Nyitókép: Wikimedia Commons
A járványok emlékezet óta sanyargatják az emberiséget. A 16. századtól hitelesen dokumentálták azoknak a járványoknak a felbukkanását, amelyek az addig ismert világ összes részén előfordultak. Mindez a Közegészségügyi Hivatal által 2008-ban megírt járványügyi tervből derül ki, amit egy esetleges influenzajárvány esetére dolgozta ki.
A történészek évszázadonként átlagosan három járványt dokumentáltak, amelyek 10–50 évente ciklikusan ismétlődtek. Ezek a járványok több hullámban zajlottak le, és általában mindig a második hullám volt a legveszélyesebb.
A spanyolnátha Szlovákiát is elérte
„A 20. századból három nagy influenzajárványt jegyzünk. Az 1918-as spanyolnáthát, az 1957-es ázsiai náthát és a 1968-as hongkongi náthát“
– írja a Közegészségügyi Hivatal.
A spanyolnátha, amit az A típusú influenzavírus (H1N1) okozott, Szlovákia területét is elérte. Becslések szerint 1918 és 1919 között a spanyolnátha 20–40 millió emberéletet követelt, ami 3,5-ször több, mint az első világháború áldozatainak száma.
Főleg fiatalok haltak meg
Európában a spanyolnátha első hulláma 1918 márciusában jelent meg. Eleinte gyorsan terjedt, de az elhalálozás nem volt magas, a tavasz végeztével pedig lecsendesedett. A járvány második hulláma sokkal alattomosabb volt. Először 1918 augusztusában csapott le és 10-szer magasabb elhalálozással hívta fel magára a figyelmet.
A spanyolnátha pusztítására a világ egyetlen országa sem volt felkészülve. A fertőzés elsősorban a fiatalokat és a nagyon idős embereket támadta és ölte meg.
„A spanyolnátha elsődlegesen a produktív korban lévő, egészséges 15 és 35 év közötti embereket támadta, az elhunytak 99%-a pedig nem volt idősebb 65 évnél“
– pontosítja a Közegészségügyi Hivatal.
A betegség gyors lefolyású volt, az áldozatok pedig általában tüdőelégtelenségbe haltak bele.
Az egészségügy is csődöt mondott
A szakemberek szerint a betegek drámai növekedése és a spanyolnátha halálos áldozatainak magas száma nemcsak magának a betegségnek volt köszönhető, hanem az akkori közegészségügyi hivatalok által elkövetett hibáknak is, hiszen nem voltak képesek általános érvényű megelőző óvintézkedéseket elfogadni.
Veronika Szeghy-Gayer, a kassai SZTA Társadalomtudományi Intézetének kutatója szerint az akkori egészségügyi orvoshiánnyal küzdött. Ezenkívül hiányoztak az orvosságok, a betegek ellátása pedig gyakran szakszerűtlenül zajlott.
A legkeményebb hullám októberben volt
Nagy-Magyarország területére 1918 nyarán érkezett meg a spanyolnátha és a legtöbb emberéletet októberben, a járvány második hulláma idején követelte. Szlovákia területén a harmadik hullámra 1919 tavaszán került sor.
A történészek becslései szerint a spanyolnátha Nagy-Magyarországon több mint 53 ezer lakos életét követelte. Szlovákia területén az elhalálozással kapcsolatos pontos adatok azonban hiányoznak.
Bezárt iskolák és betiltott rendezvények
A hivatalok a vírus terjedésének megállítása érdekében bezárták az iskolákat és megtiltották a társadalmi események megrendezését. Ugyan az éttermek és a kávéházak nyitva lehettek, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kellett a helyiségek szellőztetését és a napi kétszeri fertőtlenítését – írja a SZTA kutatója.
Hogyan harcoltak a járvánnyal száz évvel ezelőtt?
A korabeli „Útmutató az influenzáról“ c. dokumentumból, amit a Szlovák Nemzeti Levéltár őrzött meg, kiderül, hogy a spanyolnátha a nehéz tüdőgyulladás mellett ideg- és agyszövet gyulladást is okozott.
Már az akkori orvosok is tisztában voltak vele, hogy a betegség elsősorban tüsszentéssel, köhögéssel és beszélgetés útján terjed. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy a fertőzés kézzel, a tárgyak megérintésével is terjedhet, hiszen a vírusrészecskék rajtuk maradnak.
A szakemberek azt tanácsolták az embereknek, hogy ne köpjenek a földre, tüsszentésnél és köhögésnél pedig kendőt tegyenek a szájuk és az orruk elé. A betegeknek izolációt rendeltek el a felgyógyulásig, az egészséges emberektől pedig azt kérték, hogy a találkozások során ne csókolózzanak, és a kézcsókot is mellőzzék.
Mindemellett a jelenlegi óvintézkedésekhez hasonlóan az orvosok a rendszeres szellőztetést, a lakott helyiségek gyakori felmosását és a higiénia betartását javasolták.
Webnoviny.sk/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
