnő tévedések, de eldönthetik a kertészkedés sikerét. A nagyobb gond, ha a kudarc miatt a lelkes zöldítő magát okolja, és nem kezd bele soha többször a kertészkedésbe.
Pedig a kertészkedés – legyen szó akár egy párkányról vagy egy veteményes kiskertről – csodálatos hatással van a mentális egészségünkre, hangulatunkra.
Nézzünk pár visszatérő hibát, amit elkerülve sikeresebb és elégedettebb balkonkertészekké válhatunk!
1. Elsietett magvetés
Ha télen kezdünk magról palántát nevelni, és a természettel szembe megyünk, borítékolható, hogy lámpák és extra tápoldatok nélkül márciusra gyenge és beteg palántáink lesznek. Ha viszont (nem kevés anyagi befektetéssel) mesterséges eszközökkel biztosítjuk a “hamis tavaszt”, növényeink túl korán hozhatnak virágot, vagy kinőhetik a lakást a májusi kiültetés előtt.
A boltok roskadó és kimeríthetetlen polcai eltávolítottak minket a szezonális zöldégválasztástól, talán ez az egyik oka annak, hogy versenyhangulatot teremtve nevelik már januárban a paradicsom- vagy padlizsánpalántákat.
Hobbikertészként is tartsuk tiszteletben a vetésidőt, és hangolódjunk a természet ritmusára!
Ne csüggedjünk, ha elkapkodtuk, és odalettek a palántáink! A hosszú nyár és a növekedés felgyorsulása miatt nyugodtan vethetünk determinált vagy balkonparadicsomokat akár május közepéig! Ezek a fajták ugyanis megállnak 40-100 centi magasságban, és nem fogják beborítani az erkélyünket.
2. Elhamarkodott palántavásárlás, korai kiültetés
Ahogy már január végén megjelennek a magtasakok állványai, úgy kezdenek palántaárusításba áprilisban a kertészetek, hipermarketek. Nagy baj, ha ilyenkor elcsábulunk, és azonnali kiültetési céllal vásárolunk be, mert a legtöbb palántának minimum 10-15 fok feletti talajhőmérsékletre van szüksége ahhoz, hogy ne károsodjon a gyökere.
A néphagyomány úgy tartja, hogy a május közepi Fagyosszentek után lesznek biztonságban palántáink az éjszakai lehűlésben is. Ezt az elmúlt évek tapasztalatai okán azzal egészítem ki, hogy a korai jégesők miatt célszerű nagyon megedzeni és -erősíteni palántáinkat, nehogy a kiültetés után pikkpakk odavesszenek.
Kiültetés előtt a palántákat mindenképpen szoktassuk fokozatosan a szélhez, UV-sugárzáshoz és napmennyiséghez.
A fenti videó egy hideg időben kint felejtett palántacsalád magához térését mutatja be. A felvételt Barna Andrea, a Zöldítők balkonkertész képzés Hétköznapi Zöldítője készítette.
Ha május 15-20 előtt veszünk palántát, számoljunk azzal, hogy a kiültetésig a belső párkányon kell őket tartanunk.
Forrás: Bajzák Anna/Zöldítők3. Nem jó cserép a magvetésnél, palántanevelésnél
A zöld forradalom újrahasznosítási láza nem kivétel nélkül alkalmazható a balkonkertben. Sajnos sok hírportál és blog tesztelési élmény, tapasztalat nélkül ad tippeket újrahasznosított cserepek, ültetőtálcák barkácsolásához, ami – túlzás nélkül – drámai véghez adhatja meg a hangulatot. Minden évben kontrollcsoportos kísérletekkel teszteljük magvetésnél a cserépnek reklámozott tárgyakat, és ugyanazt az eredményt kapjuk: sekély és nedvszívó közegben megrekednek a növekedésben vagy kiszáradnak a palánták.
Tehát bármennyire is szimpatikus a papír hulladékok (tojástartó, guriga) újra felhasználása, ezek azonnal megszívják magukat nedvességgel, és a palánta növekedése alatt végig szárítják a földet. Ezzel pedig a legtörékenyebb életszakaszban tartják folyamatos stresszben a növényt és a gondozóját is.
Forrás: Bajzák Anna/Zöldítők
A sekély ültetőedény csak a rövid időn belül elfogyasztásra kerülő mikrozöldek nevelésénél nem okoz problémát. Még a többszöri, szakaszos átültetést igénylő paradicsom sem érzi jól magát 3-4 hétig tojástartónyi (1-2 cm) földben. Nemhogy az átültetést nem kedvelő tökfélék, retkek, gyökérzöldek (ilyenekre is bőven mutatnak példát a FB-csoportok).
