Amikor a progresszív világkép megjelenik a gazdaságban, az nem a lehetőségek szélesedéséhez, a jólét növekedéséhez, hanem a gazdaság zsugorodásához vezet. Amikor pedig a progresszív szemlélet az állam működésében vagy a közéletben jelentkezik, az embereket a nemzetük, a történelmük és intézményeik ellen fordítja – fejtette ki David Brog amerikai konzervatív gondolkodó, az Edmund Burke Alapítvány elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
– A vitákban gyakran a patriotizmust próbálják összemosni a szélsőjobbal, vagy legalábbis a jobboldallal, ezzel próbálva megbélyegezni azt. Mi ennek az oka? – hangzott a Vasárnapi újság első kérdése David Brog felé.
– Ha valaki patrióta, vagyis szereti a hazáját és meg akarja őrizni az örökségét, akkor jobboldali szélsőséget képvisel. A nacionalizmus lehet egyfajta megosztó tényező, vagy fegyver, ami sebeket okoz. A múltban használták is ilyen módon, és ennek tudatában kell lenni. Viszont csak azért, mert valaminek a túlzásba vitele veszélyt hordozhat, nem jelenti azt, hogy annak egészséges mértéke még ne lenne fontos. Ne feledjük, hogy az egészséges nacionalizmus – ami ara indít, hogy szeressük hazánkat, hogy ismerjük a múltját, megőrizzük örökségét és gyökereit, ami arra ösztönöz, hogy honfitársainkat testvéreknek lássuk – összeköt bennünket, gazdagít – fejtette ki a konzervatív gondolkodó.
– A washingtoni székhelyű Edmund Burke Alapítvány elnökeként egyik célja, hogy a konzervativizmus jelentőségéről beszéljen. Gyakori beszédtéma, hogy vajon a mai fősodort a liberális-baloldali gondolat jelenti-e?
– Ha megnézi a kultúrát meghatározó intézményeket, az egyetemi és médiavilágot, akkor azt látja, hogy egy progresszív világkép dominál. De amikor ezt a progresszív világképet a gyakorlati életben kezdik alkalmazni, annak sajnálatos kimenetele van. Amikor a progresszív világkép megjelenik a gazdaságban, akkor nem a lehetőségek szélesedését, a jólét növekedését tapasztaljuk, hanem a gazdaságok zsugorodását. És amikor ez a progresszív szemlélet az állam működésében, szellemiségében, vagy a közéletben jelentkezik, akkor az embereket a nemzetük, a történelmük és intézményeik ellen fordítja. Nem egységbe forrasztja őket, hanem hozzájárul a nemzeti kultúra és a közélet elszegényedéséhez.
– Ez a filozófia mára dominánssá vált, viszont rámutathatunk, hogy amikor elkezdik alkalmazni, micsoda károkat okoz országainknak, gazdaságainknak, kultúráinknak. Ez pedig lehetőséget ad számunkra is, hogy megvívjuk a csatánkat a gondolatok harcterén, hogy felmutassunk egy másik elképzelést. Egy olyan gondolatot, amely a konzervatív gondolkodóktól származik, alapozva Edmund Burke-re, és még nagyon sokakra.
– A 20. században nagyon sok példát láttunk kudarcot vallott próbálkozásokra, amikor egy generáció ki akarta találni, hogy mi lesz a legjobb az emberiségnek. Át akarta formálni a civilizációt, hogy így teremtse meg az emberi boldogságot. Ennek intő példának kell lennie, hogy óvatosak maradjunk és nagyobb tisztelettel viseltessünk azok iránt, akik előttünk éltek és építették a civilizációnkat. Sokkal nagyobb körültekintéssel kell lenni a jövőre nézve is. Ez a konzervatív üzenet, ez Edmund Burke üzenete. Ha megnézi a 20. század eseményeit, vagy ezt az új 21. századot – ennek intő példának kell lennie bármely progresszív számára, hogy nem lehet mérnöki eszközökkel megteremteni a boldogságot.
– Léteznek csatornák arra, hogy ezek a gondolatok eljussanak az emberekhez?
– Nincs elegendő csatorna, és az igazi gond, hogy az egyetemeket a másik (liberális) világlátás uralja, és az ott végzettek azután uralják a médiát is. Ez jelenti a legnagyobb kihívást a konzervatívoknak Európában és Amerikában is, hogy miként juttassák el az üzeneteiket. Két dolgot kell tennünk: ki kell építeni alternatív intézményeket, ami rövid távon egyszerű, hiszen alternatív főiskolák, egyetem alapítását, azaz alternatív médiát jelent. Emellett pedig meg kell jelennünk a „másfajta” intézményekben is, hogy mentsük a menthetőt.
David Brog megjegyezte, hogy ő és az Edmund Burke Alapítvány igazgatója, Yoram Hazony is a a Princeton Egyetemen végzett, amely egy kifejezetten progresszív intézmény.„A Princeton valahogy mégis kitermelt hozzánk hasonló konzervatívokat. Tehát meg kell teremtenünk a saját intézményeinket, amellett céltudatosan kell megmutatni a progresszív intézményeknek, hogy létezik egy másik gondolkodásmód és világkép is” – hangsúlyozta az alapítvány elnöke.
