A prehisztorikus idők legtitokzatosabb jelenségei közé tartoznak az egyiptomi abüdoszi templom keresztgerendáján található, rejtélyes járműveket ábrázoló vésetek. Vajon ki, mikor és miért örökítette meg ezeket a csúcstechnológiákat felvonultató eszközöket? Eredjünk az igazság nyomába!
AZ ABÜDOSZI REJTÉLY
Az abüdoszi rejtély egyike az ókori egyiptomi építmények számos titkának. Abüdosz városa i.e. 2 500 évvel a legismertebb városok között tartatott számon. Minthogy az V. dinasztia korában, (Kr.e. 2465–2323) Ozirisznek szentelték. A ma ismert legrégebbi templom áll itt, az Ozireion, ahol a mítosz szerint Ozirisz fejét temették el. Erről a kultikus központról manapság csak annyi bizonyos, hogy i. e. 3 000 tájékán már biztosan itt állt. Több tudós viszont azt állítja, hogy protodinasztikus kultuszhelyről van szó és kora legalább 10 000 évesre rúg.
Bármi is az igazság, I. Széthi fáraó, a XIX. dinasztia leggazdagabb istenkirálya (a sírja alapján) és Nagy Ramszesz édesapja, erre emeltette saját templomát. S ez nagyon fontos megjegyzést rejt magában, tudniillik, ráépíttette. Pontosabban az Ozireion mellé, de sokkal-sokkal magasabbra épült I. Széthi temploma.
Az Ozireion mega gránittömbjei és az építészeti technika egyértelműen nem újbirodalmi. Akkor hát milyen? Zahi Hawass A fáraók birodalma című művében is rámutat arra, hogy az Ozireion építési módja idegen az Újbirodalom architektúrájától. Kőtömbjeinek elrendezése és technikája a Hafré (Kephrén)-piramishoz épített gízai völgytemplom köveihez állnak a legközelebb, ami legkésőbb az Óbirodalomban készülhetett, ha a hivatalos álláspontot vesszük alapul. Tehát nagyon ősi hellyel van dolgunk. S akkor még nem beszéltünk az esetenként 100 tonnát nyomó gránittömbök kibányászásáról, tökéletesre csiszolásáról, szállításáról és azokról a mértanilag precíz illesztéseiről, amelyekről bárki laikusként is meggyőződhet.
Mint említettem, mindez az egyiptomi történelem hivatalos kezdetéről tekint vissza ránk. Rejtély, hogyan voltak erre képesek közel 5 ezer évvel ezelőtt az emberek. Feltéve, hogy nem korábban épült a templom, s hogy valóban emberi technológiával készült.
Széthi volt a ma ismert dinasztiák sorában a hetvenhetedik. Szóval, I. Széthi kezdte meg a templom építését, majd fia követte munkáját, viszont sosem fejezték be. Végül elnyelte a homok.
Később, az 1700-as évek elején fedezték fel újra – bárki kiszámolhatja, hogy milyen hosszú ideig volt elrejtve a világ szeme elől. N. Granger francia orvosnak tulajdonítják a felfedezését, de a templomot csak 1859-ben „porolták le” annyira, hogy tudósok léphettek be a termeibe. Hiába, a homok ölelése nagy úr.
A templom egyik jelentőségét az adja, hogy egyik fala a dinasztikus Egyiptom történetének I. Széthit megelőző 76 király nevét és rövid történetét ismerteti, illetve foglalja össze. Ez a híres abüdoszi királylista. Mivel mindenki megrökönyödéssel és hatalmas lelkesedéssel fogadta a királylistát, észre sem vették, vagy legalábbis nem szenteltek különösebb figyelmet a szerényebb méretű domborműveknek. Így például az egyik mennyezettartó keresztgerendának, amelyen vitathatatlanul 20. századi csúcstechnológiára emlékeztető járműveket láthatunk. Nevezetesen egy helikoptert, egy tengeralattjárót és egy repülőgépet, s mindezt nem elnagyolt ábrázolásban, hanem egészen konkrétan, hieroglifák formájában.
Ha meggondoljuk, hogy az óegyiptomi vésetek mennyire élethűek, realisztikusak, pontosak, akkor világosan kikövetkeztethető, hogy ezek a hieroglifák is ilyenek. Az isten-, ember-, állat- és növényábrázolások, sőt az egyes használati tárgyak képírásos megjelenítései abszolút visszaadják az eredetijüket. Így kellene valami elfogadható tippet vagy magyarázatot adni a repülőgépre és a tengeralattjáróra is. De sajnos nincs tudományos megoldás erre a kérdésre. Sőt, csak kifogás van, miszerint azt később vésték bele a keresztgerendába. Ez azonban nem állja meg a helyét. Aki ezt gondolja, el kell keserítenem, mert ezek a vésetek egyidősek a többivel, amelyek viszonyt több ezer évesek. Úgy látszik, egyelőre marad a rejtély.
ŰRREPÜLÉS AZ ŐSKORBAN?
