Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
A dokumentum szerint a román fél meglepődve vette tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének
„teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját”.
De mi történt?
Szijjártó Péter Facebook-oldalán azt írta, hogy Románia elnöke szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, amikor megakadályozza a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti új határátkelőhely létesítését a két ország között.
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus”
– tette hozzá a külügyminiszter.
Szijjártó szerint Klaus Iohannis „folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba”, mostani döntésével „szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek”.
Csakhogy a modern kori Facebook-diplomácia nem mindig hoz a konyhára, főleg, ha az egyik fél felkészületlen – jelen esetben Szijjártó Péter. Románia szerint ugyanis az óvásnak mindössze technikai okai voltak, nem a határátkelővel van bajuk, tehát a magyar miniszter emiatt feleslegesen sértegette egy szomszédos állam vezetőjét.
A román külügyminisztérium közölte: Iohannis nem azért emelt alkotmányossági óvást a közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert ellenezi a határátkelő megnyitását, hanem
mert a román alkotmány szerint nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, arról nem lehet törvény révén dönteni.
A román fél hangsúlyozta, hogy Iohannis döntése semmiképpen nem irányul Magyarország vagy a romániai magyarság ellen, a kormányzati álláspont szerint Bukarestnek szándékában áll kezdeményezni „a szokásos eljárással” a határátkelő megnyitása érdekében egy egyezmény megkötését Magyarországgal a Kübekháza és Óbéb határátkelő megnyitásáról.
„A fentiek fényében a román fél valós szándékának a kontextusból való kiragadása azt mutatja, hogy a magyar fél nem kívánt megfelelően tájékozódni az alkotmányossági óvás indokairól, noha azok nyilvánosan is elérhetők”
– olvasható a közleményben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
