Százharminc éve, 1890. október 8-án született Brémában Heinrich Focke, az első sikeres kétrotoros helikopter német tervezője. Bár a konstrukcióban rejlő propagandalehetőséget a nácik is felismerték, Fockét eltávolították a részben saját maga által alapított vállalat éléről.
Korán vonzásába kerítette a repülés, tizennyolc évesen már sport- és harci repülőgépeket tervezett. Gépészmérnöki tanulmányait 1908-ban Hannoverben kezdte meg, itt kötött barátságot Georg Wulffal, akivel az első világháború kitörésekor együtt jelentkeztek katonai szolgálatra. A szívproblémákkal küszködő Fockét először a gyalogsághoz sorozták be, 1915 tavaszán azonban egyik barátja segítségével sikerült átkerülnie a légierőhöz. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott, majd egy brémai víz-gázrendszerekkel foglalkozó cégnél helyezkedett el.
1924-ben Wulffal és egy Werner Naumann nevű üzletemberrel alapították meg a Focke-Wulf repülőgépgyárat, amely eleinte oktató-, sport- és szállítógépeivel tűnt ki, egyik legnevezetesebb gépe az 1927-ben alkotott, Kacsának becézett F-19A volt. A kísérleti konstrukció nem vált be, technikatörténeti érdekesség maradt, jóllehet nagy sebességű gépeknél ma is alkalmaznak „kacsa” elrendezésű segédszárnyakat.
Wulf 1927-ben tesztelés közben meghalt. Focke 1930-ban visszautasította a danzigi (gdanski) Műszaki Intézet vezetését, a következő évben Bréma vezetése professzori címet adományozott neki. A Focke-Wulf 1931-ben összeolvadt az Albatros nevű vállalattal, ekkor vették fel Kurt Tank tervezőmérnököt, akinek közreműködésével sikeres géptípusok egész sorozatát bocsátották ki.
Focke az 1930-as években helikopterekkel is foglalkozni kezdett. A cég először a spanyol Juan de la Cierva tervei alapján készült Cierva C.19 és a Cierva C.30 típusokat gyártotta, amelyek szokványos repülőgéptörzzsel, elöl légcsavarral készültek, de szárnyak helyett a géptörzsre 3-4 ágú rotort helyeztek. Ekkor határozta el, hogy a mindennapokban is alkalmazható helikoptert fog tervezni. Így született meg a Fw 61 1937-ben, amelynek törzse a bevált Fw 41 gépből származott, szárnyain helyezték el a két, ellentétes irányban forgó rotort.
A gép minden addigi rekordot megdöntött, 82 percig maradt a levegőben, 122 kilométeres sebességet ért el, 230 kilométer távolságra és 3427 méter magasra jutott. A nácik felismerték a konstrukcióban rejlő propagandalehetőséget, 1938 februárjában a híres pilótanő, Hanna Reitsch tizennégy egymást követő éjszaka repült a helikopterrel a Deutschlandhalle zárt sportcsarnokban, hatalmas nézőközönség előtt.
Focke ekkor már nem dolgozott az általa alapított repülőgépgyárban. A nemzetiszocialisták 1936-ban „politikailag megbízhatatlannak” minősítették és eltávolították, a vállalatot az AEG konszern vette át. A helikopterek fejlesztése terén elért eredményeit azonban méltányolták, és Gerd Achgelis pilótával létrehozhatta a Focke-Achgelis nevű vállalkozást Delmenhorstban.
A Focke-Wulf már nélküle, Kurt Tank tervei alapján építette meg a második világháború egyik legjobb vadászgépét, az Fw 190-t. A kiváló manőverező képességű, együléses, egymotoros vadászgépet először Franciaországban vetették be, később az angliai csata során felülmúlta a brit Spitfire-eket. A 2240 lóerős motor 790 kilométeres csúcssebesség elérésére tette képessé, csúcsmagassága 11 kilométer, hatótávolsága 960 kilométer volt, két géppuskával és két gépágyúval látták el.
A Focke-Achgelis újabb konstrukciója az Fa 223 jelű óriás helikopter volt, az egy tonna hasznos teher szállítására képes Drache (Sárkány) 1939-ben szállt fel. A második világháború idején nagy sorozatban gyártották, de a legtöbb példány elpusztult a harcok folyamán. A két megmaradt Drache egyike szétszerelve Amerikába került, a másik – első helikopterként – a La Manche-csatorna fölött átrepült Angliába. A gyár 1944-ig működött, és a vitorlázógépektől a hidroplánokon át a helikopterekig számos típust bocsátott ki, 1942-től sugárhajtású gépeket is gyártottak.
Focke a második világháború után egy francia vállalatnak segített az Fa 223 továbbfejlesztett változatának elkészítésében, 1948-ban Brémában megalapította saját mérnökirodáját, amely hajók és házak tervezésével foglalkozott. Később műszaki tanácsadóként dolgozott a Brit Légügyi Minisztériumnál, volt tervezőmérnök egy német autógyárban, de megfordult Hollandiában és Brazíliában is.
Több helikoptertípust tervezett, Brémába visszatérve folytatta aerodinamikai kísérleteit, egy fészerben még szélcsatornát is épített, amelyet csak 1997-ben fedeztek fel. Kimagasló repülőmérnöki tevékenységéért a Német Repülési és Űrhajózási Társaság 1961-ben a Ludwig Prandtl-gyűrűt adományozta neki. Heinrich Focke 1979. február 25-én Brémában halt meg. Az a brémai épület, amelyben laboratóriuma és szélcsatornája működött, ma emlékének szentelt múzeum.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »