Az eddigi bejelentéseken túl számos további változást is tartalmaz a kormány parlament elé benyújtott, 110 oldalas adócsomagja. A Portfolio összegyűjtötte azokat a fontosabb rendelkezéseket, amelyekről korábban még nem, vagy csak érintőlegesen esett szó.
A Tisza-kormány kedden késő este benyújtott adótörvény-módosító javaslatának legnagyobb horderejű intézkedéseiről Kármán András pénzügyminiszter már beszámolt.
A parlamenthez benyújtott részletes törvényjavaslat azonban több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a bejelentésben nem kapott figyelmet, pedig magánszemélyek, egyéni vállalkozók és cégek százezreinek adózási környezetét érintheti – írja a Portfolio.
Cégautóadó
Az egyik legjelentősebb új intézkedés a cégautóadó átalakítása, melynek értelmében a kormány 2027-től külön adósávokat vezetne be a 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű személygépkocsik számára.
A jelenlegi rendszerben a 120 kilowatt feletti autók egyetlen teljesítménykategóriába tartoznak, így azonos környezetvédelmi besorolás esetén ugyanannyi adót kell fizetni egy 130 és egy 250 kilowattos személygépkocsi után.
A javaslat ezt a kategóriát négy részre bontaná: 121–140, 141–180, 181–250 és 250 kilowatt feletti teljesítményű gépkocsikra. Az adó összege továbbra is a környezetvédelmi besorolástól függne, de az erősebb autók esetében jelentősen magasabb terheket eredményezne.
A legnagyobb teljesítményű, kedvezőtlen környezetvédelmi besorolású autók havi adója 204 500 forint lehetne, ami éves szinten 2,45 millió forintot jelentene egyetlen gépkocsi után.
Értelemszerűen, a változtatás különösen a nagyobb teljesítményű, jellemzően drágább céges autók fenntartási költségeit növelné.
Elmaradhat az átalányadózók 2027-re beígért könnyítése
Az egyéni vállalkozók számára kedvezőtlen változást tartalmaz a törvényjavaslat: a kormány visszavonná az átalányadózás általános költséghányadának már elfogadott, 2027-re tervezett emelését.
A korábbi módosítás értelmében az általános költséghányad 2026-ban 45 százalékra emelkedett, 2027. január 1-jétől pedig 50 százalékra nőtt volna.
A mostani javaslat azonban kimondja, hogy az 50 százalékos költséghányadot bevezető rendelkezés nem lép hatályba.
Az általános szabály szerint átalányadózó egyéni vállalkozók így jövőre is a bevételük 45 százalékát számolhatnák el vélelmezett költségként, a korábban megígért 50 százalék helyett.
Megfeleznék a céges éttermi reprezentáció adómentes felső határát
Fontos módosítás, hogy a vállalatok üzleti vendéglátására vonatkozó adókedvezmény is szűkülne: most az étteremben vagy cukrászdában nyújtott, megfelelő feltételeknek megfelelő reprezentációs vendéglátás a vállalkozás éves összes bevételének 1 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig adómentes.
A törvényjavaslat ezt a felső határt 100 millió forintról 50 millió forintra csökkentené 2027-től.
A bevételhez kapcsolódó 1 százalékos korlát megmaradna, tehát a cégeknek továbbra is a két értékhatár közül az alacsonyabbat kellene figyelembe venniük.
A változás elsősorban a nagy árbevételű vállalatokat érintheti, ahol az üzleti partnerek vendéglátására, reprezentációs eseményekre és vállalati rendezvényekre fordított összeg eléri az 50 millió forintos plafont.
A globális minimumadó és a nemzetközi adatcsere is változik
A multinacionális vállalatcsoportokat érintő globális minimumadó szabályait több ponton módosítaná az előterjesztés.
A változtatások elsősorban a belföldi kiegészítő adó kiszámításánál alkalmazható számviteli standardokat, a devizanem megválasztását, valamint a csoporttagok közötti adókötelezettségek megosztását érintik.
Bizonyos esetekben a vállalatcsoport öt adóévre választhatna, hogy a helyi számviteli standard szerinti devizanemben vagy a végső anyavállalat konszolidált beszámolójának devizanemében állapítja meg a belföldi kiegészítő adót.
2027 közepétől kötelezővé válna az elektronikus áfabevallás
Jelentős átalakulás várna a vállalkozások áfabevallási rendszerére is, amit végre elér a teljes mértékű digitalizáció, ami a gazdaság fehéredését segítheti.
A Pénzügyminisztérium tervezete ugyanis fokozatosan kötelezővé tenné a tranzakciószintű elektronikus áfabevallás, az eÁFA alkalmazását.
Az új rendszerben a vállalkozásoknak az adóhatóság elektronikus felületén vagy gép-gép kapcsolaton keresztül, az egyes ügyletekre vonatkozó részletes adatok alapján kellene teljesíteniük bevallási kötelezettségüket.
A kötelező átállás két lépcsőben történne.
2027. július 1-jétől az idei adóévben a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, havi áfabevallásra kötelezett, Magyarországon letelepedett vállalkozásokat érintené az új előírás.
2028. január 1-jétől pedig – szűk kivételekkel – általánossá válna az eÁFA kötelező használata.
Az áfaszabályok között ugyanakkor kisebb könnyítések is szerepelnek:
– a kézi nyugtákról teljesítendő adatszolgáltatás határideje három napról hét napra hosszabbodna, ami több időt biztosítana a vállalkozásoknak a szükséges adatok beküldésére.
– A közösségi közlekedési közszolgáltatást nyújtó adóalanyok pedig 2027. január 1-jétől mentesülnének a nyugtaadási kötelezettség alól az érintett közlekedési szolgáltatások tekintetében.
Több adatot kap a NAV a tbsz-ekről
A tartós befektetési szerződések (tbsz-ek) ellenőrizhetőségét is erősítené a kormány, így a bankoknak és befektetési szolgáltatóknak részletes éves adatszolgáltatást kellene teljesíteniük az adóhatóság részére az ügyfeleik által megkötött dokumentumokról.
A változtatás nem vezetne be új adókulcsot a tbsz-ekre, és a lekötési időhöz kötődő adókedvezményeket sem módosítaná közvetlenül.
Jelentősen drágulhatnak a szivarok és a szivarkák
A pénzügyminiszter keddi bejelentésében már beszélt az egészségre káros termékek magasabb adóztatásáról, de a törvényjavaslat a dohánytermékekre vonatkozó pontos változásokat is tartalmazza:
– a szivarok és a szivarkák értékarányos jövedékiadó-mértéke 2027. január 1-jétől 14 százalékról 21 százalékra emelkedne,
– a szivarkák minimumadója pedig ezer darabonként 6100 forintról 11 600 forintra nőne, ami csaknem 90 százalékos emelés.
A jövedéki adó növekedése a fogyasztói árakban is megjelenhet, bár a tényleges áremelkedés a gyártók és kereskedők árazási döntéseitől, valamint a termékek áfaterhétől is függ.
A tömény szeszes italoknál szintén megismerhetővé vált az emelés pontos mértéke:
a whisky, a vodka, a gin, a rum, a pálinka és az érintett köztes alkoholtermékek jövedéki adója 2027. január 1-jétől 12 százalékkal nőne a már közzétett, inflációval korrigált adómértékhez képest.
Az üzemanyagok egy részénél viszont a kormány elhalasztaná az adóemelést, mert a törvény indokolása szerint a prémium benzin, a prémium gázolaj és a kerozin érintett jövedékiadó-mértékeinek 2027-es valorizációja fél évvel később, július 1-jén következne be.
Egyszerűsödne a külföldi fellépők és sportolók adóztatása
Külön szabályozást kapnának a Magyarországon ideiglenesen tevékenykedő külföldi előadóművészek és sportolók: a rendszer azokra az érintettekre vonatkozna, akik egy 12 hónapos időszakon belül legfeljebb 30 napot töltenek Magyarországon.
Ők eddig nem minősültek belföldinek a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint, és magyarországi tevékenységükből itt adóztatható jövedelemre tesznek szert.
Az új előírások alapján a magyarországi kifizető állapítaná meg, vonná le, vallaná be és fizetné meg az adót.
Szigorodhat a NAV fellépése az adóelkerülő ügyletekkel szemben
Az adóeljárási szabályokat érintő módosítások között az adóhatóság ellenőrzési és behajtási lehetőségeit erősítő rendelkezések is szerepelnek: a javaslat pontosítaná, hogyan kell megítélni azokat a szerződéseket és összetett ügyletsorozatokat, amelyek elsődleges célja valamilyen adóelőny megszerzése, miközben azokat nem támasztják alá megfelelő gazdasági indokok.
Különösen jelentős lehet a bizonyítási szabályok változása, így 2027-től ha az adóhatóság által feltárt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a rendeltetésellenes joggyakorlás, az adózónak kellene bizonyítania, hogy a szóban forgó ügyletet az adóelőnyön kívüli, valós gazdasági vagy üzleti szempontok is indokolták.
Az adótartozások behajtásánál is változás jönne: a fizetési könnyítés időtartama alatt a végrehajtáshoz való jog elévülése nyugodna, vagyis a könnyítés időszaka nem számítana bele a végrehajtási elévülési határidőbe.
Fontos megjegyezni, hogy a módosításokról az Országgyűlésnek még döntenie kell, így a végleges szabályok a parlamenti eljárás során változhatnak – olvasható a Portfolio cikkében.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
