Rendhagyó módon tartottak online konferenciát a Civilek Napja alkalmából, amelynek témájaként az új kihívásokat mutatták be a civil közösségek tevékenységében.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntötte az online konferencia résztvevőit, majd beszámolt a civil szervezetek helyzetéről, szerepéről a járványhelyzet idején.
A szervezetek vezetői az operatív tevékenység mellett adományokat osztottak, de segédkeztek a maszkvarrásban és kiosztásban, valamint az élelmiszer-kihordásban. Civil kézikönyv kiadását tervezik, ami a járványhelyzetet is taglalja.
Ahogy arról a helyettes államtitkár beszámolt, számos forrás segítette a szervezetek működését, és hamarosan kiírják a nyertesek listáját a 2021-es NEA pályázatokról, valamint idén márciusban kerül kiírásra két pályázat, a falusi civil alap, ahová 5 ezer lélekszám alatti települések és a városi civil alap, ahová az 5 ezer fő feletti települések pályázhatnak.
A szakmai előadások sorát dr. Kecskés Péter főosztályvezető kezdte, aki a civil szervezetek számára elérhető állami támogatások tapasztalatait mutatta be a 2020-as évre visszamenőleg és kitekintést nyújtva a 2021-es esztendőre.
A tavalyi év növekvő mozgásteret biztosított a civil szervezetek részére, ami az állami támogatásoknak volt köszönhető, hiszen ez adta a szektor 40 százalékát. A NEA öt kollégiummal működött, új testületek, új kollégiumok álltak fel, mialatt minden pályázat automatikusan pozitív elbírálásban részesült – aki helyesen töltött, az nyert a NIR rendszerben.
Tizenkét százalékkal nőtt a nyertes pályázatok száma a 2020-as kiírások során, ami jelentős javulásnak számít.
Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, dr. Gyimesi Tamás Ferenc a civil szervezeteket érintő könnyítésekről, jogszabály-változásokról beszélt a járványhelyzetre való tekintettel. A jogalkotási évet három részre tagolták az aktuális helyzet szerint, a tavaszi járványhelyzetre, az átmeneti időszakra és a novembert követő őszi veszélyhelyzetre, ami egy újabb lépést kívánt meg a jogalkotó oldaláról a jogi személyeket érintő változások tekintetében.
Szükségesnek látták bevezetni olyan intézkedéseket, amelyekkel a megfelelő mérték mellett kívánták elérni a célokat. A jogtechnikai jellemzők gyors és operatív jogalkotást tettek lehetősévé, mialatt a veszélyhelyzeti kormányrendeletek csak időlegesen voltak alkalmazhatóak.
A járványhelyzet során a szociális érintkezésre fókuszáltak, amikor a gazdálkodó szervezetek esetében könnyítő szabályokat vezettek be, mint az e-mailes kommunikáció, elektronikus aláírás elhagyása. További intézkedések voltak az online ügyintézés eljárási rend létesítése, ami biztosította a személyes kontaktus nélküli döntéshozatalt.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere beszámolt azokról az esetekről, amelyeket a civil szervezetek láttak el a járvány idején.
Olyan fontos feladatokat láttak el, ami főként az oktatási és szociális területen volt jellemző. Segítettek az időseknek a mindennapi bevásárlással, felmérték a nyugdíjasklubok helyzetét, karitatív munkát végeztek és a lelki segítségnyújtás területén is jeleskedtek. A megszorítások ellenére nem feledkeztek el a nemzeti jelentőségű ünnepekről, amikor néma koszorúzással, főhajtással, gyertyagyújtással emlékeztek.
Kiemelte, az önkéntességnek nagy jövője van, és mint mozgalmat fejleszteni kell. Az önkéntes programban közel hétszáz ember dolgozott, így például heti feladatokra a maradj otthon kampány által minden ellátottra jutott ember.
Az önkéntesség mindig is nagy szerepet játszott a civil kapcsolatok kialakításban, olyannyira, hogy átértékelődött az önkéntesség szerepe, amiről Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fiatalokért felelős helyettes államtitkára beszélt, bemutatva a 2021 – Az önkéntesség magyarországi éve programot. Az idei program megemlékezik a korábbi tematikus évekről (az első alkalommal 2001-ben, majd 2011-ben) és a jövőbe tekint, mialatt ünnepeli az önkénteseket, törekedve a nemzeti, nemzetközi hatás elérésére, hogy általa az önkéntességre buzdítsanak.
A hivatalosan megnyitóra március 4-én Székesfehérváron kerül sor, de központjai lesznek még Budapest, Debrecen, és Szeged városok.
A program mellett az önkéntesek arányának növelése céljából a 2021-2031 közötti időszakra vonatkozóan a nemzeti önkéntes stratégia megújulása törekednek az Önkéntes Központ Alapítvánnyal.
Enyedi Anna Regina, a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának monitoring referense az Adventi Civil Börzét mutatta be.
A civil szervezetek karácsonyi adománygyűjtése rendhagyó rendezvénynek minősült, mivel az online térben kellett lebonyolítani a börzét, aminek célja az volt, hogy bármely jogi és magánszemély adományozhatott bármekkora összeget az általa szimpatikusnak vélt civil szervezetnek.
Hétről hétre egy-egy szervezet mutatkozott be rövid leírással, filmmel, hogy a közönség megismerhesse a kampányukat, megerősítve, hogy értékteremtő és -megőrző munkájuk támogatandó. A szervezetek apró tárgyakkal köszönték meg az adományokat, amely kezdeményezéshez országszerte 53 civil szervezet csatlakozott, mialatt 13,5 millió forint összadományhoz jutottak.
A Miskolci Civil Szemináriumot dr. Kisida Tamás, a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának jogi referense mutatta be.
A szeminárium – ami egyben egy egyetemi szabadon választható tantárgy – célja az, hogy nyisson a fiatalok felé, mialatt az egyetemeken bemutatják a civilséget, annak eszmeiségét.
Az első előadásra még az egyetemen került sor, ahol egy civil szervezet mutatkozott be. A tantárgy különlegessége, hogy vendégelőadók kerültek bevonásra az állami szférából, illetve a civil szervezetek szakmai vezetői, hogy a hallgatók mindkét aspektust megismerjék.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ címet viselő CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat elnöke, dr. Molnár Beáta a kreatív régiókról tartott előadást.
A Kreatív régiók – Határtalan fejlődés program célja az, hogy egy olyan szabad szemmel is jól látható gazdasági egység jöjjön létre, ahol egy-egy régió a saját helyi hagyományaira, kultúrájára és a közös múltra alapított stratégiával tudjon megjelenni.
A konferencia utolsó előadója Czotter Csabáné, a Zala Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ címet viselő Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület elnöke, szakmai vezetője a civil közösségek járványhelyzet miatti új kihívásairól beszélt.
A civil szervezetek a megye egész területéről csatlakoztak az online előadásokhoz, informális tevékenységet biztosítottak a szervezeteknek, mint az online tréningek, platformok, amelyek segítséget nyújtottak a szervezetek számára. Mindezek mellett a szervezetek részt vettek a civil véradásban, az adventi börzén, élelmiszert adományoztak 60 rászoruló családnak. A segítséget nyújtó civil szervezetek aktívan bekapcsolódtak a programokba.
(Bölcskei Tímea/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