– Milyen eredményeket hozott az elmúlt négy év a konzervatívok számára, amikor az Egyesült Államok elnökét, Donald Trumpot a republikánus párt adta? És mi jöhet Joe Biden elnöksége alatt?
– Egy nagyon fontos dolgot tanultunk a Trump elnökségéből, illetve a 2016-os Trump-győzelemből, mégpedig azt, hogy igaz, hogy az egyetemeket és a médiát a progresszívok uralják, valamint a kulturális vitában is jobban tudják hallatni hangjukat. Ugyanakkor létezik egy biztonsági öv az amerikai politikában – egyébként ezt láthattuk Európában is –, ez pedig a bérből és fizetésből élők rétege. A dolgozó osztály Amerikában nem korrumpálódott az olyan elképzelések hatására, amelyek az egyetemek világát dominálják. Rájuk igaz az, hogy a dolgozó emberek még mindig tudnak és akarnak büszkék lenne az országukra. Fenn akarják tartani hazájuk nagyszerűségét, ahogy azt is felismerik, hogy ez összekapcsolódik a régi intézményekkel és eszméikkel.
A patrióta gondolat, a hazaszeretet érzése tovább él a dolgozó osztály tagjaiban. Ha pedig egy politikai vezető megszólítja ezeket az embereket, és a nemzeti nagyságot helyezi előtérbe, annak megőrzését és erősítését hangoztatja, akkor ez visszhangra talál, és győzni képes. Ez megtörtént itt, az Egyesült Államokban, megtörtént a briteknél, de egyébként Magyarországon is – mutatott rá Brog.
– Nagyjából egy évtizede írt a zsidó-keresztény gyökerekről, ezek szerepéről az emberiesség fenntartásában. Ugyanakkor ma azt tapasztaljuk, hogy azok, akik az emberi jogok nevében érvelnek, akik az egyenlőségről beszélnek, ezt vallástalan módon teszik, tagadják a vallási hagyományok szerepét. Mi lehet erre a konzervatívok válasza?
– A konzervatívok válaszának mindenekelőtt fel kell ismerni a saját értékei forrását. Mindig viccesnek találom, amikor egy ateista ember azt mondja: ahhoz, hogy jó ember legyen, nincs szüksége a vallásra. Azt mondja, tudom, hogy a gyilkosság rossz dolog, hogy a faji alapú diszkrimináció rossz dolog. Akkor én mindig azt szeretném megkérdezni: honnan tudod ezt? Ugyanis a legtöbb emberi civilizációban, az emberiség történelmének legnagyobb részében sohasem osztották ezt a véleményt. Ami általános volt az a saját törzs, csoport előnyben részesítése, hogy a saját törzsed tagjai között ne legyen gyilkosság, de sohasem tették magukévá az a gondolatot, hogy más törzsekkel kedvesnek kellene lenni. Azok tagját meggyilkolni mindig is elfogadott volt. Ez végigvonul a történelmen.
A gondolat, hogy a gyilkosság rossz dolog, hogy minden emberi lény egyenlőnek teremtetett a mindenható Isten képére, egyetlen forrásból jön, a Bibliából. És ha áttekintjük a történelmet és azt keressük, kik vállalták a legnagyobb áldozatot, hogy harcoljanak embertársaikért, ők azok voltak, akik a legkomolyabban vették a Bibliát. A hívő keresztények és a hívő zsidók.
Ha tehát nem kapcsoljuk össze az erkölcsiségünket annak forrásával, akkor egy idő elteltével elkerülhetetlenül felhígul, mintha vízben oldódna fel – véli David Brog.
A konzervatív példát is hozott a keresztény időszámítás előtti időkből, amikor a rómaiak leigázták Jeruzsálemet.
– Történetírójuk lejegyezte – folytatta – , hogy a rómaiak nevetségesnek tartották a zsidókat, amiért szerintük bűn az újszülöttek meggyilkolása. A rómaiak számára elfogadott volt a nem kívánt gyermekek megölése, különösen az újszülött lánycsecsemőké. Ennek elutasítása egy zsidó-keresztény gondolat volt, amit ők vezettek be a nyugati világban. Ma azt látjuk, hogy a rómaiak elképzelése, miszerint a nem kívánt csecsemőket meg lehet gyilkolni, tovább él. Kínában például 50 millióval több lánynak kellene élnie, mint jelenleg, és Indiában is körülbelül 50 millióval több lánynak kellett volna megszületnie.
Kutatók feltárták, hogy máig alkalmazzák a nemek közötti szelekciót, illetve a modern tudomány segítségével ma is él a nemileg szelektált terhesség-megszakítás gyakorlata.
Ha az ultrahang lányt mutat, akkor elvetetik, ha fiút, akkor megtartják. Fel kell tehát ismernünk, hogy milyen egyediek, ritkák és becsesek a zsidó-keresztény értékek. Tisztelni kell azt, ami az emberiségnek az emberi jogok mai értelmezésének alapvetését adta, és amelyet ma olyan előszeretettel emlegetnek – állapította meg a washingtoni Edmund Burke Alapítvány elnöke.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
