Ezek alapján csak a tagállamok identitásának és szuverenitásának tiszteletben tartásával lehet alkalmazni jogállamisági feltételrendszert. Más szavakkal: Budapest és Varsó az uniós csúcs előtti nap számára elfogadható és győzelmet jelentő politikai garanciákat harcolt ki.
Az eddig napvilágot látott információk szerint a jogállamisági klauzula végül az „EU költségvetésének védelmét látja el a csalással, korrupcióval és az összeférhetetlenségi ügyekkel szemben”. Ez visszatérést jelent az eredeti, júliusi uniós csúcson elfogadottakhoz.
Az is bekerült a szövegezésbe, hogy a jogállamiság elveinek megsértése nem elégséges a mechanizmus elindítására – tehát csak politikai-értékrendi motivációból egyik tagállam sem zsarolható meg.
A Mandiner.hu közlése szerint nem általános hiányosságok, hanem konkrét jogsértések esetén alkalmazható majd a jogállamisági feltételrendszer – a jogsértések konkrét listát képeznek, elvileg nem lehet majd belemagyarázni különböző tisztázatlan elvi értelmezéseket, például a család contra gender, migráció contra bevándorlásellenesség kérdések esetén.
A szövegezésbe állítólag bekerült egy vészfékmechanizmus is, amely a Bizottság által beterjesztett, tagállam elleni szankciós javaslatot az Európai Tanács elé viszi, ahol egyhangú szavazásra van szükség annak elfogadásához.
A jogállamisági klauzula ráadásul mindaddig nem lép életbe, amíg az Európai Bíróság meg nem vizsgálta a jogszerűségét – ehhez a hírek szerint legalább két évre van szükség.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »