Az elmúlt héten az Európai Bizottság és tagállamok, valamint az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó egymásnak feszülése volt a vezető hír az EU kapcsán. Az Astra ugyanis csatlakozott azon gyógyszergyártók közé, amelyek visszavágták az EU-ba szánt koronavírus-vakcinák mennyiségeit.
A helyzet azért vált rendkívül feszültté, mert miközben Nagy-Britannia 11, az USA pedig 8 százalék feletti oltottsági szinten jár, az EU-ban 2,5 százaléknak toporognak. Közben viszont olyan hírek is napvilágot láttak, hogy miközben az Astra 80 millióról 31 millióra csökkentette az EU-szánt mennyiségét március végéig, az Egyesült Királyságba hiánytalanul leszállítja a megrendelt vakcinákat.
És ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. A Bloomberg hírügynökség információi miközben Európában oltóanyag híján megtorpant a vakcinázás lendülete, milliószámra hagyták el a fiolák a kontinenst olyan országokba, mint az USA, Kína, Kanada és Nagy-Britannia. Miközben Európa-szerte stagnálnak vagy nőnek a halálozási adatok, a kórházak pedig az összeomlás szélén állnak, Németországban töltött és csomagolt vakcinák millióit exportálták Nagy-Britanniában.
Az EU épp a közös döntéshozatala miatt került ebbe a helyzetbe. Míg Brüsszel minden tagállam számára elfogadható közös, belső elosztási rendszerről tárgyalt, az amerikaiak, izraeliek, britek megelőzték az uniót a rendelésekben. Az AstraZeneca vezérigazgatója épp erre hivatkozik: az EU jóval a britek után adta le a rendelését.
A helyzet tarthatatlan volt, a politikai nyomás a tagállamok részéről lépésre késztette az Európai Bizottságot. Belengették az Európa területén gyártott vakcinák kivitelének tilalmát, ám a világ több pontjáról érkező tiltakozások miatt félretették. Helyette olyan jogszabályt dolgoztak ki, ami az exportált vakcinamennyiségek bevallására. Ez azonban főleg Párizsnak és Berlinnek nem volt elég, pontosabb, nem hozott volna elég gyors eredményt.
Ezért felmerült a hatósági ellenőrzés lehetősége. Csakhogy Nagy-Britannia távozása után az Európai Unió kapott egy igencsak kezelhetetlen hátsó ajtót épp a brit szigetekre: az ír-északír határt. Von der Leyenék a határ mentén történő exportellenőrzések felvetésével gyakorlatilag saját magukat hozták lehetetlen helyzetbe.
Az történt ugyanis, hogy túl korán szivárogtak ki az információk Brüsszel tervével kapcsolatban. Sztella Küriakidész a dokumentum munkaverzióját közzétette, és bár kitakarta a kényes részeket, azt olyan amatőr módon tette, hogy bárki, aki kicsit is jártas volt a dokumentumkezelésben, újra láthatóvá tehette a titkolni kívánt információkat. A szellem kiszabadult a palackból, még mielőtt sikerült volna minden csatornán letárgyalni a terveket, robbant a PR-bomba.
Írország az ír-északír határ védelmében emelte fel azonnal hangját. A Brexit megállapodások egyik legkényesebb része épp ennek átjárhatóságának tiszteletben tartása volt, az uniós exportellenőrzés viszont épp ezt sértette volna meg. Az ír-északír határ bolygatása egyébként is veszélybe sodorta volna a Nagypénteki Szerződést, azt kockáztatva, hogy a visszahozza a 90-es években látott erőszakos eseményeket a ír szigetre.
London is elérkezettnek látta az időt, hogy törlesszen kicsit Brüsszelnek. A konzervatív kormány több képviselője élesen kritizálta az uniót, azt hangsúlyozva, hogy Európa most bizonyította a Brexit szükségességét, megmutatta igazi arcát, és Nagy-Britanniának be kell építenie külpolitikájába, hogy az EU nem annyira szövetséges, mint eddig gondolták.
Dublin és London nyilatkozatai után Európával szemben foglalt állást az Egészségügyi Világszervezet is. A WHO szerint az uniós exportellenőrzésekkel csak Brüsszel csak a járvány elnyújtását kockáztatja. A szervezet az uniós melléfogását arra használta, hogy a vakcinafelhalmozás ellen emeljen szót – függetlenül attól, hogy még az EU-nak sincs nagyon mit felhalmoznia.
Az Európai Bizottság hatalmas hibát követett el, az egyébként teljesen logikus exportkorlátozások ötletét katasztrofálisan tálalta. A helyzetért nem csak a kapkodó uniós tisztviselők felelősek, hanem Brüsszel azon szándéka, hogy gyengécske vakcina-politikáját jobb színben tüntesse fel. Az Európai Egyesült Államok hívei görcsösen igyekeztek hatékonynak mutatkozni, és remélték, hogy elcsitíthatják a lassúságuk miatt méltatlankodó nemzetállamok panaszait. Különösen, hogy épp egy unióból frissen kivált országgal szemben maradtak alul. Tévedtek.
Az Európai Unió által megrendelt mennyiségek gyártók szerint:
AtraZeneca – 400 millió adag,
Sanofi-GSK – 300 millió adag,
Johnson&Johnson – 400 millió adag,
Pfizer/BioNTech – 600 millió adag,
CureVac – 405 millió adag,
Moderna -. 160 millió adag.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
