Ez ez egy olyan olvasói véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Erdély.ma szerkesztőségi álláspontját. Ha nem ért vele egyet, vagy más területen fejtené ki gondolatait, bátran írjon a [email protected] címre.
Nagyvárad közelében meghalt egy fiatal katolikus pap azt követően, hogy megkapta a védőoltást. A szörnyű esemény nemrég következett be. Pedig pár nappal a halála előtt az áldozat még örömmel újságolta a védettségét és bízott abban, hogy túljut életének azon a nehéz szakaszán, ami egy másik betegség miatt következett be.
Bárkinek a halálát bármire felhasználni meglehetősen ízléstelen dolog. De néhány kérdés feltevése a legkellemetlenebb ügyekben is indokolt lehet. Az egyik ilyen, van-e köze a védőoltásnak a váratlan halálhoz? Erre biztosan nem fogunk valós választ kapni. Ha ugyanis kiderülne, hogy igen, az komoly csapást mérne az oltási propagandára.
De tegyük fel, hogy nincs ok okozati összefüggés, az elhunyt olyan alapbetegségekben szenvedett, ami csak halállal végződhetett. Ebből viszont mégis következik egy kérdés, mégpedig az, miért pont most, a védőoltás beadása után hunyt el a beteg? Ha végső stádiumban volt, miért kapott védőoltást, hiszen még egy egészséges gyereknek se adnak be más oltást akkor, amikor éppen hőemelkedése van. Inkább elhalasztják annak az oltásnak a beadását is, amit évtizedek alatt teszteltek. Azért, mert veszélyes.
De itt nem ez történt. És ha nem ez, akkor vajon miért? Ha súlyos, nem halálos betegségben szenvedett, hogyan kaphatott meg egy ilyen oltást? Ha végső stádiumban volt, akkor pedig még indokoltabb a kérdés: miért kapott védőoltást?
És ezekből adódik egy másik kérdés. Azt tudjuk, már a krónikus betegségben szenvedőknek sem ajánlják az oltást. Hogy csak az egyik vakcinával kapcsolatban közölt hivatalos álláspontot ismertessük:
“Többek közt nem javasolt a vakcina alkalmazása a krónikus vesebetegség vagy májbetegség, endokrin betegségek esetén, jelentős pajzsmirigyproblémák, nem megfelelően kezelt cukorbetegség, súlyos vérképzőszervi betegségek, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, akut koronária szindróma és akut agyi keringési történés, szívizomgyulladás, szívbelhártyagyulladás, szívburokgyulladás, valamint rosszindulatú daganatos betegség esetén és autoimmun betegségben szenvedőknek.”
Mit hallottunk az elmúlt egy évben reggel délben meg este? Kik a veszélyeztetettek?
Hát “a krónikus vesebetegségben vagy májbetegségben, endokrin betegségekben, jelentős pajzsmirigyproblémákban, nem megfelelően kezelt cukorbetegségben, súlyos vérképzőszervi betegségekben, epilepsziában és más központi idegrendszeri betegségekben, akut koronáriában és akut agyi keringésben, szívizomgyulladásban, szívbelhártyagyulladásban, szívburokgyulladásban, valamint rosszindulatú daganatos betegségekben és autoimmun betegségben szenvedők.”
Igen, azt halljuk egy éve, hogy ezeket a beteg embereket kell megvédeni, miattuk szükséges leállítani a gazdaságot, a diktatúrákra emlékeztető korlátozásokat bevezetni stb. stb.
Most pedig azt olvassuk, hogy őket nem védi meg az oltás. Nekik inkább nem ajánlják!
Ez meg hogy lehet?
Az egészséges embereket viszont tömegesen oltják be. Azokat, akiket eddig sem fenyegetett olyan mértékben a vírus, hogy ezért indokolt lenne emberek millióit gazdaságilag tönkretenni a korlátozásokkal.
Egészen érdekes fordulat, viszont további kérdéseket felvető új helyzet.
De hát kérdéseket sem lehet feltenni. Mert aki kérdez, az gyanús. Biztos valami őrült, összeesküvés-elméletben hívő idióta. És megy a fanatizálás, legalább olyan hatékonysággal, ahogy a nácik és a kommunisták hajszolták a káoszba az emberiséget. Ugyanolyan szent őrülettel teszik ezt a mostani a politikusok is. Pedig ezeknek a hívei akkor is kisebbségben voltak. De a hangjuk, a sodrásuk, a fanatizmusuk legyűrte azokat, akik kérdések formájában adtak hangot kételyeiknek.
Néhány önkéntes állampolgár még megpróbálkozik azzal, amivel az újságíróknak kellene. A független médiának. Ahogy tette ezt az angliai Hannah Dean, aki olvasta a sok hírt a zsúfolt kórházakról, amik természetesen le vannak zárva. Belopózott néhány helyre, kiderült, hogy üresek.
A normalitást pedig lassan legyűri az abnormalitás. Nemrég az egyik ismerősöm azzal verte az asztalt, reméli mielőbb bevezetik a covid-útlevelet és csak azok mehetnek bárhová, akik beoltatják magukat és akik igazoltan átestek a betegségen. “Csak legyen már valami előnyöm abból, hogy három hétig otthon fetrengtem a vírus miatt” – érvelt a kolléga. “Tehát akkor én egészségesként kerüljek hátrányos helyzetbe azért mert te beteg voltál?” – kérdeztem vissza.
Szóval, egészen érdekes reakciókat hoz ki az emberekből a mostani helyzet. Én beteg vagyok, nekem előnyöm kell legyen az egészségessel szemben. Még csak nem is esélyegyenlőség, hanem előny! Nemrég ezzel a mentalitással vették el a kommunisták mindenkitől az értékeit. A fanatizált proli csürhének nem voltak értékei, sem a fejében, sem a környezetében. El kell hát venni, meg kell gyötörni, ki kell végezni azt, akinek van. Nem egyenlőséget követeltek. Előnyt maguknak, gyötrelmet a másiknak. Annak aki normálisan dolgozott, aki normálisan élt.
Ma is ez van, aki normálisan, felelősen, egészségesen él, arra rárontanak azok, akik nem. Tisztelet a kivételnek. Mert őket meg kell védeni, és kell az előny, mert betegek. Már várom, hogy mikor jelentkeznek be a szenvedélybetegek, akik más tüdejére, májára fenik a fogukat, mert ők tönkretették ezeket a szerveiket. Ha nem lehet átültetni beléjük ezeket a szerveket, akkor is el kell venni az egészségesektől. Mert ők betegek!
Vajon az lesz a normális, ha az ember beteg?
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
