Olyan négert nevezett ki Biden a "polgárjogi" csapat élére, aki szerint a fajtája a színe miatt okosabb a fehéreknél

Olyan négert nevezett ki Biden a "polgárjogi" csapat élére, aki szerint a fajtája a színe miatt okosabb a fehéreknél

Tucker Carlson, a Fox News talán legnépszerűbb arca számolt be műsorában arról, hogy a Biden-kabinet polgárjoggal foglalkozó jogászcsapatának élére kinevezett Kristen Clarke egyetemistaként egészen kirívó, rasszista kijelentéseket engedett meg magának a Harvard egyik diáklapjában – írja a ma7.sk.

Az egyetem egyik fekete diákszövetségének elnökeként az alábbiakat írta a szerkesztőknek címzett, a "feketék és fehérek közti" genetikai különbségekre vonatkozó "igazság keresését" sürgető, 1994-ben kelt levelében:

a melanin (sic!) felsőbbendű mentális, fizikai és spirituális képességekkel ruházza fel a feketéket!

A középiskolás biológiaóráról talán sokaknak ismerős lehet a melanin kifejezés, amely egy különböző bőrpigmenteket jelölő gyűjtőfogalom. A melanin emberekben és állatokban a bőr-, haj- és szőrszínért felel. Kiben több van, kiben kevesebb. Hogy ennek mi köze a szellemi és fizikai kapacitáshoz, azt maga Clarke sem tudja, ugyanis írásából később egyértelműen kiderül: összekeverte a Gizikét a gőzekével. Nem, vagy nem csak a melaninra gondolt, hanem egy melatonin nevű hormonra. Ugyanis azt írja,

a fehérek azért termelnek kevesebb melanint, sőt néhányan nem is képesek rá, mert más a tobozmirigyük.

Hírdetés

Nos, a köztiagy és középagy határán található tobozmirigy nem melanint, hanem egy melatonin nevű hormont termel. Ennek fő feladata az ember biológiai órájának szabályozása, rasszalapú hatása természetesen nincs az ember értelmi és fizikai kapacitásaira.

Clarke írásában egyébként óriási a zűrzavar, ugyanis neuromelaninról is beszél, ami tényleg egy létező vegyület és tényleg megtalálható bizonyos, jól körülhatárolható agyi területeken, például az ún. feketállományban (substantia nigra). Ráadásul ez tényleg azért "fekete" állomány, mert jelentékeny mennyiségben tartalmaz neuromelanint (erről a vegyületről sokáig nem tudták, mi lehet a szerepe, s nem tudjuk ma sem, milyen hatással van az agy működésére). Végezetül azt is érdemes megjegyeznünk, hogy a rágcsálókban találtak már neuromelanint a tobozmirigy sejtjeiben, de egyetlen esetben sem tudták megállapítani, mi lehet a vegyület szerepe a szerv működésében.

Clarke-t az ilyen apróságok akkoriban úgy tűnik nem zavarták, ugyanis zárásul azt írja:

Ez (mármint a "melanin" – a szerk.) okozza a feketék és fehérek közti kulturális különbségeket, és azt, hogy a fekete csecsemők hamarabb ülnek, kúsznak és járnak, mint fehér társaik.

A történet már-már komikus fordulatot vesz, ha tudjuk, hogy a néger felsőbbrendűséget a melaninból levezető "tudományos vonal" és Clarke egész érvrendszere egy bizonyos F. E. Barrtól ered, aki egyebek mellett azt próbálta meg igazolni, hogy az ókori Egyiptom egyébként szerinte feketebőrű fáraói telekinetikus képességekkel rendelkeztek. Kis túlzással Barr egy Wakanda-szerű birodalmat álmodott a Nílus völgyébe.

Mindezek ellenére sem a New York Times, sem a Wall Street Journal, sem a Washigton Post nem foglalkozott az üggyel. A Wikipedia azonban igen: egész egyszerűen zárolták Clarke adatlapját, így nem lehet élterajzát kiegészíteni ezekkel a kijelentésekkel.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »