Boris Johnson az új Churchill? – a nemzetközi sajtó reakciója

Noha a brexit-megállapodás lehetséges gyakorlati következményeit az európai lapok más-más módon értékelik, egybehangzó vélemények szerint Boris Johnson hatalmas győzelmet aratott a szinte jelképes módon szenteste tető alá hozott alkuval.

December 21-én este nyolckor még reménytelennek tűnt a brexithelyzet: Boris Johnson ekkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tudtára adta, hogy esze ágában sincs aláírni a megállapodást az akkori formájában. – Nem teszek olyasmit, ami nem áll az országom érdekében – idézte a konzervatív The Times a kormányfő zárt ajtók mögött elhangzott szavait. Információik szerint a miniszterelnök hétfő este egy Monty Python-hasonlatot is használt, amit Von der Leyen egyszerűen eleresztett a füle mellett.

A brit miniszterelnök korábban a Ponyvaregény című film egy jelenetével is érvelt, de az Európai Bizottság elnöke arra is csak közönyösen annyit mondott: nem látta a filmet – írta a The Times, amely szerint Von der Leyen a tárgyalás közepette kénytelen volt az okostelefonján megnézni a jelenetet, hogy értse, miről is beszél Johnson.

A lap szerint a konzervatív politikus immár nem téved nagyot, amikor Winston Churchillhez hasonlítja magát. Szerintük a brexitalku tartalma is azt bizonyítja, hogy Boris Johnson a modern kori brit történelem egyik leginkább következetes politikusa.

Még az uniós tisztségviselők is azt mondják, hogy míg Theresa May esetében tudták, hogy nem megy bele az alku nélküli brexitbe, Johnson személyében már egy egészen más természetű tárgyalópartnert kaptak – írta a The Times.

Boris Johnson az EU-val való megegyezés pillanatában. 2020. december 24-én Fotó: AFP / Pippa Fowles

A brit miniszterelnöknek még rá kell ébrednie arra, hogy minden nemzetközi megállapodás, amit a közeljövőben tető alá hoz majd, a szuverenitás bizonyos fokú feladását jelenti – írta szerkesztőségi állásfoglalásában az egyik legnagyobb példányszámú ír lap, a The Irish Times, kijelentve: amikor Boris Johnson a brit szuverenitás győzelméről beszél, totális tévedésben van. – A brexittel a szigetország saját magán ejtett óriási sebet – írják, megismételve Micheál Martin ír kormányfő szavait, miszerint az utolsó utáni pillanatban kidolgozott brexitalku talán az EU-val való szakítás legkevésbé fájdalmas formája, ám így sem jó. – Lehet, hogy az Egyesült Királyság politikai és gazdasági szempontból falat húzott maga és az európai szövetségesei közé, de Írországgal ezt csak félig-meddig tudja megtenni – emlékeztettek.

A skót elszakadást támogató The National nevű napilap szerzője a több mint 1200 oldalas megállapodás elolvasása után arra a következtetésre jutott: amennyiben Skócia kiválik az Egyesült Királyságból és csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, azt London pusztán az alku alapján nem vétózhatja meg.

A dokumentumban foglalt, új EU-tagok felvételéről szóló klauzula a csatlakozásunk megvétózására jogi szempontból alkalmatlan – írta a szerző, aki szerint annyi mindenesetre bizonyos, hogy Skócia EU-tagsága esetén a megállapodást újra kellene tárgyalni, például a nagyon is vitatott halászati kvóták kérdésében. Ehhez viszont London közreműködése is kell – emlékeztetett véleménycikkében a lap.

Hírdetés

A Vaslady 1989-ben, az Európai Gazdasági Közösség egy találkozóját követően Fotó: Christophe Simone / AFP

A liberális lap, a The Guardian szerint Boris Johnson hazudott, amikor korábban azt ígérte, hogy egyszerű lesz szabadkereskedelmi alkut kidolgozni az Európai Unióval. – Súlyos árat fogunk fizetni a brexitért – írja a szerkesztőségi állásfoglalás, amely szerint mindez számszerűen a megállapodásban is ott van. Egy másik szempontként említik, hogy bár az EU sem hibátlan, a jelenlegi világrendben sokkal előnyösebb, ha egy ország részese az uniós integrációnak.

Nagy-Britanniát eddig sem kelletlen utas módjára rángatták magukkal: Margaret Thatchertől Tony Blairig brit politikusok generációi belülről alakították az EU-t – véli a The Guardian.

A holland napilap, az Algemeen Dagblad cikke szerint nemcsak a brit halászok, de az európai halászszövetségek is ferde szemmel tekintenek a megállapodásra. Szerintük kiváltképp a hollandok szenvedik majd meg azt, hogy a brit vizekhez korlátozottabb módon férhetnek hozzá.

Több száz milliós veszteség éri a hollandiai ágazatot, míg az EU összesen kétmilliárd eurós összeget engedett ki a kezéből az Egyesült Királyság javára – írják, idézve hazai szakembereket is.

Az Algemeen Dagblad szintén a brexittel összefüggésben azt írja: az megmutatta az uniós integráció gyenge pontjait, illetve, hogy az EU-tagság nem egy egyirányú utca. – A globalizált világban hatalmas ereje van a nacionalizmusnak és a populizmusnak. Ennek a lenyomatát látjuk most – vélekedett a holland lap.

Az EU-s ügyekben irányadó brüsszeli lap, a Politico is elismerte, hogy Boris Johnson győzelme a brexit-megállapodás.

Ám mint arravendégszerzőjük a cikkében figyelmeztet, nem biztos, hogy a sikerélmény sokáig tart. – Belpolitikai szempontból kétség sem férhet hozzá, hogy az alku hatalmas győzelmet jelent. […] Az ugyanakkor kétséges, hogy pontot is tesz a brit-uniós viták végére. Azt sem tudhatjuk, hogy Boris Johnson miniszterelnökségére összességében milyen hatással lesz a megállapodás – húzta alá, arra emlékeztetve: a halászati kvótákról például lesznek még tárgyalási fordulók. – London „minibrexit-szerű” döntések sorozatával szembesül majd a következő években – írja cikkében a szerző, aki szerint a konzervatív szavazók körében mindenesetre egyértelműen pozitív visszajelzés, hogy a Konzervatív Párt tartotta magát a tavaly decemberi választási ígéretéhez, és véghez vitte a brexitet.

Az Egyesült Királyság zászlaja lekerül a brüsszeli Európai Tanács épületéről. 2019. január 31.

A Rzeczpospolita című lengyel napilap szerzője véleménycikkében kifejti: a britek szeretnek ünnepek alkalmával sorsdöntő kérdésekben határozni. – A nagypénteki megállapodás meghozta az Ír-sziget békéjét. A karácsonyi brit–uniós alku pedig ellehetetlenítette a „Brexigeddont” – vélekedik az író.

Szerinte Lengyelországnak ez nagyon jó hír: Németország és Csehország után Nagy-Britanniába irányul az export legmeghatározóbb része.

Mint írja, a lengyel vállalatok és a nagy-britanniai lakosok is örülhetnek annak, hogy szentestére sikerült a maximumot kihozni a helyzetből. A brit szuverenitás megmentése szempontjából a skót elszakadás lehetősége ugyanakkor hatalmas kérdőjelet jelent – húzza alá.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »