Alkoholkerülésük és terepszínű ruhájuk buktatta le a "turistáskodó" orosz zsoldosokat

Alkoholkerülésük és terepszínű ruhájuk buktatta le a "turistáskodó" orosz zsoldosokat

A Wagner Group nevű orosz biztonsági magáncég zsoldosait vették őrizetbe a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra – jelentette a BelTA állami hírügynökség, a fehérorosz rendvédelmi szervekre hivatkozva.

Az elfogott 32 külföldi fegyveres a Wagner Group zsoldosa – jelentette a fehérorosz állami hírügynökség, amely korábban arról számolt be, hogy az őrizetbe vétel július 29-re virradóra történt.

A rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint értesülést kaptak arról, hogy több mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot a választási kampány idején. Az oroszok mindegyikénél kis kézipoggyász, illetve összesen három nagy, nehéz bőrönd volt – írta a BelTA.

A fővárosba érkezve július 25-re virradóan a csoport az egyik minszki szállodában szállt meg, ahonnan 25-én kellett volna távozniuk, de 27-én hagyták el a szállodát, és egy Minszk környéki szanatóriumba utaztak.

A szanatórium vezetése szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal hívták fel magukra a figyelmet. Alkoholt nem fogyasztottak, szórakoztató rendezvényeket nem látogattak, igyekeztek nem felhívni magukra a figyelmet. Kis csoportokban ismerkedtek a szanatóriummal és a környékével. Szerdára virradóra a 32 embert a fehérorosz biztonsági szolgálat (KGB) és a különleges rendőri alakulat (OMON) őrizetbe vette. Egy további embert az ország déli részében azonosítottak és vettek őrizetbe. A Nyomozó Bizottság megkezdte ügyükben a vizsgálatot – írta a BelTA, amely közzétette az őrizetbe vett személyek névsorát.

A gyakran Európa utolsó diktatúrájaként emlegetett országban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást.

Elemzők szerint a kelet-európai országban a rossz gazdasági és emberi jogi helyzet, valamint a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése miatt egyre fokozódik a rezsimmel szembeni elégedetlenség, s így évtizedek óta nem látott kihívásokkal kénytelen megbirkózni a jelenlegi vezetés. Ennek ellenére Lukasenka győzelme bizonyosnak látszik, mivel két fő riválisa – a pénzügyi szabálytalanságokkal vádolt Viktar Babarika üzletember és a vezetés korrupciójával gyakran foglalkozó Szjarhej Tihanovszkij blogger – börtönbe került.

Az utóbbi hetekben tüntetők ezreit vették őrizetbe az országban, Valerij Cepkalo ellenzéki vezető, aki Lukasenka kihívójaként kívánt indulni az elnökválasztáson, pedig a fiaival együtt külföldre menekült, attól tartva, hogy a hatóságok megvonhatják szülői felügyeleti jogait.

Nem értik az oroszok

Hírdetés

A minszki orosz nagykövetséget a fehérorosz hatóságok nem informálták arról, hogy orosz állampolgárokat vettek őrizetbe, ezért a nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért.

Az őrizetbe vételről szóló nyílt bejelentés, majd az Alajkszandr Lukasenka elnök részéről Moszkva ellen kimondott vádak, egyértelmű jelei Minszk és a Moszkva közötti viszony kritikus megromlásának.

Borisz Prilepin orosz író, aki 2018 júliusáig fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadárok oldalán, az Ura.ru hírportálnak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy az elfogott zsoldosoknak a BelTA által nyilvánosságra hozott listájáról ismer két-három olyan embert, aki az ő zászlóaljának katonája volt Donyeckben. Prilepin ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a csoport fehérorosz helyzetet készült volna megingatni, rámutatva, hogy az átszállóhelyként gyakran Minszken keresztül a gyanúsítottak valószínűleg más országokba – sajtóértesülések szerint Afrikába – tartottak.

"Azt hogy hova repültek, nem tudom. Nem én irányítom ezeket a fiúkat, felnőtt emberek ők, hivatásos harcosok. De a végcél biztos, hogy nem Fehéroroszország" – mondta.

"Amennyire tudom, holnap kellett volna a rendeltetési helyükre tovább repülniük. Nem tudom, hogy a fehérorosz hatóságok hogy fognak ebből kikászálódni" – tette hozzá.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából "nincs értelme" felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között "testvéri" a kapcsolat.

"Minek? Erre egyáltalán nincs szükség" – mondta.

Az orosz szenátor "félreértésről" beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ. Nem tudta megmondani, hogy mit keresnek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.

A sajtóban a Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári "trollgyárat", amely az interneten keresztül megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A "Putyin szakácsaként" is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról olyan állítások is megjelentek, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában.

Oroszországban egyébként tilos a zsoldoshadseregek működtetése. Az orosz kormány 2018 márciusában alkotmányellenesnek minősítette, és ezért elutasította annak a törvénytervezetnek a támogatását, amely engedélyezte volna a katonai magáncégek létrehozását.

A kormányzati állásfoglalás rámutatott, hogy az orosz alaptörvény 13. cikke tiltja az olyan társadalmi szervezetek létrehozását és tevékenységét, amelyek célja fegyveres alakulatok létrehozása. A 71. cikk leszögezi továbbá, hogy a védelem, a biztonság és a külpolitika kérdései állami hatáskörbe tartoznak.
A törvénytervezet támogatását a védelmi, a pénzügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, a főügyészség, valamint több fegyveres testület és szakszolgálat egyaránt elutasította.

Az orosz-fehérorosz ellentétek gyökerét Moszkvában abban látják, hogy a hazájában megggyengült népszerűségű Lukasenka nehezményezi az orosz támogatások következetes leépítését, Minszkben pedig Vlagyimir Putyin bekebelezési szándékaként értelmezik, hogy Oroszország nem tett le arról a szándékról, hogy tovább mélyítse a két ország megfeneklett integrációját.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »