Koronavírus-világjárvány ide, gazdasági válság oda, Orbán Viktor 2020-ban is sokat beszélt, és mondott meghökkentő dolgokat, eközben pedig olyan új közéleti figurákat is megismerhetett az ország, mint Müller Cecília és Novák Katalin. Többek között a politikai kommunikációról, az oktatásról és a nőpolitikáról is kérdeztük Farkas Krisztinát, a Jobbik szóvivőjét. Interjú.
„Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani” – ezt Orbán Viktor ígérte szeptemberben. Egy felelős miniszterelnököt mi motiválhat, hogy ilyet állítson?
Felelős kormányfő ilyet nem mondhat. Lassan több mint tízezer áldozata van a koronavírus-járványnak hazánkban, így amit Orbán Viktor mondott, az egyszerű hazugság.
Valószínűleg nem volt tisztában azzal, hogy milyen súlya van a szavainak, és így próbálta megnyugtatni a saját táborát.
Persze azt sem tudjuk, hogy szeptember elején a miniszterelnök körében hányan érezték úgy, hogy a tavaszi első hullám után nyáron valóban felkészültek, és bátran mondhatja azt a kormányfő, hogy aki elkapta ezt a betegséget, azt meggyógyítják. Lehet, Orbán Viktor tényleg arra számított, hogy megállítják ezt a hullámot, és nem gondolta, hogy ennyi ember meg fog halni, hogy ennyi ember elkapja ezt a betegséget. Végzetes hiba volt a részéről.
Sőt, ezután még számonkérhető is.
Orbán Viktort a sajátjai nem számoltathatják el. Bennük nem merül föl, hogy a kormányuk, a miniszterelnökük nem készült föl a második hullámra, és arról sem tudnak, hogy az ellenzéki pártok, pontosabban a Jobbik követelte elsőként például az iskolák bezárását is, amire a miniszterelnök az utolsó utáni pillanatig nem volt hajlandó. Úgy látszik, tényleg csak a Jóistenben bíztak Orbánék, de a kormányt most cserbenhagyták az Égiek.
Orbán Viktor kórházakat látogatott, a saját Facebook-oldalán jelentette be a korlátozásokat, nem volt kockázatos a járvány elleni védekezést ennyire szorosan összekötni a miniszterelnök személyével? Nem csorbította az egészségügyi és gazdasági válság a kialakított legyőzhetetlenségi nimbuszát?
Orbán Viktor Facebook-aktivitása megint csak a belső körnek szólt elsősorban, és mivel elsődleges hírforrássá vált, így generáltak számára még nagyobb elérést. Ami már csak azért is nevetséges, mert amúgy 100 milliárd forintból tartanak fent erre a célra egy köztévét. Ugyanakkor egy idő után Orbán Viktor bejelentései már csak csalódást váltottak ki, ugyanis elmaradtak az érdemi intézkedések. És ami a legyőzhetetlenségének látszatát illeti: Orbán állítása szerint győzött legutóbb Brüsszelben is, miközben a jogállamisági mechanizmus életbe lép, ő pedig a küszöb alatt csúszott vissza.
Az a baj, hogy ezek az emberek hisznek ebben, elhiszik azt, amit kommunikálnak. Amit Orbán Viktor mond, az számukra Szentírás, azt vakon kell követni, és ennyi. A kritikus hangokat nem tűrik.
A másik kinyilatkoztató fórum az operatív törzs. Mi volt Müller Cecília szerepe?
Nyilván azt szerették volna, hogy ha ő lesz a nemzet nagymamája. Egy kedves idősasszony a délelőtti idősávban, aki elmondja, hogy nem szabad a szerelő nyakába ugrani pandémia idején, és a nyunyokás története is lassan világraszóló. Országos tisztifőorvosként neki kötelessége volt tájékoztatni a nyilvánosságot, de hogy a megmosolyogtató dolgai a szájába lettek volna adva, azt nem hiszem. Mégsem biztos, hogy egyedül csak az ő hibája az, hogy a hitelessége teljesen megkérdőjeleződött, és szekunder szégyent érzett az ember, amikor az országos tisztifőorvos tájékoztatását hallgatta.
A gazdasági válságot kommunikációval sem lehetett elfedni, miközben Jakab Péter, a Jobbik elnöke év végi interjújában arról beszélt, hogy munkahelyvédelemre is ezermilliárdokat fordíthattak volna.
