Sorozatunk korábbi részeiben bemutattuk azt a hátországot, amely Gyurcsány Ferencnek lehetővé tette, hogy a nagypolitikában is villámkarriert fusson be. Ebben szerepet játszott a KISZ-es mozgalmi múltjában gyökerező kapcsolatrendszere, hálózatépítő rutinja, a vagyonából eredő pénzügyi függetlensége, valamint egy, a titkosszolgálatokból, illetve azok környékéről verbuválódott háttércsapat. Mindezeket Gyurcsány fel is használta azon hatalomtechnikai manőverek során, amelyekkel a csúcsra jutott a politikában, és megszerezte a miniszterelnöki széket. Sorozatunk mostani részében a 2006-os választási győzelem és a 2009-es bukás közötti időszakot mutatjuk be: a Magyarországot máig sokkoló őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését és az annak nyomán kialakult tüntetésekre adott példátlan, diktatúrákra jellemző rendőrterrort.
Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.
Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.
És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azontúl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit.
Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük.
Az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat.
Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.
Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort…
Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.
Kell még valamit mondanom, Ildikó?
A Fidesz illegitimnek nevezte a hazugsággal hatalomra került miniszterelnököt, a közelgő önkormányzati választást pedig a Gyurcsányról szóló népszavazásnak minősítette. Az október 1-i helyhatósági választásokon a Fidesz jelentős győzelmet aratott: Budapest nem, de a legtöbb település ellenzéki irányítás alá került. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra. Gyurcsány azonban nem mondott le, helyette ezúttal is taktikázásba kezdett: bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amelynek során az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette.
A legszűkebb bizalmi kör március 13–14-én az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tokaji szállójában gyűlt össze titkos megbeszélésre – derül ki a 168 Óra által megjelentetett, Frontsebészet című könyvből. A találkozón nemcsak a legközvetlenebb stábtagok, Ficsor Ádám kabinetfőnök, Keszthelyi András miniszterelnöki főtanácsadó, a következő évben tragikus körülmények közt elhunyt Daróczi Dávid kormányszóvivő és Gréczy Zsolt kommunikációs főtanácsadó volt jelen, hanem – Gyurcsány kérésére – egykori, a kommunikációt irányító munkatársak is: Gál J. Zoltán volt kabinetfőnök és Szigetvári Viktor. Sőt ott volt Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége is.
Összesen tizenhatan vettek részt a titkos egyeztetésen, amelynek idejére a személyzetet elküldték a helyszínről. A beszélgetéseken derült ki, hogy nem tudnak olyan megoldást, ami egyszerre kerüli el a gazdasági csődöt és a teljes politikai vereséget. A beismerés felkavaró volt, Dobrev Klára el is sírta magát. A könyv szerint Gyurcsány lemondásáról ő mondhatta ki a végső szót.
Erre utal, hogy amikor hazafelé tartottak a miniszterelnöki konvojjal, a Gyurcsány házaspár helyet cserélt a kormányőrökkel. A testőrök maradtak a kormányfői Audiban, a miniszterelnök pedig maga vezette a biztonsági autót hazáig. Lassan haladtak, volt mit megbeszélni. A tokaji megbeszélésen vetődött fel az a forgatókönyv, hogy Gyurcsány mondjon le a miniszterelnökségről, ám irányítson továbbra is ő a háttérből, posztját pedig vegye át egy „avatárja”. Gyurcsány végül 2009. március 21-én nyújtotta be lemondását. A Fidesz új választásokat akart, azonban ezt az MSZP–SZDSZ-többség elutasította. Szappanoperának tűnő miniszterelnök-jelölti válogatás után végül Bajnai Gordonban, Gyurcsány régi ismerősében és korábbi miniszterében találták meg az utódot, ő lett az „avatár”, aki a 2010-es választásokig átült a miniszterelnöki székbe.
Kondorosi Ferencnek, Gyurcsány egyik államtitkárának a Fővárosi Törvényszéken tanúként tett vallomásából bebizonyosodott, hogy a volt kormányfő 2006 őszén visszaélt a hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget a békés tüntetők megveretésére. A volt államtitkár vallomása szerint Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett. Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőr-főkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány a tanúvallomások ellenére továbbra is hárított, de 2006-ban ő maga is elismerte, utasításokat adott a rendőrségnek. „Minden rendelkezésre álló eszközzel, törvényes keretek között, a leghatározottabban, és ebben, külön és kifejezetten, mondjuk úgy, hogy utasítást adtam, hogy a televíziót meg kell védeni” – fogalmazott miniszterelnökként a DK vezére.
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
