Telefon a lakásban, telefonfülke az utcán. A XX. században a telefonálás még sokkal különlegesebb tevékenységet jelentett, mint napjainkban. A készülék sokszor a lakás kitüntetett tárgya, tulajdonosa számára presztízsszimbólum volt, a fülkék pedig meghatározó elemei voltak a városi tereknek. A Fortepan fotói a telefonok mindennapokban betöltött egykori helyét mutatják be.
A telefonkészülések kialakításában és fejlesztésében az alapot Morse találmánya, az első elektromos jeleket továbbító hálózat jelentette. Az első telefon megépítése Alexander Graham Bell nevéhez fűződik, az 1876-ban kialakított készülék Bostonból indult világhódító útjára.
A telefon egy nagy gyűjtőfogalom, amely sokféle készüléket foglal magában, az ebédlő és konyha közötti cselédhívótól a tábori telefonon, kaputelefonon át a mobiltelefonokig bezárólag. Elhelyezés szerint asztali, fali készülékről, alapanyag szerint fából, fémből, bakelitből vagy másféle műanyagból készült típusokat sorolhatunk fel.
A telefon nemcsak lakberendezési tárggyá vált, a telefonfülkék megjelenésével – az utcabútorokkal, padokkal, kandeláberekkel együtt – az utcaképet is formálta. Budapesten az első nyilvános telefonállomást 1881-ben alakították ki. A nyilvános telefonokat ekkoriban kávéházakban, dohányárudákban, üzletek helyiségeiben szerelték fel, s csak jóval később kerültek ki az utcára. A Magyar Telefonautomata Rt. 1928. december 13-án szerelte fel az első utcai telefonfülkét a Váci út 6. számú ház előtt. A fülkék terveit jóváhagyás végett be kellett mutatni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. A második világháború alatt mintegy kétezer utcai telefonállomás ment tönkre a fővárosban.
Az 1960-as években kezdték a modernebb fülkéket gyártani. A budapesti telefonfülke-körkép az 1980-as évekre meglehetően változatos volt. Az 1945 utáni évtizedekben csaknem 20 féle típust gyártottak. Ezek szétosztása a Posta hatáskörébe tartozott, előfordult, hogy egy utcában többféle fülke is állt. A belvárosban műemléki védettségű telefonfülkék is álltak, de ezek megőrzése sokszor nem volt gondos és átgondolt, sok régi fülke került szemétre vagy valamelyik vidéki városba.
Az 1920-as években a telefonok legyakrabban munkahelyeken, irodákban bukkantak fel, 1926. (Fortepan/Wirthmann Julinna)
Rákóczi út 2. az akkori Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának telefonállomása (ma Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ), 1928. (Fortepan/POTE)
A fejhallgatóból a telefonhírmondó szól, 1930. (Fortepan/Mészöly Leonóra)
Külön polcot kapott a készülék, 1930. (Fortepan/Fortepan)
A telefonnal való pózolás nemcsak a szorgalmas, de a fontos ember benyomását is keltette, 1934. (Fortepan/Négyesi Pál)
A telefonban a nők is meglátták a fotózkodás fontos kellékét, 1937. (Fortepan/Kölcsey Ferenc Dunakeszi Városi Könyvtár/Petanovits fényképek)
Fülke belülről, hirdetésekkel és a háborús károk nyomaival, 1944. (Fortepan/Lissák Tivadar)
Kislány nagy telefonnal Budapest I. kerületében, 1944. (Fortepan/Lissák Tivadar)
Távbeszélőközpont vizsgálóasztalai, 1951. (Fortepan/UVATERV)
Nemcsak megvédik a békét, de a külföldi hívásokat is kezelik a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság nemzetközi kapcsolótermében, 1951. (Fortepan/UVATERV)
A telefongyárban a Terta T-325 típusú rádiókészülék gyártását figyelik az iskolások, 1955.
Telefontakarítás, 1955. (Fortepan/Bauer Sándor)
Kiss Manyi színésznő az udvaron ejtőzve sem akar lemaradni egyetlen hívásról sem, 1959. (Fortepan/Kotnyek Antal)
Telefonfülke-divat 1963-ból. (Fortepan/Kotnyek Antal)
Átlátszóan a debreceni postán, 1963. (Fortepan/UVATERV)
Telefonközpontosok, 1965. (Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény/Sándor György)
Futurisztikus fülke a Városligetben, a Nemzetközi Vásár idején, 1970. (Fortepan/Urbán Tamás)
Mindenki telefonál. Rák Kati színésznő, háttérben a televízió képernyőjén Vitray Tamás, 1979. (Fortepan/Rádió és Televízió Újság)
A P. Mobil együttes a Nyugati (Marx) téri aluljáróban, 1981. (Fortepan/Urbán Tamás)
Ahová a legfontosabb hívások futnak be, a Fiumei úti baleseti intézet sürgősségi műtője, 1986. (Fortepan/Urbán Tamás)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
