Egészen más volt a 2000-es elnökválasztás utáni helyzet, mint a mostani, de az Egyesült Államok választási rendszerének hiányosságait már az akkori floridai újraszámlálás körüli, harminchat napig tartó jogi huzavona is felfedte. Végül arról, hogy a republikánus George W. Bush nyerte meg Florida elektorait és így az elnöki széket is, 537 szavazat és – közvetetten – a legfelsőbb bíróság döntött.
Túl szoros eredmény
A 2000. november 7-én megtartott elnökválasztáson a demokraták részéről Bill Clinton alelnöke, Al Gore, míg a republikánusok részéről George W. Bush texasi kormányzó, a korábbi George H. W. Bush elnök fia szállt ringbe a Fehér Házért. A szavazatok összesítésekor hamar kiderült, hogy a két jelölt fej fej mellett halad, és az egyik billegő állam dönthet majd az elnökség sorsáról.
Az exit pollok alapján úgy tűnt, Al Gore nyerheti Floridát. A média élő adásban kezdte ünnepelni a demokrata jelöltet.
A választás éjjelén, 2.30 körül azonban fordult a helyzet, és a vezető hírügynökségek már Bushnak adták a sorsdöntő államot, a huszonöt elektort adó Floridát. A győzelemhez szükséges 270 elektort csak Floridával lehetett elérni, más út nem volt a győzelemhez, ezért Al Gore hamar fel is hívta George W. Busht, hogy gratuláljon neki és elismerje a vereségét. Lassan azonban kiderült, hogy a republikánus jelölt mindössze 1784 szavazatnyi előnnyel nyerte meg az államot.
Gore-ék úgy gondolták, van még esélyük ezt a szoros eredményt megváltoztatni, ezért pár órával később, hajnali fél öt körül a demokrata jelölt visszahívta ellenfelét austini kormányzói irodájában, és visszavonta a gratulációt.
A bizonytalanság órái után a bizonytalanság napjai következtek. Mivel Bush többsége kevesebb volt, mint fél százalék, kötelező, gépi újraszámlálást kellett végezni Florida minden megyéjében. Ennek eredményeként a republikánus jelölt előnye mindössze 327 voksra esett vissza abban az államban, amelynek kormányzója tulajdon öccse, Jeb Bush volt ekkoriban.
Újra
Bush olvadó előnye láttán a Gore-stáb élt a floridai választási jogszabályok biztosította lehetőséggel és kézi újraszámlálást kérvényezett. Tették ezt többek között azért is, mert a központjukba beérkező panaszok szerint Palm Beachen több idős szavazó tévedésből a Reform Párt jelöltjére, Pat Buchananre adta le a szavazatát Al Gore helyett, mivel a kétoldalas, úgynevezett pillangó-szavazólapon a jelöltek neve melletti, kilyukasztandó karika nem volt átláthatóan elhelyezve.
Pat Buchanan, aki országosan egyébként alig ért el összesen félmillió szavazatot, csak Palm Beach megyében közel háromezer-ötszázat. A furcsaságot maga Pat Buchanan is szóvá tette november 9-én az NBC egyik műsorában.
A 60-as években fejlesztett lyukasztós votomatic szavazógép (Forrás: Wikipédia.com/National Museum of American History)
A tévesen leadott szavazatok már elegendő okot adtak arra Gore csapatának (amit egyébként Ron Klain, Joe Biden későbbi kabinetfőnöke és 2020-as kampányának politikai tanácsadója vezetett), hogy azt feltételezhessék: Bush pár száz szavazatos előnye megfordítható.
A feltevést az is erősítette, hogy Florida több megyéjében a votomatic névre keresztelt, lyukasztós, hibrid szavazógépeket használtak, ami a szavazatszámláló gépeket bizonyos esetekben (például nem megfelelően kilyukasztott, csak benyomódott szavazólapok esetén) meg tudta téveszteni. Ezeket a hatvanas évek óta használt gépeket egyébként megbízhatatlanságuk miatt 2001-ben leselejtezték és soha többé nem állították csatarendbe.
Harc az idővel és a joggal
Az újraszámlálással nemcsak a szavazatszámok, hanem a jogászok ügyessége is egyre többet kezdett nyomni a latba: a demokraták nem az állam összes megyéjében kérték a kézi újraszámlálást, a hatvanhét közül csupán négyben. Ezeket egyébként hagyományosan demokrata kötődésűnek tartották, így a jelentős spanyol ajkú lakossággal bíró Miami-Dade megyében, az idősek által kedvelt Palm Beachen és Broward megyében, valamint Volusia megyében kérték az újraszámlálást.
