A Róma déli városrészében található Ugandai Vértanúk-plébániához tartozik az elsőáldozásra és a bérmálásra készülő ötszáz gyerek és fiatal, akik közös munkával megírták és illusztrálták az idei vatikáni keresztúti ájtatosság elmélkedéseit. Ferenc pápa idén is a Szent Péter téren vezeti a nagypénteki Via Crucist.
Luigi D’Errico plébános szerint Ferenc pápa azért kérte fel őket erre a feladatra, hogy felhívja a figyelmet a járvány miatt szenvedő gyerekekre.
Szent II. János Pál pápa szentelte föl 1980-ban az Ardeatina városrészben épült templomot (az elsőt a sorban), amely ma élettel, hittel, lelkesedéssel teli. Luigi D’Errico 2007-ben érkezett a plébániára, és rögtön bevonta a hitoktatásba a 15–16 éves fiatalokat is. Tavaly év végén Sergio Mattarella elnök az Olasz Köztársaság érdemrendjével tüntette ki a plébánost a fogyatékkal élők bevonásáért, a szegénység visszaszorításáért és a társadalmi kirekesztés ellen végzett kitartó tevékenységéért.
Az ötszáz gyerek és fiatal a pandémia idején főleg a virtuális térben találkozhatott egymással; Zoomon készülnek az elsőáldozásra és a bérmálkozásra. Abban a kiváltságban lehet részük, hogy nagypénteken az általuk megfogalmazott elmélkedések és imák hangzanak el a Szent Péter téren.
Luigi atya a római vikariátus fogyatékkal élők lelkipásztori szolgálatának felelőse is. A Vatikáni Rádiónak elmondta: még a vatikáni megkeresés előtt jutott eszébe, hogy bevonja a rajzolásba és elmélkedésbe a gyerekeket. Főként azért, hogy megszólítsák azokat is, akik otthon rekedtek, hiszen várható volt, hogy tovább tart a lezárás. Tavaly a virágvasárnapról rajzoltak, idén pedig a katekétákkal eldöntötték, hogy a keresztút egyik állomásáról rajzoljanak vagy beszéljenek a gyerekekkel. Aztán jött a szentszéki államtitkárság felkérése, hogy segítsenek a pápának a nagypénteki vatikáni Via Crucis elmélkedéseiben. Ekkor átadták a fiatalokkal készült munka egy részét.
Úgy állították össze az anyagot, hogy összegyűjtötték a fiatalok egyénileg készített rajzait, gondolatait, majd a hitoktatókkal igyekeztek értelmezni a gyerekek lelkiállapotát Jézus szenvedésének misztériuma előtt. Többen kész imádságot írtak, melyben az Úrhoz fohászkodnak, hasonlóképpen ahhoz, amit az elmúlt években tettek a plébániai keresztúti ájtatosságok alkalmával. Csak a végén árulták el a fiataloknak, hogy munkáikat erre a szép és fontos kezdeményezésre használják föl.
A plébános elmondta: a legtöbben azokat választották a stációk közül, ahol Jézus különböző személyekkel találkozik. A rajzokon leggyakrabban a keresztre feszítés jelenik meg. Ez a legnagyobb hatású pillanat, amelyet nyilván más művészeti ábrázolásokról már ismernek, illetve filmekből is, amelyeket jellemzően húsvét előtt szoktak a televízióban vetíteni. A keresztre feszítés tragikus pillanat, amikor Jézus elhagyatottságára, szenvedésére gondolunk, amit nem érdemelt meg – tette hozzá a plébános.
Az Ugandai Vértanúk-plébánia közössége rendszeresen segíti a rászorulókat, a szegényeket; a járvány előtt gyakran utaztak Ugandába, hogy támogassák az afrikai testvéreket. Kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élőkre, akik tevékeny tagjai a plébániai közösségnek. A gyerekek írásaiból kiderül, hogy a vírushelyzet mennyire megterheli az ő lelküket is. Látják a családjukban megbetegedő szeretteiket, a szülők nehézségeit, akik fáradtak, idegesek, elcsüggedtek a munka hiányában, a több fronton való megfelelés kényszerében. Ők pedig nem találkozhatnak idős nagyszüleikkel, nem játszhatnak szabadon társaikkal, sokszor iskolába sem mehetnek. Imáikban gyakran kérik Istentől, hogy vessen véget a pandémiának. Az elmúlt években a békéért fohászkodtak, most pedig azt kérik, hogy legyen vége a járványnak.
A nagypénteki keresztútra tizenöt fiatal katekétát választottak ki a nagyobbak közül, akik összesen közel hetvenen vannak. Bizonyosan ott lesz Rita Minischetti 39 éves, Down-szindrómás lány, aki a plébánián lakik, és vele a 17 éves Roberto, aki katekéta. Rita fogja hordozni a keresztet, „mint Cirenei Simon, aki segített vinni ezt a nehéz keresztet Jézusnak”. Roberto a bazilika előtti emelvényen foglal majd helyet. Nagyon örül, hogy a pápa az ő plébániáját választotta a keresztúti elmélkedésekre. „Ezzel elismeri Luigi atya és az egész közösség munkáját, amelyet a legutolsókért végzünk. Én itt mindig úgy éreztem, hogy befogadtak, mint ahogy mindenkit, aki az ajtónkon kopogtat.”
Arra a kérdésre, vajon a pápa miért nem egy bíborost vagy teológust bízott meg az elmélkedések elkészítésével, a plébános elmondta: „Ferenc pápának megvan ez a képessége, hogy kapcsolódik az emberi élethelyzetekhez, ahhoz, amit az emberek megélnek. Olyan, mint egy atya, egy pásztor, egy apa vagy anya gondoskodása, aki nézi, hogy a családban hogyan élnek a többiek. Azt gondolom, hogy a pápa fel akarta kicsit hívni a figyelmet a fiatalabbakra, akikre az elején azt mondták, hogy nem fertőződnek meg, tehát nem halnak bele a betegségbe, vagyis velük nem kell annyit foglalkozni. Idővel kiderült, hogy egyrészt ez igaz, viszont a magánynak is megvannak a következményei. Annak, hogy nem lehetnek másokkal, hiszen amikor
Azt hiszem, hogy Ferenc pápa ezt érzékelte világszinten: minden társadalom, minden fiatal, minden gyerek nagyon szenved ma ettől. Az ő figyelme azt jelzi, hogy közel akar lenni hozzájuk” – mondta el a Vatikáni Rádiónak Luigi D’Errico.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
