Legalább a harmadik világháborút elkerültük. Néhány nappal az óesztendő vége előtt valószínűleg ez a legjobb dolog, amit a 2020-as évről elmondhatunk. A világjárvánnyal súlyosbított év, bármilyen meglepő, nem hozott visszafordíthatatlan geopolitikai változásokat, de remekül megágyazott egy jövőbeni átrendeződésnek.
A következő évek szempontjából két fontos eseményt emelnénk ki.
Januárban például kis híján kitört egy régóta érlelődő háború az Egyesült Államok és Irán között. Rögtön az év első napján könnygázzal kellett szétoszlatni az Iránnal szimpatizáló iraki tüntetőket Bagdad amerikai nagykövetsége előtt, akik tulajdonképpen ostrom alá vették a külképviseletet.
Az USA azzal vádolta meg Teheránt, hogy ők tervelték ki az akciót. Hogy így volt-e, ma sem tudni, mindenesetre néhány nappal később az iráni különleges erők éppen Bagdadban tartózkodó fejét, Kászem Szolejmánit felrobbantotta egy amerikai drón. Teherán válaszul rakétatámadást indított két iraki légibázis ellen is, de – s ez valószínűleg nem véletlen – egyetlen amerikai, illetve iraki katona sem sérült meg az akcióban.
A sors fintora, hogy Szolejmáni temetése viszont több tucat ember életébe került. Teheránban, a tábornok búcsúztatására összegyűlt százezres tömegben 56 embert tapostak agyon. S ez még nem minden. Bár az Államok és Irán között nyílt konfliktusra azóta sem került sor, január 8-án újabb 176 emberéletet követelt a feszültség. A készültségben levő iráni légvédelem tévedésből lelőtt egy Teheránból Kijevbe tartó utasszállítót, nem sokkal a felszállás után. A tragédia utáni tüntetéshullámba a rendszer kis híján beleroppant.
Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a 2020-as évet leginkább meghatározó esemény, a koronavírus-járvány mellett sem. A kór legnagyobb politikai áldozata kétségkívül Donald Trump lett.
Köszönhetően részben a Kínával folytatott kemény pénzügyi háborúnak, Trump egy megerősödött amerikai gazdasággal vághatott neki a 2020-as évnek. Történelmi mélyponton volt a munkanélküliség és a szegénységi ráta, folyamatosan emelkedett az átlagbér, a gazdasági növekedés rendíthetetlennek tűnt. Ám március-áprilisban az Egyesült Államokat is torkon ragadta a járvány. A munkanélküliség a harmincas évek nagy gazdasági válsága óta nem látott magasságokba ugrott, 3,5%-ról 14,7%-ra, a második negyedévben pedig 30%-os gazdasági visszaesést mértek az év első három hónapjához képest. Ha mindez nem lett volna elég, 1967 hosszú, forró nyara óta nem látott faji feszültségek robbantak ki George Floyd halála után. Floyd május végi esete óta a zavargások hol erőteljesebben, hol gyengébben, de végigkísérték az évet, és úgy tűnik, jövőre sem lesz ez másként. Érdemes lesz figyelni, Joe Biden januári beiktatásával csillapodik-e a feszültség. Ha tippelnünk kellene, inkább azt mondanánk, ezt a szellemet már a demokraták tudják visszazárni a palackba. De erről majd az új évben.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/52. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
