Meleg van. Ez természetes júliusban*. Ilyenkor nem veszünk fel meleg ruhát, és hideg sört iszunk. A sör nem jó melegen, a leves viszont ilyenkor is csak melegen jó. És ilyenkor parádéznak – akarom mondani: prájdoznak – a magukat melegeknek nevezők és egyéb, eltérő vonzalmú egyének, betűszóval LMBT–nek, újabban LMBTQ-nak jelölik őket – és ki tudja, hány betű lesz még a gender elmélet alapján. A rövidítés semlegesnek hat, csakhogy egy betű akármit jelenthet. Pl. az LMBT lehetne akár Leszerelt Matrózok Baráti Társasága vagy Lovas Magyarok Bátor Tábora. A nemzetközi politika egyik sarkalatos kérdése – egy sorban a bevándoroltatással – a melegek társadalmi megítélése és jogai. A német országgyűlés most fogadta el a melegházasságról szóló törvényt. A minap újságcikkben sorolták föl, mely európai politikusok tartoznak az említett kaszthoz. Mi közünk hozzá? A hálószobatitkokat eddig nem volt szokás kiteregetni. De maradjunk a nyelvi vonatkozásnál: Milyen alapon tulajdonítanak el egy közhasznú szót? Miért éppen meleg? Talán magasabb a testhőmérsékletük az átlagosnál? Vagyis állandóan lázasak? Alig hiszem. A szenvedély hőfoka sem lehet mérvadó, hisz a hagyományos szerelemre is mondják, hogy forró. Fülembe cseng a kádári időkből, amikor egy ún. baráti ország politikusa érkezett, és „meleg szeretettel” köszöntötték. Aligha eltérő hajlamokra utaltak ezzel.Eredetileg minden bizonnyal titkos jeligének használták a meleg szót a saját nemükhöz vonzódó férfiak egymás közt. Mióta büszkék, semmi értelme a rejtjelnek. A szakszerű elnevezés szokás szerint latin. Az idegen szó semlegesnek hat. A homoszexuális szót azonban nálunk játékosan szintén más jelentésű szóra ferdítették: homokos. Ez ugyanolyan sértővé vált, mint a buzeráns szóból rövidített buzi, nyelvileg pedig ugyanolyan káros, mint a meleg szó ilyetén alkalmazása. Lassan nem lehet meleg ruháról beszélni, nem lehet meleg a lázas gyerek, mert még félreértenék, a meleg napokról nem fogjuk tudni, hogy kánikula van-e, vagy a saját nemüket kedvelők fesztiválja. A homokos part esetleg a máshajlamúak fürdőhelye lesz. Az angolok így jártak francia eredetű gay szóval, ennek jelentése eredetileg vidám, de ilyen értelemben már nem lehet használni, mert mellékzöngéje van. A szépítés – idegen szóval eufemizmus – bár mindig létezett – sohasem volt eredményes. Mihelyt azonosul az új szó a fogalommal, az is illetlenné, rosszallóvá válik, elveszti titkosságát, s akkor megint újabb szót kell találni. Ezért van annyi neve az árnyékszéknek: betűrövidítéssel: WC; idegen szóval: klozett, perváta, toilette, boudoire – rövidítve budi, végül jelentéshamisítással: mosdó). A nemiséggel visszaélő nő történelmi megjelölései: szajha, rima, céda, lotyó, cafka, cafat, ribanc, szotyka, cemende, ringyó, kurtizán, kurva, utcanő, repedt sarkú. Ma már csak idegen szóval lehet megnevezni: prostituált. A homoszexualitásra régi szót nem találtam. Talán ritkább jelenség volt, s ha előfordult, nem beszéltek róla.(*A Katolikus rádióban elhangzott jegyzet. Kapcsolódó cikkünk: Gondolatbűnöző lettem. Tisztelt Olvasó!)
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »