Az iskolaválasztás a szülők nemzeti identitását is erősítheti, véli Václav Hřích, az AKO ügynökség kutatója az Új Szó számára készített exkluzív felmérés adatai alapján.
Az AKO közvélemény-kutató ügynökség azt vizsgálta, hogyan töltötték ki a polgárok a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdését. Mint azt korábban írtuk, a kutatás szerint a magyarok egyharmada adott meg második nemzetiséget (legtöbbször szlovákot), ugyanakkor a szlovákok 2 százaléka második identitásának bejelölte a magyart.
A kutatás során azt is vizsgálták, mely korosztályoknál jellemzőbb a második nemzetiség bejelölése. A 18–33 év közöttiek 8 százaléka, a 34–49 év közöttiek 7 százaléka, az 50–65 év közöttiek 9 százaléka, a 66 felettieknek pedig a 10 százaléka jelölt be második nemzetiséget is. A legtöbben (5 százalékpont) a 66 év felettiek körében voltak azok, akik egy bizonyos második nemzetiséget adtak meg, mégpedig a szlovákot. A magyart, mint második nemzetiséget legtöbben (3 százalékpont) a 50–65 korosztályban adták meg.
Václav Hřích, az AKO ügynökség kutatója úgy látja, az életkor emelkedésével jellemzőbb, hogy valaki második nemzetiséget is megad. Ennek hiánya a fiatalabbaknál összefüggésben lehet a gyermekvállalással és az iskolaválasztással. A kutató szerint elképzelhető, hogy abban a korban, amikor a gyermekük kisiskolás lesz, az emberek stabilabb identitással rendelkeznek. Mégpedig azért, mert az etnikai, nyelvi, nemzeti hovatartozásuk alapján kell döntést hozniuk, hogy például magyar vagy szlovák iskolába adják-e gyereküket. Így hajlamosabbak lehetnek egy identitás mellett elköteleződni.
Az AKO adatfelvétele szerint a legmagasabb végzettségűek esetén a legalacsonyabb a második nemzetiségi identitás megjelenése. A kutatás szerint az országos mintában az érettségivel nem rendelkezők 9 százaléka, az érettségizettek 10 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig csak 6 százaléka jelölt meg a népszámlálásban második nemzetiségi hovatartozást.
A felmérés azt is mutatja, hogy az ország lakosainak férfi- és nőtagjaira egyaránt igaz, 89 százalékuk nem adott meg a népszámlálás során második nemzetiséget. 3-3 százalékuk viszont másodsorban szlováknak, 2-2 százalékuk pedig a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél magyarnak vallotta magát.
Az AKO által készített felmérésben a megkérdezettek 9,8 százaléka mondta, hogy magyar nemzetiségű. Václav Hřích, az ügynökség kutatója lapunknak hangsúlyozta, a felmérésük a felnőtt lakosság körében készült. Rámutatott, a kutatást ezerfős mintán végezték, amelybe valamivel kevesebb mint 100 magyar került, ezért statisztikai értelemben a magyarok ilyen módon kimutatott 9,8 százalékos aránya némileg bizonytalan, sőt magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adat. A 2011-es népszámlálás során ugyanis 8,5 százalék vallotta magát magyarnak és 9,4 százalék magyar anyanyelvűnek. „Ezen adatok közti különbség statisztikai értelemben véve azonban nem jelentős” – mondta Hřích a kutatásuk és a 10 évvel ezelőtti népszámlálási adatról szólva.
A kutatás egyik eredménye, hogy az AKO adatfelvétele során magukat elsődlegesen magyarnak valló személyek nagyjából egyharmada az idei népszámláláson a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt, vagy válaszolni fog. Legtöbben, 25 százalékpontnyian, a magyar mellett a szlovák nemzetiséget adták meg, de a romát is 3 százalék jelölte be.
A magukat elsődlegesen szlováknak valló személyek az ország lakosságának az AKO szerint 86,7 százalékát teszik ki. Ennek a csoportnak az 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdésére is válaszolt. Ebből az 5 százalékból 2 százalékpont volt az, aki a második helyen a magyart, 2 százalékpont a csehet és egy százalékpont a ruszint jelölte meg a második identitásaként.
Ahogy arról beszámoltunk, a teljes lakosságra vonatkozóan a felmérés azt mutatja, 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy az idei népszámlálás során a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre is válaszolt. Ebből 3,2 százalékpontnyian mondták, hogy ezen második nemzetiségnek a szlovákot jelölték meg, 2,2 százalékpontnyian pedig másodsorban magyarnak vallották magukat. Ez utóbbi csoport legnagyobb részének az elsődleges identitása szlovák. A nemzetiségre vonatkozó második népszámlálási kérdésre 1,8 százalékpontnyian a cseh, 0,7 százalékpontnyian a ruszin, 0,5 százalékpontnyian a roma nemzetiséget jelölték meg.
Az eddig leírtak alapján az AKO kutatásából az is látszik, hogy azon 9,8 százalékon túl, aki az ügynökség adatfelvételekor magyarnak vallotta magát, van 2,2 százalék, aki a közvélemény-kutatásban elsődlegesen szlováknak, a népszámlálásban azonban másodlagosan magyarnak tartja magát. Feltéve, hogy a népszámláláson az említett 9,8 százalék a legnagyobb valószínűség szerint elsődlegesen a magyar nemzetiséget jelölné be, a két adat összeadható. Ha a statisztikai hibák miatt a konkrét számoktól el is vonatkoztatunk, Hřích szerint akkor is kijelenthető, hogy a második helyen magyart jelölők az elsődlegesen magyar nemzetiségűeknek egy ötödének megfelelő nagyságú csoportot alkotnak.
Az AKO közvélemény-kutató ügynökség az Új Szó megrendelésére készített exkluzív adatfelvétele során 1000 nagykorú személyt kérdezett meg.
A kutatást április 12–16. között valósították meg, a válaszadókat telefonon keresték meg. A felmérésben használt mintában a nem, a kor, az iskolázottság, a lakhely és a nemzetiség tekintetében képezték le az ország lakosságát. A válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Az idei népszámlálás során egy második nemzetiséget is fel lehetett tüntetni. Milyen az ön esetleges második nemzetisége, amelyet második nemzetiségként feltüntetett vagy fel fog tüntetni a népszámlálási kérdőívben?”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