Az újbóli újraszámlálást a választásokért felelős, egyébként republikánus floridai belügyminiszter, Katherine Harris utasítására megismételték az állam mind a hatvanhét megyéjében.
A kép illusztráció (Forrás: Origins.osu.edu)
Az újraszámlálás november 12-én kezdődött el, ám az állami végeredmény kihirdetésének szabott határidőig, vagyis november 14-ig épp a demokraták által kért, kézi úton újraszámolt négy megye közül háromban nem tudtak végezni a procedúrával.
A demokraták kezdeményezték a bíróságon a határidő meghosszabbítását, amit meg is kaptak, ám a bíró döntése szerint végül az állam belügyminiszterének kellett arról határoznia, hogy figyelembe veszi-e a megyék módosított eredményét a hivatalos eredményhirdetéskor. Miami-Dade megyében folytatták is a több mint hatszázezer szavazat kézi átszámolását november 17-én, de 22-én felfüggesztették azt, mert a szavazatszámlálást republikánusokhoz közel álló tüntetők zavarták meg.
A floridai végeredményt Katherine Harris november 26-án hirdette ki úgy, hogy sem Miami-Dade-ben, sem Palm Beachen nem ért még véget a kézi újraszámlálás. A hivatalos végeredmény szerint 537 szavazattal George W. Bush nyerte meg Florida huszonöt elektorát és így az elnökséget is.
Végül a jog dönt
Al Gore jogi csapata nem fogadta el Florida kihirdetett végeredményét, és az állam legfelsőbb bíróságához fordult, hogy a még be nem fejezett kézi újraszámlálást le lehessen zárni. A floridai legfelsőbb bíróság december 8-án, 4:3-as arányban döntött úgy, hogy folytatni kell az újraszámolást, egyúttal be kell számítani a végeredménybe azt a 61 ezer szavazólapot is, amelyeket a számlálógépek azért nem vettek figyelembe, mert a rajtuk lévő összes kategóriában (hiszen nemcsak elnökre, hanem szenátorra, állami és szövetségi képviselőkre és egyéb pozíciókra is szavaztak az elnökválasztással egyidőben) nem nyilvánítottak az adott szavazók véleményt.
A jogi csatározások ezután a lehető legmagasabb fórumon folytatódtak, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságán. A republikánusok már másnap megszerezték a szövetségi legfelsőbb bíróságtól a floridai döntés felfüggesztését eredményező határozatot, így ismét félre kellett tennie a szavazólapokat a biztosoknak.
A legfelsőbb bíróság épülete Washingtonban (Fotó: Nemzeti Fotótár/EPA/Michael Reynolds)
A Bush vs. Gore-ügyben a legfelsőbb bíróság előtt december 11-én volt a személyes meghallgatás. A demokraták állítása szerint Miami-Dade-ben megfélemlítés hatására függesztették fel a kézi szavazatszámlálást, azért nem tudtak határidőre végezni, míg Palm Beachen a határidő után pár órával értek a számlálás végére, ezért kérelmezték a határidő meghosszabbítását.
A republikánus jogászcsapat akkor azzal érvelt (aminek tagja volt két jelenlegi szövetségi legfelsőbb bíró, Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh is, de a CNN állandó jogi szakértőjévé avanzsált Benjamin Ginsberg is), hogy az eredeti határidőn túli újraszámlálással, amit a floridai bíróság engedélyezett, a bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, és választás közben írta át a választási szabályokat, ami visszafordíthatatlan kárt okozhat, George W. Bush elnökségének legitimitását beárnyékolhatnák ezek a körülmények.
A legfelsőbb bíróság végül december 12-én zárta le az ügyet, 7:2-es arányban leállítva az újraszámlálási procedúrát, vagyis tulajdonképpen helybenhagyva a floridai hivatalos végeredményt, Bush 537 szavazatos előnyét.
A legfelsőbb bíróság többségi véleménye szerint a döntésük csak és kizárólag az adott körülmények fényében érvényes, vagyis nem használható más esetekben precedensként.
George W. Bush megválasztott elnök és Al Gore alelnök (Forrás: EPA/AFP/Luke Frazza)
November 7. és december 12. között harminchat nap telt el, vagyis több mint egy hónapig nem lehetett tudni, ki nyerte a 2000-es elnökválasztást, mert minden szavazatszámlálás módosított a két jelölti közötti, rendkívül szoros különbségen, amely hol ezer, hol háromszáz szavazat között, vagyis belátható távolságban mozgott.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
