1914-ben Magyarország semmilyen formában nem létezett Alfonso Cuarón filmje szerint. Ausztria Romániával volt határos, déli szomszédjuk pedig Jugoszlávia volt. A művészi szabadság feljogosít arra, hogy kitöröljünk egy országot Európa térképéről vagy csak tudatlanságról és nemtörődömségről van szó? A PolgárPortál egy jogász és egy történész véleményét is kikérte a témával kapcsolatban. Cuarón A kis hercegnő című filmjében mutatja be Európa térképét, ahol nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia nincs feltüntetve, de Magyarország, vagy ha pontosabbak akarunk lenni, a Magyar Királyság teljes egészében hiányzik. Az film 1914-ben, a szarajevói merénylet évében játszódik, abban az évben, mikor Gavrilo Princip boszniai szerb terrorista lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst és a főherceg feleségét Zsófiát, ezzel okot szolgáltatva az I. világháború kirobbantásának. 1914-ben Magyarország a mai területének háromszorosával bírt és az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként jelentős európai nagyhatalom volt. A térkép készítőjének mélyreható történelmi kutatómunkáját egyéb bakik is mutatják. Az ezeréves és akkor még 325 411 km² területtel bíró Magyar Királyság ugyan nem kapott helyet az európai térképen, ellenben megtalálható rajta számos, akkor még nem létező ország, például Jugoszlávia – újra hangsúlyozom: 1914-ben! A Jugoszlávia nevet I. Sándor király használta először, mikor a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területén diktatúrát vezetett be 1929-ben. A kis hercegnő az I. világháború alatt játszódik, mikor is az addig Indiában élő Sarah édesapját behívják katonának, a kislány pedig a varázslatos mesevilágból a New york-i szigorú leányintézetbe kerül. Ennek az utazásnak az útvonalát jeleníti meg a térkép a kissé hiányos Európán keresztül a film ötödik percében. Alfonso Cuarón mexikói rendező az 1995-ös A kis hercegnőn kívül egyébként olyan filmeket jegyez, mint a Dickens adaptáció, a Szép remények, a 2001-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díjának nyertese, az Anyádat is (a forgatókönyvet is Cuarón írta) és az idei Golden Globe díjas a legjobb rendező kategóriában, a 3D-s Gravitáció. Persze, mint hogy nem dokumentumfilmről van szó, a művészi szabadság megengedett, de vajon mennyi az esélye annak, hogy a film készítői, a bemutatott térkép rajzolói nem tudatlanságuk miatt másították meg a kontinens képét, hanem szárnyaló fantáziájuknak adtak teret? De ha tévedek is, miért éppen Magyarországot kellett ignorálni? Többször kiderült már, hogy az amerikai kontinens lakói többnyire nincsenek tisztában Európa országaival. Egy Amerikát körbeutazó blogger szerint az Egyesült Államokban általában sejtelmük sincs arról, mi fán terem Magyarország. Érdemes inkább csak annyit mondani, hogy Európából jöttem. „Sokszor arra is azt hiszik, hogy egy ország” – teszi hozzá. Mindez persze bocsánatosabb bűn, mint egy országot egyszerűen kitörölni a térképről egy olyan alkotásban, melyet aztán magyar szinkronnal Magyarországon is vetítenek. Portálunk megkérdezett egy jogászt és egy történészt is a témában. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a „tettes jogilag sajnos megfoghatatlan, hiszen nem dokumentumfilmről lévén szó, a tartalmi kötöttség nem olyan erős, így a „történelemhamisítás” sem bizonyítható. Ördög László úgy véli, egy mai térképet vehettek alapul, hiszen számtalan olyan ország megtalálható rajta, amely 1914-ben nem létezett, illetve a határok is teljesen másként húzódtak. Akkoriban a mai Lengyelországon az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Oroszország osztozott. A mai Boszniát a Monarchia Tartotta megszállás alatt, Ukrajna a cári Oroszország része volt. Ami hazánkat illeti, 1867-ben létrejött a monarchia a kiegyezéssel. Előtte hazánk nem volt szuverén állam, Ausztria részének tekintették és a megnevezés is ennek tükrében alakult külföldön és csak az 1880-as évektől terjedt el az új állam, a Magyar Királyság elnevezés használata Ausztria helyett. Az amerikaiak többsége ma sincs tisztában Európa összetételével, úgy tekintenek rá, mintha egyetlen ország lenne – erősíti meg a történész a korábbiakat. Az Európai Unió létezése vélhetően ezt a tudatot erősíti bennük.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
