A Nemzeti Együttműködés Rendszerében még a koronavírus elleni oltakozás sem mehet le politikai vircsaft nélkül. Miközben alacsony az oltási hajlandóság, a kormányzat szerint az ellenzék halálkampányt folytat, amire szerintük Krekó Péter egy bizonyos mondata a bizonyíték. A Political Capital ügyvezető igazgatója ellen (Bayer Zsolt) és védelmében (aHang) is petíció indult – erről, és az oltásellenesség okozta esetleges politikai változásokról, és a kötelezővé tételéről is kérdeztük a politikai elemzőt. Interjú.
„Ritkán hallani ilyen gonosz mondatot” – Orbán Viktor így reagált a Politicoban december 26-án megjelent Krekó Péter-nyilatkozatra. Tényleg ennyire ördögi dolgokról beszélt?
Nem, egy olyan elemzői megállapítást tettem, amit számos más szereplő is megtett rajtam kívül. Középfokú angol nyelvtudással, vagy akár a Google Translate-tel is pontosan érthető, hogy mire vonatkozott az a kiragadott és ellenkezőjébe fordított mondat. Azzal, hogy a társadalom részéről elutasított, európai és hazai engedéllyel nem rendelkező orosz és a kínai vakcinákat ilyen szinten népszerűsíti a kormány, alááshatja a vakcinákba vetett általános bizalmat. Én erről nyilatkoztam a Politiconak, és ezt azóta is fenntartom – hozzátéve, hogy az oltásellenességnek más okai is vannak. Valami torz politikai szándék fordította az ellenkezőjére a szavaimat. A Politico és egy hiteles fordító fordító is megerősítette, hogy amit a propaganda terjeszt a szavaimról, az színtiszta hazugság.
Másrészről luxusnak tartom, hogy miközben több kutatásból tudjuk, a kormánypárti szavazók körében magas az oltásellenesség, arra van ideje a miniszterelnöknek, hogy az én kiforgatott szavaimat kommentálgassa, és a kormányzati propagandistáknak, hogy ezekről írogassanak. Ahelyett hogy a szavazóikat győzködnék arról, hogy oltassák be magukat, csaknem 200 cikk jelent meg rólam a kormánymédiában az elmúlt hetekben.
Nem nekem kell magyarázkodnom, hanem azoknak, akik gyáván belehazudtak a saját híveiknek, olvasóiknak, választóiknak az arcába. Egy felelős egészségügyi politika nem politikai elemzőket tesz meg közellenséggé. Főleg nem úgy, hogy jómagam és a Political Capital is egy éve arra buzdítunk mindenkit, hogy oltassa be magát – ellenőrzött és a hatóságok által jóváhagyott vakcinákkal. Megtesszük a szükséges jogi lépéseket.
Mi szükség volt egy könnyen cáfolható állításba ilyen lendülettel beleállni? Úgy érezhették, hogy ezzel tudják ismét tematizálni a közbeszédet?
Ebben a dezinformációs gépezetben a tények nem akasztanak meg semmit, a cáfolatról pedig természetesen nem tájékoztatják a saját közönségüket. Ez a magyar állampolgárok végtelen lenézéséről árulkodik. A saját magammal történteket nehezen tudom politikai elemzőként értékelni, de érteni vélem, hogy a kormányzat az esetemen keresztül próbálja valahogy az ellenzékre bizonyítani az oltásellenesség vádját.
Tegyük hozzá, Magyarországon szerencsére sem a kormányoldal, sem pedig az ellenzék nem oltásellenes, az egyetlen politikai szereplő, ahol az oltásszkepszisnek megjelennek a nyomai, az a Mi Hazánk Mozgalom, illetve Gődény György most formálódó új pártja.
A vakcinák körül tehát lehetne egy politikai konszenzust teremteni. Ehelyett politikai indulatokat szítani velem és a Political Capitallel szemben rendkívül értelmetlen cselekedet. Persze illeszkedik abba a filozófiába, hogy szakpolitikai kérdéseket pártpolitikai logikával igyekeznek kezelni kormányzati szinten. Ez azonban sem szavazatot nem hoz a kormányoldalnak, sem a vakcinákkal szembeni, nemzetközi viszonylatban is erős bizalmatlanság csökkentésében nem nyújt segítséget.
Az ellenzéknek nincs felelőssége a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságban?
Biztosan hozzájárulnak ehhez a bizonytalansághoz ellenzéki kommunikátorok is. Az orosz és kínai vakcinákról elsősorban a kormányzat beszél sokat, ugyanakkor a DK petíciója sem erősíti az oltásokba vetett bizalmat. Sok vargabetűt is látok a kormányoldal az érvelésében. Eredetileg azt állította a kormány, hogy a Szputnyik V tömeges oltására kerül sor, gyárthatjuk is a vakcinákat, és részt veszünk a tesztprogramban. December 31-én Gulyás Gergely aztán közölte, hogy nem veszünk részt az orosz tömeges oltási programban, mert nincs elég vakcina. Persze ebben túl sok meglepetés nem volt, Putyin 2 hónapja beszél arról, hogy nincsen elég vakcina, nincsen elég gyártási kapacitás, és olyan megrendelők állnak hazánk előtt a sorban, mint Brazília és India. Ennek ellenére a miniszterelnök a néhány nappal később ismét orosz és kínai vakcinák beszerzéséről beszélt, és azóta a kormány több tagja többször megismételt. A bizalom építéséhez következetes kommunikációra lenne szükség, és az orosz vakcinák esetében bizonyosan nem ezt látjuk. Mindezt úgy, hogy az orosz vakcinát még nem nyújtották be még engedélyeztetésre az Európai Egészségügyi Hatósághoz.
Nem, természetesen nem jelenthetjük ki, hogy az orosz és a kínai vakcinák ne lennének jók. Kevesebb információnk van ugyanakkor arról, hogy valójában milyenek – ezt szakértők is állítják.
A nyugatiakhoz képest az orosz/kínai vakcinákkal kapcsolatos tesztelési adatok jóval kevésbé transzparensek. És ilyen bizalomhiányos környezetben nem segít, ha a politika nyomás alá helyezi az engedélyeztetésért felelős hatóságokat, hogy minél gyorsabban hozzanak döntést.
Elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországon valaki az oltásszkepticizmusból számottevő politikai tőkét tudjon kovácsolni?
Reménykedem abban, hogy nem lesz ilyen, és a jelenség javarészt megmarad a politika alatti szereplők szintjén. Éppen ezért mind az ellenzéknek, mind a kormányoldalnak megvan a maga feladata az oltások iránti bizalom építésében.
Ezzel összefüggő kérdés a kötelezővé tétel is. Magam nagyon erősen oltáspárti vagyok, és az lenne kívánatos, hogy minél többen oltassák be magukat a koronavírus ellen is, azonban mégis úgy látom, hogy az oltás kötelezővé tétele most nem lehet egy valós opció, ugyanis a lakosság egy meghatározó része tényleg nagyon komoly ellenérzéseket táplál ezekkel az új vakcinákkal szemben – és bár a jelenlegi tudásunk szerint alaptalanul -, ezt nem lehet a döntéseknél figyelmen kívül hagyni.
Morális kérdéseket vethet fel az egészségügyi dolgozók alacsony oltási hajlandósága is. Elvben jogos elvárás is lehet, hogy az az egészségügyi dolgozó, aki nem oltatja be magát, ne foglalkozhasson betegekkel, de ha sokan elutasítóak, akkor meg előállhat az a helyzet, hogy drasztikusan visszaesik a kórházi kapacitás.
Az emberekben felmerülő félelmekre mind szakpolitikai, mind politikai szinten empatikusan kell tekinteni. Ez igaz mind az új technológiával előállított vakcinákra, mind a bizonyos országokból származó vakcinákra – az orosz és kínai oltásokkal szemben például kutatásokból kimutatható egyfajta erős bizalmatlanság.
Szelíd, de határozott kommunikációra van szükség, olyan üzenetetekkel akár, mint amit a miniszterelnök a Pfizer-vakcinával kapcsolatban megfogalmazott, hogy az egy magyar-amerikai találmány. Ez egy nagyon jó húzás volt. A tudatos szemléletformálásban szerepet kell vállalnia a politikán kívüli szereplőknek is, orvosoknak, színészeknek, sportolóknak, de mindenkinek megvan a felelőssége, aki a közvéleményre hatni tud. Virológusok szerint, ha nem éri el az átoltottság a nyájimmunitáshoz szükséges 40-60 százalékot, akkor lehet, hogy a végén sokkal kevesebbet érnek az oltások.
Akkor mégis kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni oltást is?
Nem szankciókra van szükség, sokkal inkább egy jutalmazó logika mentén a kormányzatnak és az európai döntéshozóknak a vakcinák előnyeit kellene taglalnia. Hogy mivel lesz jobb annak, akit beoltanak, és mivel lesz jobb ettől a közösségének. A koronavírus okozta súlyos egészségügyi következményektől való félelem az idősebb generációkat lehet, hogy az oltás felé tolja, de a fiatalokat ez nem fogja erre orientálni. Őket azzal lehetne meggyőzni, hogy az oltás után visszakapják a mozgási szabadságukat. A gyerekek jogszabályban előírt védőoltásainál is egy bináris oltáspolitikát követünk: ha beoltották, mehet közösségbe, ha nem, akkor nem mehet közösségbe. Azt hiszem, hogy ez a koronavírus elleni oltás kapcsán is beválna.
Mert ha nem érzi az ember, hogy neki egyénileg előnye származik abból, hogy beoltatja magát, akkor ez drasztikusan alááshatja az oltási kedvet, különösen a fiatalok esetében.
Nem kell a tudományt vakon követni, de a vakcinák évszázados történelme mögött akkora masszív tudás halmozódott fel, amiben érdemes hinni. Azokban a vakcinákban, amelyeket végül a magyar és/vagy az európai gyógyszerészhatóság engedélyez, azt gondolom lesz okunk bízni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
