Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) nem zárja le a Beneš-dekrétumok ügyét, az ezzel kapcsolatban benyújtott két petíció továbbra is nyitva marad, a PETI pedig egy mélyreható vizsgálatot kért az Európai Bizottságtól az ügyben – derült ki az EP szakbizottságának mai ülésén.
Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Minority Safepack után újabb kisebbségi jogokkal kapcsolatos ügy került napirendre uniós szinten. Ezúttal az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) foglalkozott két, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petícióval.
Az első petíciót még 2012-ben Juhász Imre, a magyar Alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője nyújtották be az EP szakbizottságához.
A petíció központi eleme az a szlovák parlament által 2007-ben – vagyis Szlovákia uniós csatlakozása után három évvel – elfogadott határozat, amely megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét. A petíció kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a felvetett kérdés egy ún. szlovákiai tényfeltáró út keretében kerüljön további megvitatásra.
A másik petíciót Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtották be még 2014-ben.
Ebben a beadványban a szerzők az emberjogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumok tükrében és azt kérik a Petíciós Bizottságtól, hogy az vizsgálja meg a felvetett problémát.
A magyar álláspontot a vitában a fideszes Kósa Ádám és az RMDSZ-es Vincze Lóránt EP-képviselők képviselték, de a vita során felszólalhatott Hahn-Seidel Alida, az egyik petíció szerzője is. Hahn-Seidel Alida a petíció ismertetése során rámutatott,
a Beneš-dekrétumok 1945-ben születtek, a csehszlovák államiság alapját jelentették, de közülük tizenhárom a német és magyar kisebbséget a kollektív bűnösség elve alapján hurcolta meg.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.
Hozzátette: z uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók.
Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet:
csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.
„A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.
Vincze Lóránt véleménye szerint
a Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.
A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve
felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.
A szakbizottság döntése magyar szempontból mindenképpen sikerként könyvelhető el. Kérdés azonban, hogy az Európai Bizottság (EB) mennyiben fogja megváltoztatni az álláspontját.
Korábban – még 2012-ben – ugyanis hivatalos állásfoglalásában az EB a Beneš-dekrétumokat olyan “történelmi dokumentumoknak” nevezte, amelyeknek nincs mai joghatásuk és azt tanácsolta a petíció szerzőinek,
amennyiben úgy vélik, hogy egyéni jogaik sérülnek a dekrétumokkal kapcsolatban, forduljanak az Európai Emberjogi Bírósághoz. Ezt a véleményét 2019-ben ráadásul gyakorlatilag meg is ismételte, ismét hangsúlyozva, hogy a Bizottság álláspontja nem változott: a dekrétumok nem térnek ki a konkrét kérdésekre.
A hírt frissítjük!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
