A Vatikán talán a világ legnagyobb titkainak az egyik fő központja. Ismerkedjünk meg a földkerekség egyik legbefolyásosabb városállamával és annak legféltettebb titkaival!
A VATIKÁN
A Vatikán, de mondhatnám úgy, hogy Vatikánváros, a katolikus egyház állama. Ez a legkisebb független állam a világon. Gyakorlatilag Róma teljesen körülveszi, ezzel együtt még néhány épület is hozzátartozik Róma városában, valamint a Castel Gandolfo-i pápai nyaraló is.
A Vatikán államformája teokratikus monarchia, amelynek az abszolút uralkodója a pápa.
A mindenkori pápa a végső és legfőbb joghatóság nemcsak Vatikánvárosban, hanem az egész katolikus egyházban. Jogkörei elsősorban bírói és végrehajtói jellegűek.
A Szentszék (Sedes Sancta) alatt kifejezetten Róma püspökének hivatalát értik, melynek székhelye Vatikánvárosban található. Ebből kitűnik, hogy míg a Vatikán egy nemzetközileg elismert állam, addig a Szentszék egy intézmény. Ennek ellenére a sajtó a Szentszék és a Vatikán elnevezéseket szinonimaként cserélgeti.
Ami a Vatikán történetét illeti, Rómával szemben a Tevere partja régen lakatlan volt (ager vaticanus). Caligula császár (37-41) egy kocsiversenypályát kezdett építeni ezen a területen, amit Nero császár fejezett be. A vatikáni obeliszket Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepére helyezte. Ezen a helyen sok keresztény halt mártírhalált. A keresztény tradíciók szerint itt feszítették keresztre Szent Pétert. Ahol a „Kősziklát” eltemették, azon a helyen emelték fel 326-ban az első templomot, a constantinusi bazilikát.
A római püspökök földbirtokait a 8. században Kis Pipin gyarapította. Ennek nyomán született Itália középső részén a Pápai Állam, amely a pápák világhatalmi központjává avanzsált. 1859-1860-ban az egyházi állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. A pápa soha nem ismerte el világi hatalmának csorbítását. 1929-ben az ún. lateráni szerződésben deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a pápa államfői vezetésével.
A VATIKÁNI TITKOS LEVÉLTÁR
A vatikáni titkos levéltár címmel jelentetett meg nemrégiben egy belga kiadó egy sokat sejtető könyvet, amely 19 eddig publikálatlan dokumentumot tartalmaz. Felmerül a kérdés, vajon mi késztette a Vatikánt „titkainak” leleplezésére? Eme dokumentumok állítólag a Vatikánban őrzött, páratlan és évszázadokra titkosított írások.
Ezek egyike a Dzsingiz kán unokájának, Güjük kánnak a IV. Ince pápához 1246-ban kelt levele, amelyből kiderül, hogy a mongol uralkodó nyíltan megfenyegeti a pápát és az összes európai uralkodót, hogy „hódoljanak neki és ismerjék el uruknak” a legfőbb kánt, máskülönben ellenségnek tekinti az öreg kontinens urait. Mi több, ellenkezésüket háborús okként fogja fel, s kilátásba helyez egy esetleges inváziót. Az isteni Gondviselés azonban közbeszólt, s a mongol áradatra nem került sor, mivel Dzsingiz kánt időközben megmérgezték.
A könyv értékét tovább növeli, hogy az egyedülálló dokumentumokat facsimile formájában tartalmazza a könyv, azaz hasonmás kiadásban, tehát a képek, a szövegek, a kéziratok és a rajzok az eredeti mű teljesen hű másai.
A mű többek között olyan érdekfeszítő és kényes témákat is érint, mint a Templomos Lovagok pere, vagy épp Michelangelo Buonarotti panaszlevele, amelyben a járandóságáért folyamodik a művész, tudniillik hiányolja a Szent Péter-bazilika kupolájának freskóiért járó és már több hónapja késő fizetségét.
A belga könyvkiadó nem kevesebb, mint 105 történelmi dokumentumot ismertet. Az „enigma-fejtők” körében valóságos csemegének számít ez a mű, hiszen a Vatikán kulisszatitkaiba való betekintéssel kecsegtet. Jómagamat azonban a legrégebbi, legkorábbi keresztény dokumentumok érdekelnének, amelyek alapján a Biblia is íródott. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az eredeti Biblia, amely a feltételezések szerint jóval vaskosabb és tartalmát tekintve ezoterikus és egészen más aspektusból tárja fel a kereszténység gyökereit, illetve a keresztény hitkultuszt megelőző korok történelmét. Talán nem tűnik epés megjegyzésnek, ha felteszem a költői kérdést: vajon érdekesebb-e a szóban forgó könyv tartalma, mint az, ami még mindig titkosítva pihen a vatikáni Levéltár rejtekén?
A TEMPLOMOS LOVAGOK KINCSE ÉS A VATIKÁN
Kik voltak a Templomos Lovagok? Röviden, első pillantásra egy harcos szerzetesekből álló rend volt, amelyet Hugues de Payens francia lovag és nyolc társa alapított 1118-ban azzal a céllal, hogy a Jeruzsálembe látogató zarándokokat védelmezzék. Nevüket onnan kapták, hogy Jeruzsálem akkori uralkodója, II. Balduin, a Templom-hegy körüli negyedeket adományozta nekik. Innen származik az eredeti nevük: Krisztus és Salamon Templomának Szegény Harcostársai.
Ahhoz képest, hogy kezdetben csak alamizsnákból tengették az életüket, csakhamar Európa egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szövetségévé nőtték ki magukat, s ezzel óhatatlanul szemben találták magukat a Szentszékkel.
Vagyonukra sokaknak fájt a foga. Szép Fülöpnek végül sikerült meggyőznie V. Kelemen pápát, hogy törje meg a rend hatalmát. Erre 1307. október 13-án került sor, amikor is Franciaországban a rend legtöbb tagját váratlanul letartóztatták. Így vette kezdetét a Vatikán Templomosok elleni harca és irtó hadjárata. A vád, amely ma is beillene egy inkvizítori perbe, a következő volt: ezotéria, sátánimádat, furcsa, okkult gyakorlatok végzése.
A találós kérdés pedig így hangzik: hová tűnt a Templomos Rend irdatlan vagyona? Merthogy Fülöp nem talált rá a Templomosok kasszájában. Mi lehet az igazság?
Nos, a Vatikán 2007-ben nyilvánosságra hozta a templomosok perével kapcsolatos dokumentumait. Ekkor találkozott a nagyérdemű az 1308-ból származó chinoni pergamennel, melyet furcsamód 2001-ben fedeztek fel újra! Ez a történelmi dokumentum arról tanúskodik, hogy Kelemen pápa először felmentette a templomosokat az eretnekség vádja alól. Ámde a pápa oly mértékben függőt a francia király hatalmából, hogy gyakorlatilag teljes mértékben azt kellett tennie, amit a gall uralkodó kénye-kedve diktált.
Ennélfogva a pápa engedett a világi nyomásnak és befolyásnak, s 1312-ben visszavonva korábbi döntését, ténylegesen keresztet vetett a rend sorsára. A Templomosok sorsa ezzel örökre megpecsételődött!
Száraz György
Boldog napot!
The post A Vatikán titkai appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