Jellemző, hogy még Szenteste is hozzányúltak a Gazdaságvédelmi alaphoz, és többek között az FTC-nek, az Orbán Balázs államtitkár által vezetett Mathias Corvinus Collegium alapítványnak, de még a Szijjártó Péternek jachtot kölcsönző Szíjj László oligarcha egyik projektjének is jutottak közpénzmilliárdokat. A Jobbik már tavasszal ingyenes maszkokat és fertőtlenítőt követelt az embereknek, de nem volt erre hajlandó a kormányzat. Ugyanúgy elutasították azt a jobbikos parlamenti határozati javaslatot is, hogy végre biztosítsák a pedagógusok táppénzének száz százalékát. Egész gazdasági szektorok maradtak kormányzati támogatás nélkül, arról nem beszélve, hogy a kórházakba sem jutott elegendő mennyiségű védőfelszerelés. Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor kijöttek hozzá Covid-tesztre, a mentőtiszten nem volt védőruha, csak maszk, majd elmondta, hogy bár kettő szettet kap egy napra, de mivel nincsen fertőtlenítőállomás, ahova bemehetne, így föl se veszi azokat, mert így teljesen felesleges.
Nem kell ehhez elemzőnek lenni, kérdezzünk meg bárkit az utcán, kapásból fel tudna sorolni 5 dolgot, amik most fontosabbak, mint mondjuk a Groupama Aréna felújítása. Nem szabad hülyének nézni a választópolgárokat, ám ha ezt a hatalom mégis megteszi, az vissza fog ütni.
A kérdés, mikor. A most érzékelhető elégedetlenség kicsúcsosodhat a ’22-es választásokon egy kormányváltásban, vagy ezt is megúszhatja a Fidesz, ha megérkeznek a brüsszeli pénzek?
Nyilván, megint jöhetnek az osztogatások, a győzelmi propagandakampányok a választások előtt, de ahol két zsák krumplival meg lehet venni a szavazatokat, ott óriási társadalmi problémák, egyenlőtlenségek vannak. De az már most biztos, hogy nagyon szép húsvétja lesz azoknak, akik a Fideszt szolgálják.
Édesanyaként Ön is közvetlenül érintett volt a digitális oktatásra való átállásban. Hogy nézett ki ez a valóságban?
A digitális átállás leginkább egy digitális odacsapás volt… Nem tudták a gyerekek, nem tudta a tanári kar sem, hogy mi történik. Nyilvánvaló, gyerek és gyerek között van különbség. Az én 12 éves fiamnak már volt ehhez szükséges számítógépes készsége, és mi fel tudtuk otthon azt is osztani, melyek lesznek az apás és melyek az anyás tantárgyak. De például egy barátnőm arról mesélt, hogy vért izzadtak, amikor olvasni tanították otthon az alsó tagozatos gyermeküket. Az iskolai számonkérés is érdekesen zajlott, sokszor éreztük úgy, mindenki úgy van vele, csak legyünk végre túl a vizsgákon. Van nekünk egy Czunyiné Bertalan Judit digitális fejlesztésért felelős kormánybiztosunk, de hogy mit is csinál valójában, az jó kérdés.
Ahogy az imént mondta, gyerek és gyerek között van különbség. Ez abból a szempontból is igaz, hogy hova született, Budapestre, vagy egy leszakadó vidéki régióba.
Jobbikos képviselők, aktivisták járják a vidéket, a szegregációkat, és jól tudjuk, az ottélőknek nemhogy tabletjük, de villanyvilágításuk sincs otthon.
Szomorú, de ezeken a településeken egészen biztos, hogy nem a digitális oktatásra koncentráltak. Hiába akart a gyerek tanulni, nem tehette meg, mert nem volt rá lehetősége. Ugyanakkor civilszervezetek elmentek ezekbe a falvakba, és közösségi gyűjtés során összegyűjtött számítástechnikai eszközöket vittek a rászorulóknak. Ez is egy olyan alulról jövő kezdeményezés volt, ami működött, és ami a kormány helyett segített az embereknek. Ebből a szempontból jól vizsgázott a társadalom, éreztük, hogy bajban vagyunk, és megpróbáltunk segíteni a másikon. Mert hiába vártunk iránymutatást az államtól.
Ismét dolgozik műsorvezetőként is, az N1TV Púder és puskapor című magazinjának a háziasszonya. Kinek és miről szól ez a produkció?
A legfontosabb célunk, hogy teret adjunk azoknak a nőknek, akiknek van véleménye, és reményeink szerint rajtuk keresztül sokkal több olyan embert érünk el, akiknek szüksége van női támaszra.
Korábban Orbán Viktor nem akart nőügyekkel foglalkozni, most viszont két egymástól eltérő karakterű vezető női politikust is épít a Fidesz Novák Katalin és Varga Judit személyében.
Őszintén mondom, hogy hajrá, Novák Katalin, hajrá, Varga Judit, csak egy bajom van velük, hogy ők is olyan dolgokat mondanak, amiket Orbán Viktor és köre szeret hallani. Jó lenne tudni, hogy hol voltak a nők az elmúlt 10 évben, és jó lenne, ha egy picit elgondolkodnának azon is, hogy kit és hogyan szolgálnak.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