Ha azonban az egyiptomi mitológiához fordulunk, adódik néhány válaszkísérlet az abüdoszi rejtélyre. De miben is áll a misztikum maga: tudtak-e repülni az ókori egyiptomiak? Léteztek-e cirka 3500 évvel ezelőtt repülő szerkezetek Egyiptomban? Egyébként ezt hívják paleoasztronautikának, vagyis őskori űrrepülésnek. Mitől űrrepülés? Attól, hogy az egyiptomiak olyan istenségektől, azaz magasabban fejlett lényektől származtatták tudásukat és tudományaikat, akik az égből, a kozmoszból érkeztek. Méghozzá égi bárkákon, napbárkákon, űrhajókon. Erről is részletesen beszámolnak Egyiptom mítoszai. Ha pedig elhisszük, hogy e repülő szerkezetek egykoron a fáraók birodalmának egén hasítottak, akkor számtalan rejtélyre elfogadható válasszal szolgálnánk.
Olybá tűnik, hogy Abüdosz rejtélyes hieroglifái a paleoasztronautika létezésének egyik legmeggyőzőbb bizonyítékai. Vegyük őket alaposan szemügyre! A hieroglifák között láthatunk egy apacs helikopterhez hasonlító, egy repülőgép jellegű, egy tengeralattjáróra hajazó és kettő farokvitorlával rendelkező gépezetet. Ezeket egyre több kutató, köztük Erich von Däniken is, a paleoasztronautika bizonyítékainak tekinti.
Erich von Däniken a legismertebb képviselője a paleoasztronautikának, más néven a „paleo-SETI” hipotézisnek, mely szerint földönkívüliek, illetve magasabb rendű lények látogatták meg a Földet a prehisztorikus (történelem előtti) időkben és komoly hatást gyakoroltak az emberi kultúrára.
Az idegeneket, az égből érkezett jövevényeket a mentális fejlettségük miatt az ősemberek isteneknek tartották. Ennek az elméletnek az alátámasztására a legkülönbözőbb bizonyítékok állnak rendelkezésre az ősi kultúrákból: mondák, épületek, faragványok, valamint megmagyarázhatatlan eredetű és funkciójú tárgyak. Miképpen tudta volna az általunk műszakilag fejletlennek tartott ókori ember létrehozni a gízai piramisokat, kifaragni a több száz tonnás obeliszkeket, vagy éppen lemásolni a csillagos égboltot szent városainak megtervezése során? S mindezt a semmiből, előzmények nélkül, egy csapára a sivatag porából? Szuperfejlett nyelvvel, írásrendszerrel és csillagászati ismeretekkel, kifinomult építészeti stílussal, gránit megalitokból konstruálva – mindezt az őskorban?
Nehezen lehet az előzményeket negligálni (figyelmen kívül hagyni), s talán nem is kell, hiszen van más észszerű magyarázat minderre.
Történelem előtti járművek már csak azért is létezhettek, mert az emberiséget megelőzően voltak már szuperfejlett civilizációk a Földön. Ilyen volt Atlantisz, Mú és Lemúria a bolygónk közelmúltjában. Miért ne térhettek volna vissza az elődeink, vagy az előttünk járó, fejlettebb lények hozzánk, kései és némi lemaradásban szenvedő, veszteglő utódokhoz segíteni?
Ha ez így volt, akkor máris adódik egy válasz a rejtélyes abüdoszi hieroglifákra, amelyek jelentése hivatalosan „ismeretlen”. Nem árt újra megismételnünk, hogy a hamísítás hipotézisét nyugodtan kizárhatjuk, mert a jeleket bárki megtekintheti – egyesek tüzetesen meg is vizsgálhatták – a templom 1859-es kiásása óta.
Egyes tudósok, régészek azonban hajlamosak eme furcsa hieroglifákat természeti képződményeknek tartani. Bevallom, nem értem, hogy ezt az álláspontjukat mire alapozzák. Hol itt a ráció?
Nem sokkal valószínűbb, mi több, meggyőző, hogy több ezer évvel ezelőtt egy testet öltött isten templomának falára, tartópillérére, amely éppen Ozirisznek, a túlvilág istenének kultuszközpontjára épült, nagyon is komoly okkal vésték ujjnyi mélyen oda azokat a szent jeleket, amelyek különös, de egyáltalán nem hihetetlen közlekedési eszközöket örökítenek meg???
Miért zárják ki egyesek kategorikusan, hogy egy elfeledett nép ivadékai olykor-olykor visszatértek a Földre és átadtak valamicskét a kozmosszal kapcsolatos tudásukból? Tudom, hogy sok embert sokkol az ilyen feltételezés és rengeteg az emberekben az előítélet, de ne mindig a félelmeinkből induljunk ki, s persze ne akarjuk mindig elhitetni magunkkal, hogy mi vagyunk a legokosabb és legfejlettebb, hovatovább, az egyetlen intelligens faj az egész univerzumban! Azért az intelligenciánkat nem feltétlenül igazolja a történelmünk és a civilizációnk, nemde?
Száraz György
Boldog napot!
The post TITOKZATOS REPÜLŐ JÁRMŰVEK EGYITOMBAN appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
