Csók a végvári szablyának

Csók a végvári szablyának

A huszonötödik, jubuleumi alkalmához érkezett a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard. Elérte az ötödik földrészt, Ausztráliát is, így Magyarország egy globális irodalmi díjjal büszkélkedhet.

Megcsókolja Balassi megszentelt kardját a poéta a jubileumi kardceremónián Bálint napján Szegeden. Molnár Csenge Hajna felvétele

Kürti László költő kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök nyújtotta át Bálint napján Szegeden. A kitüntetett irodalmárnak tett föl kérdéseket a Gondola.

 

Kürti László költő (b) átveszi a Balassi Bálint-emlékkardot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöktől Szegeden 2021. február 14-én. MTI/Rosta Tibor

Mester, miért fontos egy XXI. századi költőnek, hogy egy XVI. századi poéta –szó szerint – „fémjelezze” talentumát?

– Mindannyian a hagyományok felől jövünk, az irodalomban sincs ez másként, a jó költészet is úgy teremthet újat, ha tisztában van a régivel, sőt használja, működésben is tartja azt. Az első magyarul költő klasszikusunk, az origó, ha valahonnan el kell indulni, ha hiteles hátteret és biztonságot akar magának egy mai költő, akkor olvasson klasszikust, ahogyan egy Balassi-kard az ember oldalán, egész jelentőségteljes hátteret adhat.

– A XXV., jubielumi kardceremónián Ön egy Balassi-ihletésű versét mondta el, ugyanott Heinczinger Miklós, a Misztrál énekese olyan Juhász Gyula-vers megzenésített változatát adta elő ősbemutatóként, amely költemény Balassiról szól. Milyen érzést keltett Önben az, hogy Balassi-misén megszentelt kardot püspöktől vehetett át?

– A szakralitás minden ember számára fontos kell, hogy legyen, a mai, összezavart társadalom embere is észhez terül hamarosan, ahogy lekapcsolják a netet, vagy az általános komfortunk is, túl a víruson, megszűnik. Egy fegyver esetében pedig különösképpen jelentőségé van annak, hogy miféle szentség hatja át azt a kardot, amivel a végvárakon a magasirodalmat óvni, művelni, terjeszteni hivatott a költő. A Püspök úr köszöntője és a kardceremónia valódi időutazással felérő élmény volt, utólag is köszönet érte!

A szegedi dóm altemplomában.

– Miért különleges, hogy Önről egyetemi professzor írt laudációt?

Hírdetés

– Angyalosi Gergelynél szakdolgoztam a Debreceni Egyetem filozófia szakán, majd a PhD témavezetőm volt. Mentorom, atyai jóbarátom, tündéri figura, óriási koponya, emblematikus alakja a mai szellemi, irodalmi életnek, persze, hogy Tőle, és egy ilyen laudáció nagyon is szívközeli.

a laudáció teljes szövege itt olvasható

– A porcelániparban ma világelső Herend. Hogyan érzékelteti az irodalomban is a csúcsminőséget az a Balassi-kisplasztika, amelyet Ön a globális hálózattal működő magyar vállalattól kapott?

Világelső porcelán, mesteri kard és bajnokbor a poétának.

– A Balassi-Kard, túl a díj irodalmi minőségén, önmagában egy ámulatba ejtően szép végvári szabja, hogy emellé egy herendi kisplasztikát is kaphattam, egy egyedi Balassi-mellszobrot, óriási megtiszteltetés, még keresem a helyét a házban, ahol biztonságban, de méltó helyre kerülhet! És ne feledkezzünk meg a XVI. Balassi-kard borseregszemle, Abasári Olaszrizling Bajnok borokról, amit Molnár Gábor kiváló borásztól vehettem át az ünnepségen. Hálás köszönetek érte!

– Az irodalomtörténet szempontjából Önnel párba került az ausztrál Ross Gillett. A remek műfordító a Covid lesvetése miatt nem lehetett ott a szegedi dóm altemplomában, ám videóüzenetet küldött Melbourne-ből. Ugyanezt tette Bécsből Richard Sadleir nagykövet is. Ez a nemzetközi pezsgés hogyan közelítette a páratlan műfordítóhoz, a lengyel, horvát, román, török, latin, német, olasz alkotásokat magyarra átültető Balassi Bálinthoz a kardceremóniát?

 

Ausztrál műfordító: a Covid cselvetése miatt videós jelenléttel.

– Nagy sajnálatomra nem találkozhattam az ausztrál műfordítóval, innen is gratulálok neki a kitüntetéshez, remélem lesz módunk a pandémia után személyesen is találkozni. Tegnap adtam épp egy Ausztráliában élő magyar közösség rádiójának egy interjút, emlegettük Ross Gilettet is, a díj nemzetközi minősége természetesen még patinásabbá teszi a kitüntetést, immár ötödik földrészen van kitüntetettje a Balassi-kardnak. Fontos, hogy a magyar nagyjainkat és műveiket világszerte ismerjék, olvassák!

– A Balassi Kard Művészeti Alapítvány a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj eddigi huszonöt éve alatt huszonhét magyar költőnek és húsz külföldi műfordítónak szerzett sikerélményt, és a magyar irodalom hírét eljuttatta Tokiótól Santa Barbaráig, Jyveskylétől Kinshasa-Kongóig, sőt Sao Paulóig, most Melbourne-ig. Azaz mind az öt kontinensre beköszönt a reneszánsz költő szellemisége. Ez a folyamat miért fontos a Trianon-sújtotta magyar irodalmi világ számára?

Boltívek varázsában – Molnár Csenge Hajna felvétele

– Magyarország és a magyarok sok szempontból különleges helyzetben vannak, ugyan a végvári szerepvállalások, eszméletek az ország határainak átszabása miatt, nemcsak máshová esnek, de minimum megduplázódtak az elmúlt időkben. Itt élek a keleti végeken, a hármas határnál, barátaim, pályatársaim vannak a határon túl, hívnak irodalmi rendezvényeikre, kötetbemutatókra, ismerem a küzdelmeiket, félelmeiket, nehézségeiket, önbecsülésüket, konok kitartásukat. Az autonómia kivívása máig napirenden van, még ha meglehetősen sok ellenállásba is ütközik az unión belül, és kívül. Az országot ért traumák hatására, ’56-ot is beleértve, a magyarok jelen vannak az egész világban, vannak, akik egy lépést sem tettek, hogy az anyaországon kívül legyenek, mások átutazták a világot, hogy boldogulhassanak vagy megmenekülhessenek, de a magyar szó, vers ereje hatványozottan felerősödik ott, ahol a „haza” fogalma mindennapi küzdelmekkel, az elszakadás, de megmaradni akarás szellemi eszméletével párosul.

A Balassi Bálint-emlékkarddal elismert Kürti László költő a díjátadón, Szegeden 2021. február 14-én. MTI/Rosta Tibor


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »