Könnyen súlyos uniós következményei is lehetnek a kiújuló lengyel koalíciós válságnak, amelyben a Morawiecki-kormány kisebb, szélsőjobboldali partnere szakítással fenyeget az EU helyreállítási alap és elköltési feltételei miatt.
A szélsőjobboldali Egyesült Lengyelországnak ugyan csak 19 képviselője van a 460 fős lengyel parlamentben, de nélkülük a Kaczynksi-féle Jog és Igazságosság Párt-vezette koalíció elveszítené parlamenti többségét, illetve nem tudná szavatolni a számára szükséges jogalkotási lépések megtételét.
Mindennek tétje azon a ponton ölt európai uniós dimenziót, hogy Lengyelországban is esedékessé vált a 750 milliárd eurós EU-helyreállítási alap felállításához szükség alapszerződés-módosítás ratifikációja. Ennek elfogadásához a Morawiecki-kormánynak minden koalíciót alkotó szereplő támogatására szüksége van, lévén
a kormánynak a parlamentben csak 3 fős a többsége.
Márpedig az Egyesült Lengyelország pont ennek megtagadását hangoztatja lényegében kezdettől fogva, és a jelek szerint a párt politikusai az említett ratifikáció közeledtével még határozottabban kiállnak e mellett.
A brüsszeli Politico adása ennek kapcsán idézte Michal Wójcikot, a lengyel miniszterelnöki hivatal Egyesül Lengyelországhoz tartozó miniszterét, aki a lengyel TVN24 csatornának a napokban nyilatkozva megerősítette: „Következetesen kitartunk amellett, hogy ellene vagyunk az EU közös adósságvállalásának”, mint ami egyúttal úgymond az „EU föderalizálásának” egyik állomása. Egyébként is – tette hozzá – szerinte jogilag is „erősen kétséges”, hogy az Unió egyáltalán vehet-e fel ilyen hitelt.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
Emlékezetes, hogy a 750 milliárdos helyreállítási alap forrása uniós pénzpiaci hitelfelvétel lenne, aminek visszafizetését aztán sok éven keresztül a megnövelt tagállami befizetések fedeznék. Éppen ez utóbbi egyik előfeltétele volna, hogy az országok befizetésének lehetséges mértékét az eddigi (GNI arányos) 1,2 százalékról 2 százalékra emeljék az EU alapszerződésében. A ratifikáció most zajlik a tagországokban, de a módosítás csak akkor válhat hatályossá, ha minden ország elfogadta.
Az Egyesült Lengyelország ezen a ponton véli úgy, hogy még megállíthatja a vonatot, midőn kitartanak amellett, hogy képviselőik meg fogják tagadni a szükséges változtatás megszavazását a lengyel parlamentben. Mint a párt egyik európai parlamenti képviselője, Patryk Jaki fogalmazott a Politico szerint:
„Kizárt, hogy az Egyesült Lengyelország jóváhagyja a helyreállítási alapot. Ha Jog és Igazságosság ragaszkodik hozzá, akkor kilépünk a koalícióból.”
A politikus szerint itt elvekről van szó, például arról, hogy egy ilyen konstrukcióban a jövőben Lengyelország is „garanciát kellene, hogy vállaljon görög meg spanyol hiteltörlesztésekért”, ami úgymond elfogadhatatlan az ország számára.
A kép teljességéhez tartozik, hogy a párt tavaly decemberben élesen felemelte a hangját az ellen is, hogy Morawiecki végül feloldotta a lengyel vétót a leendő alap ellen, amit – szövetségben a magyar kormány akkori (időközben szintén megváltozott) álláspontjával – sokáig a tervbe vett jogállamisági jogszabály elfogadása ellen tiltakozva tartott fenn. A decemberi EU-csúcson az Unió vezetői utóbb egy olyan kiegészítő nyilatkozatot fogadtak el, ami magyarázatul szolgál a leendő jogszabály tényleges alkalmazási feltételeiről, és ez alapján a két ország már elfogadhatónak ítélte a leendő alap támogatását.
Mindezt Zbigniew Ziobro, az Egyesült Lengyelország vezetője, aki amúgy jelenleg igazságügyi miniszter Morawiecki kormányában, akkori twitteres üzenetében azonnal
„hibának”, és a lengyel szuverenitás „elárulásának” nevezte.
Mint fogalmazott, „kiegészítő magyarázatoknak nincs jogi hatályuk”, és azzal, hogy hatályba lép a közösségi pénzek lehívását bizonyos jogállamisági kritériumokhoz is kötő új jogszabály, szerinte „a Bizottság beavatkozhat majd a lengyel parlament, a lengyel kormány, az elnök vagy akár a helyi önkormányzatok döntéseibe, jóformán bármilyen területen”.
A lengyel kormányfő akkor azzal védte meg a vétó feladását, hogy egyfelől szerinte egy EU-csúcs szintű állásfoglalás politikai súlyában és tényleges pozíciójában „magasabb rendű”, mint „egy egyszerű uniós jogszabály”, másfelől pedig úgymond „a további lengyel vétónak csak az lett volna a következménye, hogy nincs uniós költségvetés, miközben továbbra is lett volna jogállamisági jogszabály”.
A lengyel kormány amúgy – a magyarral együtt – éppen múlt héten az Európai Bíróság előtt formálisan megkérdőjelezte a jogállamisági jogszabály összeegyeztethetőségét az alapszerződéssel.
Mindeközben azonban a helyreállítási alap előkészítésének immár szabad folyást engedett, a vonatkozó uniós rendelet elfogadásában is részt vett. Mi több, Morawiecki visszatérően támogatóan nyilatkozik róla, éppen a múlt héten jelentette ki egy lengyelországi gazdasági konferencián, hogy az országra jutó 58,1 milliárd eurós helyreállítási alaphányad – ebből 23,9 milliárd euró térítésmentes rész – „igazi fejlesztési lökést” adhat majd az országnak.
A Ziebro-féle párt láthatóan ennek próbál most gátat vetni. Ha sikerrel járnak, és a kormány megbukik, tehát előrehozott választást kell kiírni, ez
minimum halaszthatja az alapszerződés említett közösségi szintű módosítását,
aminek híján viszont az egész 750 milliárd eurós támogatási projekt is holtpályára kényszerülhet mindaddig, amíg kimozdul valamiként a folyamat lengyel földön is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
