Miért van az, hogy egy apró falunak néha rosszabb a levegője, mint a nagyvárosnak? Mit tehetnek az önkormányzatok a jobb levegőért? A megoldás sokszor csak információ kérdése, állítja Bíró László, Besztercebánya megye légtisztasági menedzsere.
Tavasz van, sokan ilyenkor égetik el a kerti hulladékot annak ellenére is, hogy tilos. Mi a jó megoldás?
Szlovákiában mindennemű hulladék égetése tilos. Nemcsak azért, hogy a szomszéd frissen kiteregetett ruháit ne füstöljük össze, hanem mert nagyon szennyezi a levegőt, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. Ha a község vásárol egy fadaráló gépet, amelyet a lakosok kölcsönözhetnek, mindenki fel tudja aprítani a lemetszett ágakat és a többi kerti hulladékot, amely komposztálható. Egy jobb minőségű gép kétszáz eurótól már kapható. A szokásos tavaszi égetések ugyanolyan károsak a légkörre, mint a hulladékégetés.
Akkor is, ha a kerti hulladékot a kályhában vagy a kazánban égetjük el?
Igen. Ha nem rendesen kiszárított fával fűtünk, ugyanolyan káros anyagokkal szennyezzük a levegőt, mintha nedves vagy félszáraz lombot égetnénk. A gyakorlatban ez sokszor úgy történik, hogy az ember nem készíti el magának másfél-két évre előre a tűzifát, a keményebb tél miatt feléli a tartalékait, amikor pedig ez elfogy, kénytelen rosszul kiszárított fával fűteni. Ezzel a kéménynek sem tesz jót, a légkörbe pedig porszemcsék kerülnek, amelyek szív- és érrendszeri betegségeket okoznak. A térszíni viszonyoktól függően bizonyos völgyekben az ilyen falvak és városok fölött szmoghelyzetek alakulhatnak ki. Ha ez még köddel is párosul, ami nem engedi felszállni a füstöt, a település lakói ezeket a részecskéket belélegzik.
Évtizedekkel ezelőtt mindenki szénnel és fával fűtött, mégsem éreztük rossznak a levegőt. Vagy csak nem foglalkoztunk vele?
Bármennyire meglepő, ma kevésbé szennyezett a levegő, mint húsz éve. Persze most is szennyezett, ennek egyik oka, hogy sokan úgy gondolják, bármit elégethetnek a kályhában vagy a kandallóban, műanyag flakonokat, cipőket, ruhákat, csak égjen. Régen a többgenerációs házakban általában mindig tartózkodott otthon valaki, aki dobott a tűzre, hogy a ház tartsa a meleget, a kéményjárat is meleg volt. Most sok esetben reggel az ember elmegy munkába, délután visszaér a kihűlt házba, és ha nincs automata kazánja, akkor begyújt, hogy meleg legyen. A hideg kályhába, hideg kéménybe való begyújtás viszont szintén fokozza a káros anyagok termelődését, ugyanaz a képlet, mint amikor téli reggelen hideg motorral indítjuk az autót. Megvan a kazánoknak és a kályháknak is a maguk ideális üzemhőmérséklete. Ehhez pedig idő kell, míg ezt felveszi. Ha egy műanyagot szemétégetőben égetnek el, de teljes értékkel, kevesebb káros anyagot termelnek.
A folytatásban olyan kérdésekre is választ találnak például, hogy a rosszul fűtő háztartás jobban szenynyeze, mint a szemétégető? Mit tud tanácsolni egy légtisztasági menedzser a mélyszegénységben élőknek? Mit tehet az önkormányzat a kerti hulladék helyes likvidálása érdekében? Szlovákiában hol vannak a tisztább és hol a szennyezettebb levegőjű térségek? A családi házak esetében mindent megoldana, ha mindenki áttérne villany- vagy gázfűtésre? Melyek a leggyakoribb tévhitek és a kényszermegoldások? Mitől lehet a maszkviselés a járványhelyzetnek egy olyan hozadéka, ami nem csak a járvány miatt lehet hasznos a jövőben? Van még ilyen más is?
A teljes interjút elolvashatják a Vasárnap keddtől, május 4-étől kapható számában.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