Sokszor írják, hogy a papír tojástartó azért is praktikus, mert a növénnyel együtt át lehet ültetni nagyobb cserépbe. Tapasztalatom szerint a papír tojástartó megtöltött állapotban történő szétvágási kísérlete nem túl békés művelet, és közben kifordulhatnak a palánták, hisz nem mély a gyökerük. Másrészt később, ha sikerült a “transzplántálás” a vastag papíron nem vagy nehezebben hatolnak át a gyökerek, és továbbra is elszívják a nedvességet, tehát folyamatosan korlátozzák a növény növekedését.
Egy szó mint száz, ha szeretnénk, hogy környezettudatos választásunk kudarcmentes legyen, használjunk kicsi tejfölös/joghurtos poharakat, melyeknek kiszúrjuk az alját a vízelvezetés miatt.
Ha valaki pedig kísérletező, azt javasoljuk, hogy néhány szempontot szem előtt tartva végezzen el egy összehasonlító tesztelést. Ugyanabból a tasak magból, ugyanolyan földet, keveréket használva vessünk különféle tartókba. Napi rutinunk legyen ugyanaz minden vetésnél, mert akkor tudjuk összevetni a növekedés mértékét és tempóját!
Forrás: Bajzák Anna/Zöldítők
Teszteléshez összevethető edények például:
lyukakkal kiszúrt aljú, műanyag (joghurtos/tejfölös) pohár papír tojástartówcpapír-gurigatojáshéjpapír vagy tőzegcserép
A fenti képen műanyag pohár, papír tojástartó, tojás és papír cserép került tesztelésre. A második műanyag pohárban a palántaföldet tiszta, érett komposztra cseréltük. A magokat (‘jubileum’ paradicsom) egyszerre vetettük, ugyanannyi fényt, hőt és vizet kaptak.
Forrás: Bajzák Anna/Zöldítők4. Nem megfelelő növényválasztás
Évről-évre tömegeknek okoz őszinte meglepetést, hogy nem minden helyszín alkalmas növénytermesztésre. Forgalmas út mellett vagy vegyszerezett földek szélcsatornáján belül nem ajánlott étkezési célra termeszteni fűszereket sem. Ha ilyen helyen van teraszunk, zöldítsünk inkább futónövényekkel, virágokkal, amik oázisként bearanyozhatják az áthaladó porzó rovarok utazását is.
A direkt napfényes órák száma, az árnyékoló ház, a kályhaként fűtő tűzfal vagy egy szélcsatorna mind komoly hatással lehetnek a terméshozamunkra, ezért amikor balkont tervezünk, a növényválasztásokat mindig hangoljuk a környezeti jellemzőinkhez!
Árnyasabb helyen inkább levélzöldeket termesszünk, és a mediterrán fűszereket, termést hozó zöldségeket csak napos helyen neveljünk!
Forrás: Bíró Sára/Zöldítők5. Túlfogyasztás
Sem a pénztárcánknak, sem a bolygónak nem tesz jót, ha tervezés nélkül indulunk beszerzőkörúra. A legismertebb és -népszerűbb, hazai, csávázatlan magokat forgalmazó márkák tasakjaiban több tucat, de néha több száz mag is lapul. Számoljuk ki, hány felnőtt növénynek van hely a balkonon, és annyi magot vegyünk, amennyire valóban szükségünk van.
Ha tájfajtákat, különleges fajtákat szeretnénk kipróbálni, vagy szívesen ismerkednénk közösségben, kapcsolódjunk (online vagy offline) magbörzékhez. A megmaradt magokat pedig tároljuk helyesen vagy adjuk tovább barátainknak, esetleg rászoruló szervezeteknek, családoknak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet évről-évre tavasszal árulja tájfajta paradicsomok öko-palántáit, a lehetőségről a Tudatos Vásárlón idén is hírt adunk.
A balkonkertészkedés öröm
A fenti bemutatott bakik csupán apró példái a kezdőkre váró izgalmaknak és megmérettetésknek, de megéri tanulni és fejlődni!
A természettel való újrakapcsolódás nagyon fontos városlakóként, a balkonkertészkedés pedig kedves és egyszerű módja a természet otthonunkba csempészésének.
Forrás: Bajzák Anna/Zöldítők
Képek: Balkonkertész képzés/freepik.com
The post Top 5 balkonkertész baki, amibe kezdőként magról neveléskor belefuthatunk appeared first on Tudatos Vásárló.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
