Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon, szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez 2020-ban, mint az azt megelőző években, közölte a 24.hu érdeklődésére az intézet.
Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs tájékoztatása szerint ennek az oka talán az lehetett, hogy a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni a járvány alatt.
A Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, és jogszabály határozza meg, hogy 30 napon belül szakvéleményt kell írniuk arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre, amit minden esetben indokolniuk kell. Az állásfoglalást jellemzően 1-2 hét alatt elkészítik. A járvány az intézet munkájára nem gyakorolt jelentős hatást, hiszen megközelítőleg tíz éve a zöldítés és a munkamenet gyorsításának érdekében online zajlik az illetékes minisztériummal.
Dr. Raátz Judit közölte, hogy az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, és mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat. (A "győzteseket" elnézve ez is bőven sok – a szerk.)
"A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni. Ezek közt jellemzőek az olyan nevek, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően. A szülők ehelyett az idegen írásmódot szeretnék használni" – magyarázta az intézet tudományos főmunkatársa.
Példaként említette a következő neveket: Fanny, Monika, Zaya, Wanda, Jasmin, Dorothy, Jennifer, Antony, Theo, Lukas. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Magyarországon jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni, így a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők.
Gyakori továbbá az úgynevezett uniszex nevek engedélyezésének kérelmezése, de ezt itthon szintén jogszabály tiltja. Ennek ellenére többen kérnek ilyen neveket, mint például a Lee, a Nermin vagy az Éden.
A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű.
Ilyen például a 2020-ban elfogadott női nevek közül a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket.
Az intézetnél rákérdeztek arra is, előfordult-e, hogy valaki a koronavírus-járványhoz köthető új keresztnevet próbált felvetetni a jegyzékbe. Dr Raátz Judit úgy felelt:
szerencsére nálunk csak egy ilyen névkérelem volt. Egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni. Természetesen a nevet nem javasoltuk anyakönyvezésre.
Ritka már a Mária, a Katalin és az Erzsébet
2020 legnépszerűbb férfi és női keresztneveire vonatkozóan egyelőre még nem áll rendelkezésre adat, és nehéz megjósolni azt is, mely nevek népszerűsége nőhet meg a következő években.
"Alapjában a meglévő nevekből választanak a szülők, mi persze az extrém esetekkel találkozunk. Ami a trend, és ez már az elmúlt 10-15 évre jellemző, hogy mindenki különleges, egyedi nevet szeretne a gyerekének adni" – magyarázta a tudományos főmunkatárs.
Dr. Raátz Judit beszélt arról is, hogy a "hagyományos" nevek eltűnnek, a nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. Nőknél az újszülöttek esetében nincs a száz leggyakoribb névben a Mária, Katalin, Erzsébet, de helyettük ezeknek a neveknek a rokon neveit használják, mint a Mira, Maja (Mária), Elizabet, Eliza. A férfinevek esetében viszont a száz leggyakoribb névben még ott vannak az olyan klasszikus nevek, mint a József, János, István és Sándor.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
