Nem megerősítené, hanem gyengítené a jogállamiságot az Európai Unióban az új, többéves költségvetéshez kötődő feltételrendszer. A tervezett mechanizmust politikai eszközként használhatnák fel – szögezte le közös nyilatkozatában a magyar és a lengyel kormányfő. Hangsúlyozták: Magyarország és Lengyelország elkötelezett az európai alapértékek mellett. Az uniós költségvetés volt az egyik központi téma az Európai Parlament e heti ülésén is – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Baraczka Eszter a közmédia brüsszeli tudósítója elmondta: nagy riadalmat okozott a magyar és a lengyel nyilatkozat, mert kiderült, hogy nem blöffről van szó. Ez a duó nagyon határozottan kiáll álláspontjuk mellett. A hét hozadéka az, hogy megmerevedtek a frontvonalak.
A jogállamisági eljárás ellen semmilyen jogorvoslati lehetőség nem létezik, pusztán a Tanács elnökéhez lehet fordulni, de ott politikai és nem jogi döntések születnek.
Az más kérdés lenne, ha felkínálnának egy lehetőséget az Európai Bírósághoz fordulni, de ezt Lengyelország már elutasította. Számos lehetőség áll rendelkezésre, de csak akkor valósulhat meg bármelyik, ha Magyarország és Lengyelország enged álláspontjából.
Amennyiben a frontokon nem történik elmozdulás, akkor jövőre az eddigi költségvetés szerint osztanák szét az uniós pénzeket, tehát az Unió nem bénulna meg, de a tagállamok számára ez nem lenne előnyös. A mentőcsomagot kormányközi megállapodások keretei között is fel lehet venni, de ennek több hátránya is lenne, egyrészt növelné az tagok államadósságát, ami a mediterrán országokban már így is az egekben van, másrészt rossz üzenet lenne a befektetők és a piac felé is.
A jogállamisági feltételrendszert az EP és a tagállamok többségének szavazatával elfogadhatják és hatályba is léphet, de ez azt jelentené, hogy a valódi, lényegi kérdés, azaz a költségvetés megoldatlan maradna.
Fokozódó feszültség várható és ez nagyon megmérgezi a hangulatot és nem lehet tudni mi következik majd.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
