A Magyar Nemzet hétfői számában összeállítást közölt azokból az újságcikkekből, amelyek különböző balliberális lapokban olvashatók Orbán Viktorról és a magyar kormányról annak kapcsán, hogy Magyarországon engedélyezték a kínai Sinopharm vakcinát.
Orbán Viktor nem akar beletörődni az EU-ban jóváhagyott oltóanyagok várható – átmeneti – szűkös mennyiségébe, ezért az ország nagy mennyiségű oltást rendelt Kínából és Oroszországból, amelyek még nem kaptak uniós jóváhagyást.
A „jobboldali populista” legnagyobb gondja, hogy a korona-intézkedések miatt károsult gazdaság nem indul be időben a következő, 2022 tavaszi parlamenti választásokig. A Kínából és Oroszországból származó oltásokkal, amelyeknek a következő négy hónapban kellene megérkezniük, 3,5 millió embert lehet immunizálni – írja az osztrák lap.
A magyarországi vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban a francia napilap idézi Antoine Flahault epidemiológust, a Genfi Egyetem Globális Egészségügyi Intézetének igazgatóját, aki szerint a kínai vakcina nem túl innovatív.
A kínai tesztek tudományos értéke kétséges az átláthatóság hiánya miatt.
– fejezte ki reményét Antoine Flahault.
A balliberális francia lap a kínai Sinopharm vakcina magyarországi „nagyon politikai” engedélyezéséről cikkezett. Az újság szerint
Idézik a 444 hírportált, amelynek információi szerint az Országos Gyógyszerészeti Intézetre nyomást gyakoroltak a Szputnyik V engedélyezése érdekében. Az injekció értékeléséért felelős szakértők figyelmeztettek: az orosz gyártó által benyújtott dokumentációban hiányoztak az adatok, mások ellentmondásosak voltak. Ennek során állítólag a Gyógyszerészeti Intézet oltási bizottságának több tagja elhagyta tisztségét.
Egy másik cikkében a lap arról számol be, hogy két hónapja „cenzúrázatlan”, konzervatív-barát ellen-Facebook oldalak jelentek meg Magyarországon és Lengyelországban. Az elsőként megjelent magyar Hundub szinte szó szerint másolja a Facebookot, célja a cenzúrázatlan beszédtér biztosítása. Az oldal alapítója, Pál Csaba szerint sem Orbán, sem Soros nem finanszírozza őket. Ideológiai jelenlétre utal azonban például „a nagytestvér ezt biztosan megtiltaná” hangulatjel és különböző összeesküvés-elmélet oldalak ajánlása. Orbán Viktor elsőként csatlakozott a felhasználók közé.
Varga Judit igazságügyi miniszter január 26-án oldalán jelentett be, hogy tavasszal új törvénytervezetet nyújt be, amely garantálná a közösségi oldalak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
Az a virulencia, amellyel a magyar és a lengyel kormány elítéli az online cenzúrát, nagyon egyértelműen politikai.
Magyarországon a kormánypártokhoz közeli retorika uralja a médiateret. Az újságok jó részét Orbánhoz közeli személyek vették meg, és mára alig vannak jelen függetlenek.,
A liberális német lap hétfői számában interjú jelent meg Paul Lendvai osztrák íróval (a magyar titkosrendőrség egykori ügynökével – a szerk. megj.) új könyve, az Orbán Magyarországa kapcsán. Lendvai elmondta, kétségtelen, hogy
Ami a Covid-válság kezelését illeti, Lendvai szerint Orbán, mint mindig, ha válsághelyzet van, „nagyszájúan kijelent valamit, aztán pedig nem csinál semmit”. Ilyenkor pedig a régi bevált eszközökhöz nyúl és megtámadja az EU-t. A 2019-es önkormányzati választásokról Lendvai elmondta, hogy az ellenzéki városokat azóta a pénzügyminiszter és Orbán éhezteti és nyomás alá helyezi. Az író szerint az ellenzék jövő évi parlamenti választási győzelme esetén is megtartaná a hatalmat Orbán, hiszen minden hatalmi pozíciót a Fidesz emberei foglalnak el.
Orbán Viktor pártja a 2022-es választásokon hosszú idő után először egy olyan ellenféllel néz szembe, amelynek reális esélye lehet a kormányváltásra – számolt be véleménycikkében a konzervatív lengyel internetes portál hasábjain Grzegorz Górny lengyel publicista. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy 2006 szeptembere óta először fordult elő olyan, hogy nem a Fidesz vezeti a népszerűségi indexet a közvélemény-kutatások szerint. Górny szerint ha a „Szivárvány-koalíciónak” sikerül túlélnie a 2022-es választást, abban az esetben
Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy ez nem feltétlenül jó, mivel rövidebb, vagy hosszabb távon, de a lakosság polarizációjához vezethet.
A balliberális német lap szombati száma Cathrin Kahlweit kommentárját közölte annak kapcsán, hogy Magyarország jócskán lecsúszott a Transparency International (TI) korrupciós listáján, amire a kormány a szokásos reflexekkel reagált. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt írta a Twitteren, országában senki nem veszi komolyan a TI-t, mert a szervezet az ellenzék szolgálatában áll és azt Soros György finanszírozza.
Ez az az úgynevezett „anti-Soros-reflex”, amivel a Fidesz mindent elhárít, amit kritikának tart.
Pedig a TI megbízható adatokra és tényekre alapozta 2020-as jelentését. Hogy a korrupcióra való hajlam miként mutatkozik meg Magyarországon, többek közt a Friedrich-Ebert-Alapítvány éves jelentése is bizonyítja. E szerint Orbán illiberális rezsimje azon alapszik, hogy a jogot a saját követői javára formálja. Ennek „legnagyobb nyertesei” a kormányközeli vállalkozók, illetve a család és a miniszterelnök környezete.
Az Európai Unió határait védő Frontex kivonul Magyarországról, mivel az megszegi az unió menedékkérőkre vonatkozó törvényeit – tájékoztatott a liberális lengyel napilap. A szerző úgy fogalmazott, hogy
a migránskrízist a Fidesz évek óta politikai eszközként kezeli és használja,
amelyre jelentős hangsúlyt fektet a választási kampányai során is. Tájékoztatott, hogy emberjogi szervezetek hosszú ideje kongatják a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány – szerintük – illegálisan tolja vissza a migránsokat Szerbiába. A cikk tájékoztatása szerint a Frontex döntése példa nélkül álló, eddig még egyetlen egyszer sem döntöttek egy tagországból való kivonulás mellett.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
