Karácsony előtt nem mindenki számára jelent elsődleges elfoglaltságot a csillagos égbolt fürkészése, ám idén különös jelentősége van annak, hogy épp ekkor mutatkozik a Jupiter és a Szaturnusz együttállása. A Biblia szerint Jézus születését egy csillag adta hírül. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak azzal, milyen égi jelenség volt látható, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag.
Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. Miért olyan különleges esemény ez? A belső bolygók a Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt viszonylag gyakran kerülnek együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a Szaturnusz együttállására – hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – meglehetősen sokat kell várni, mégis emberi léptékű periódusidőről van szó – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján. A következő információk is onnan származnak:
A 2020-as esztendő különlegesnek számít abban, hogy a két égitest Földről látható legkisebb szögtávolsága jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki. Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton. A decemberi szép jelenség a Naptól mintegy 30 foknyira látszik majd.
A Jupiter és a Szaturnusz idén már a tavaszi hajnalokon is egymáshoz közel látszottak.
A felvételt Ábrahám Tamás készítette Zsámbékon 2020. március 19-én hajnalban.
A holdsarló fölött a Mars, jobbra fent a Jupiter és a Szaturnusz látható.
Amikor a két óriásbolygó az év eleji, Nappal történt együttállás után megjelent a hajnali égbolton, még több mint 10 fok választotta el őket egymástól. (…) November elején már csak 5 fok volt kettejük között, ezért már a nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest jóval fényesebb égi páros.
A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkült – és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „nagy együttállás” estéjéig.
A Jupiter és a Szaturnusz párosa 2020. december 1-jén este Debrecenből.
(Cseh Viktor felvétele)
December 21-én Budapesten a Nap 15.56-kor nyugszik (a polgári szürkület 16.31-kor, a csillagászati szürkület 17.48-kor ér véget); a Jupiter 18.14-kor, a Szaturnusz 18.15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton. (A 6 ívperces szögtávolság azt eredményezi, hogy jó szemű észlelők elvileg szabad szemmel is két különálló objektumnak láthatják őket, de binokulárral, illetve távcsővel megfigyelve természetesen egyértelműen különválaszthatók.)
Habár karácsony előestéjén nem mindenki számára jelent első számú elfoglaltságot a csillagos égbolt tanulmányozása, most mégis különös jelentősége van annak, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ilyen szép együttállása épp ezekben a napokban mutatkozik. „Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: »Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt«” – olvashatjuk a Bibliában, Máté evangéliumában. Más fordítás szerint: „láttuk csillagát napkeleten”.
A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy csillag adta hírül: a betlehemi csillag. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag. A lehetséges magyarázatok között felmerülhetett üstökös, szupernóva, illetve több bolygóegyüttállás is. Amennyiben üstökös lett volna a különleges égi jelenség, vélhetően a távol-keleti országokban észlelő csillagászok is feljegyezték volna – ilyen feljegyzés azonban nem ismert. Másfelől tudjuk, hogy az üstökösök megjelenését szinte kivétel nélkül negatív eseményekhez társították, ezért sem valószínű, hogy egy üstökös megjelenéséből a Megváltó születésére következtettek volna. Szupernóva-robbanásról sincs feljegyzés a Kr. e. 134 és Kr. u. 173 közötti időből. A Vénusz és a Jupiter közeli együttállása is többször bekövetkezett Krisztus születésének időszakában, ám ezek az események Kr. e. 4 után voltak, amikor Heródes már nem élt. Azt biztosan tudjuk ugyanis, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg, sőt arra is következtethetünk, hogy a Biblia által említett, Augustus császár által elrendelt összeírás Kr. e. 8–7-ben volt. Ezek alapján nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Jézus Krisztus születése a Kr. e. 7-es évre tehető.
A betlehemi csillag egyik legelső ábrázolása látható a ravennai Új Szent Apollináriusz-bazilika (Basilica di Sant’Apollinare Nuovo) mozaikjain. A számunkra legérdekesebb részlet alapján készítette a Polaris Csillagvizsgálónak a képen látható mozaikot Varsányi Zsuzsa restaurátor.
A betlehemi csillag nagy eséllyel a Jupiter és a Szaturnusz Kr. e. 7-ben háromszor is bekövetkezett együttállása lehetett. Erre a következtetésre jutott Ponori Thewrewk Aurél és Teres Ágoston csillagász pap, a vatikáni obszervatórium magyar származású munkatársa is. (Ponori Thewrewk Aurél Csillagok a Bibliában című könyve 1993-ban, Teres Ágoston Biblia és asztronómia című munkája pedig 1994-ben jelent meg.)
A december 21-én észlelhető rendkívül látványos, szép – és szorossága miatt igen ritkának mondható – jelenséget még különlegesebbé teheti, hogy az együttállás Jézus Krisztus születésének ünnepe, karácsony előtt következik be.
Lehet, hogy idén kevesebben tudjuk szeretteinkkel, távolabbi családtagjainkkal együtt tölteni a karácsonyt, de ha felnézünk, látjuk, hogy mindannyian ugyanazon égbolt alatt élünk, és ezen az égbolton most talán ugyanazt a rendkívüli jelenséget láthatjuk – a betlehemi csillagot –, amely több mint kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus születéséről adott hírt.
A „nagy együttállás” 2020. december 21-én este:
szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad,
annyira közel látszanak majd egymáshoz.
Forrás: mcse.hu – Magyar Csillagászati Egyesület
Fotó: Wikimedia Commons; Magyar Csillagászati Egyesület
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
