Mintegy 1500 önkéntesnek fél dózist adtak be az AstraZenecának az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett vakcina klinikai tesztelési fázisában, pedig nem ez volt az eredeti terv: hibásan mérték ki az adagokat.
Erről nem szóltak az önkénteseknek, később pedig úgy találták meg a bakit, hogy azt tanulmányozták, milyen hatása van az oltóanyagnak különböző adagok beadása mellett. Erről a Reuters számolt be a birtokába került dokumentumok alapján.
A tesztelés vezető kutatója, Andrew Pollard oxfordi professzor levélben tájékoztatta júniusban az érintetteket, de nem ismerte el, hogy hibát követtek volna el. A klinikai tesztelésben részt vevő önkénteseket elvileg tájékoztatni kell minden felmerülő változásról.
Pollard viszont azt is elhallgatta az érintettek elől, hogy a bakit követően a brit egészségügyi hatóságok utasították az egyetemet arra, hogy vonjanak be még egy tesztcsoportot, akiknek adják be az eredetileg tervezett teljes dózist.
Az Al-Jazeera írása alapján be is vontak még egy csoportot. A klinikai eredményekről kiadott novemberi időközi jelentésben az állt, hogy a vakcina 90 százalékos hatékonyságot mutatott azoknál, akik először fél dózist, majd ezt követően egy teljes adagot is megkaptak. Akik pedig két teljes adagot kaptak, azoknál 62 százalékos hatékonyságot állapítottak meg. A két adagolási rendszer kombinációjából született az akkor bejelentett, általános 70,4 százalékos hatékonyság.
Az illetékes brit hatóságok elfogadták az összesített eredményeket, de nem ajánlották a fél dózis/teljes dózis alapú adagolást.
A féldózisos klinikai tesztelés azonban kérdésessé teszi azt, hogy az oltóanyag mennyire is hatékony – fogalmaz a katari műsorszóró online felülete.
Az egészségügyi kutatások felett őrködő brit egészségügyi hatóság mindenesetre azt közölte, hogy a klinikai tesztelésben „eszközölt” változtatást és az erről küldött tájékoztató levelet jóváhagyta az egyik etikai bizottsága.
Az AstraZeneca a vakcináját egy olcsó megoldásként reklámozza az új típusú koronavírus megfékezésére, de a tesztelésben bekövetkezett hiba és az idősek védelmének hatékonyságára vonatkozó elégtelen adatok miatt bírálatok kereszttüzébe került.
A német vakcinatanács például nem javasolja az idősek beoltását a brit–svéd vállalat anyagával, egyes beszámolók szerint a 65 év felettiek körében csupán 8 százalékos a védőoltás hatékonysága. Ezt az AstraZeneca határozottan cáfolta. Az Európai Unió pedig, bár feltételesen engedélyezte a vakcina forgalomba hozatalát, az oltóanyag általános hatékonyságát már csak 60 százalékosra tette – írja az Al-Jazeera.
Ettől függetlenül az unió követeli, hogy a brit–svéd cég szállítsa le a szerződésbe foglalt vakcinamennyiséget a tagországoknak, aminek érdekében egy exportmechanizmust is életbe léptetett, megakadályozandó az unió területén gyártott vakcinák előzetes engedélyeztetés nélküli kivitelét. Ezt az indokolta, hogy az AstraZeneca gyártási problémákra hivatkozva bejelentette, nem tudja leszállítani az idei első negyedévre beígért mennyiséget. Az EU jogi lépéseket helyezett kilátásba, azóta pedig a brit–svéd cég vállalta, hogy legalább a felét leszállítja az eredetileg tervezett 80 millió adagnak.
(Index)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
