A balatonalmádi öbölben a vízfelszínen több mint tízhektárnyi kiterjedésű barnás algaszőnyeg jelent meg.
A Facebookon több olyan fotó is megjelent, amelyen jól kivehető a balatonalmádi strandot is ellepő algatenger. A hirbalaton.hu által megkérdezett szakértő azt mondta, az algásodás vélhetően hamar el fog tűnni, de figyelmeztet arra, magas a víz foszfortartalma, mielőbb kotorni kellene a térségben.
A tihanyi limnológiai szakemberek kedden vesznek vízmintát, hogy pontosan meghatározzák a felbukkant algafajt, de vélhetően egy vízfenéken élő típus került átmenetileg, a szélcsendben vízfelszínre. Várhatóan, ha feltámad a szél, az algaszőnyeg visszamerül a meder aljára, és elenyésző mennyiség marad vízfelszínen.
A jelenségnek vélhetően az az oka, hogy a tiszta vízben a partokon egész a mederfenékig elér a fény. Ennek hatására a fenéklakó algát felemelő, víznél könnyebb buborékok képződnek, de ezek az algák az első szelesebb, vizet felkavaró időben eltűnnek, lemerülne.
Megvan a megoldás
Algaszőnyeg furcsamód éppen a tó vizének tisztaságát jelzi, nem jelent veszélyt – közölte Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
Boros Gergely elmondta,
ez egy természetes és évente akár többször is előforduló jelenség, és pár napon belül jellemzően eltűnik.
A szakember kifejtette: a barnás, habszerű, vízfelszínt ellepő képződmény szórványos megjelenése nem nevezhető rendkívülinek. Veszélyt nem jelent, a tó természetes működésének része.
Hozzátette, hasonló jelenség évenként változó intenzitással, főként tavasszal és nyár végén szokott előfordulni a Balaton egyes térségeiben. „Látványos, de veszélyt nem jelentő, pár napon belül szertefoszló jelenségről van szó” – fogalmazott.
Kiemelte, a Balatonalmádinál a vízfelszínre került jelentősebb algatömeg egyebek mellett éppen a tiszta és fenékig átlátszó víz miatt alakulhatott ki, hiszen tiszta vízben a fény könnyebben lejut a tómeder felületére. Az ott élő algák így elég fényhez jutnak, ráadásul közvetlenül hozzáférnek az üledékben raktározott tápanyagokhoz. Az így felszaporodott algatömeg egy idő után felszakadozva, a keletkező buborékok felhajtó erejének köszönhetően a felszínre jut – magyarázta.
Boros Gergely kitért arra, hogy szinte bárhol előfordulhat hasonló jelenség a Balatonban, de főleg az északi parton jellemző.
Nem példa nélküli az ilyesmi, 2017-ben is tapasztaltak hasonlót az északi parti öblökben, ha nem is ekkora kiterjedésben – tette hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
