Rudnay Sándor személye igazi példája a nemzeti összetartozásnak és a nemzeti önbecsülésnek, különösen is Trianon 100. évfordulóján. Esztergom az egész magyar nemzet keresztény identitásának és kultúrájának mérföldköve lett.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke
„Négy óra örül a prímás leszáll a kocsijáról és a sátorba lép, hogy levegye úti ruháját. Ezután harangzúgás és a Várban felállított ágyúk dörgése közben az ünnepi menet áthalad a városon….” 200 évvel ezelőtt, 1820 május 16-án vonult be ünnepélyesen Esztergomba Rudnay Sándor prímás; csaknem három évszázad után a magyar katolikus központ újra elfoglalta történelmi helyét. Popovics Györgynek a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének tett föl kérdéseket a Gondola.
– Elnök úr, az oszmán már az 1600 évek végén kivonult a térségből, az esztergomi érsekség, amely a hódoltságban folyamatosan az esztergomi nevet használta, mégis az 1800-as évek elejéig Nagyszombatban marad. A mai esztergomiak miért mondhatnak köszönetet Rudnay Sándor érseknek, aki a történelmet helyre illesztette?
– 200 éve, 1820. május 16-án a Szent Vendel téren, – ezen a helyen áll ma a Szent Anna vagy Kerektemplom – ünnepélyes keretek közt fogadta Esztergom népe Rudnay Sándort, aki közel 300 év után visszahelyezte az érseki székhelyt a városba. Akkor megjelent a történelmünkben egy hős lelkű, bátor hazafi, aki nem ismert lehetetlent! Első prímási körlevelében már köszönti a Szent korona népeit. Ennek a körlevélnek a dátumánál ESZTERGOM neve szerepel. Egyértelmű volt tehát a Kárpát-medence népei számára, hogy az új prímás visszatér a Szent István király által alapított egyházi központba. Hihetetlen bátor elszántság kellett ennek a tervnek már csak a megemlítéséhez is. Rudnay Sándor életműve Esztergom újkori történetét döntően meghatározta.
Olyan időszakban élt, amikor az ország talpra állításában határozott fellépéssel és erős kézzel kellett részt vennie. Esztergomi érsekké történő kinevezése után első lépése volt az érseki szék visszaköltöztetése Magyarország egyházi fővárosába, amely –– olyannyira elpusztult, hogy elődei nem is hozták meg ezt a lépést. Neve és életműve a török utáni esztergomi újjáépítéssel, az érseki székhely hajdani dicsősége visszaállításával fonódik össze. Esztergomban a Szent Anna templom falán ma egy kétnyelvű, magyar-szlovák emléktábla hirdeti Rudnay Sándor hercegprímás áldásos munkáját az Egyház, Esztergom, a magyar és a szlovák nemzeti kultúra támogatásában. Emlékét ma is ápolja az évtizedek óta működő Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület. Érthető ez a tisztelet, hiszen visszatelepítette Esztergomba a török elől Nagyszombatba menekített érsekséget. 1822-ben nemzeti zsinatot hívott össze az egyházi ügyek rendbetételére, segítette az oktatást, csatlakozott Széchenyi Istvánnak a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére tett alapítványához, megindította a Bazilika és a Szent Anna templom építését. Az egyházi épületek mellett jelentős összegeket szánt falusi iskolák és egészségügyi intézmények javára is. A történelmi épületek örök érvényűen őrzik emlékét. De személye és életműve legalább ilyen fontos a valódi romok mellett a szellemi romok újjáépítésében is. Életműve hitet, erőt és reményt jelent nemcsak a saját kora, de a ma élő utódok számára is.
– Rudnay a Szent Korona népeiben gondolkodott. A mai Esztergom hogyan emelkedhet arra a magasságra, amelyről a Szent Korona népeinek kölcsönös kulturális vonzerejét megnövelheti?
– Rudnay Sándor ebben is kiváló példát tud adni a mai kornak. Felvidéki származású, még plébánosként a már akkor is szlovák többségű Nyitrakoroson az érthetőség kedvéért szlovák nyelven tartotta prédikációit, homíliáit, ezzel valójában az egyik legfontosabb megteremtője volt az egyházi irodalmi szlovák nyelvnek. 1815-től Erdély püspöke, majd 1820-tól esztergomi bíboros, érsek, hercegprímás.
Rudnay Sándor
Az esztergomi bazilika kriptájában nyugszik, szívereklyéje – kívánságának megfelelően – Erdély második legnagyobb búcsújáró helyén, Máriaradnán van. Személye ezért is lehet igazi példája a nemzeti összetartozásnak és a nemzeti önbecsülésnek, különösen is Trianon 100. évfordulóján. De emellett a keresztény gyökerek és értékek alapján a szolidaritás és a magyar-szlovák viszonyban összekötő kapocs, a híd szerep jelentőségét sugározza felénk. Esztergom egy új állam első fővárosaként az egész magyar nemzet keresztény identitásának és kultúrájának mérföldköve lett. A Nemzeti Emlékhelyek Bizottsága tavaly ezt a várost választotta kiindulási pontul. „A hegyen épült várost nem lehet elrejteni” – mondja a zsoltáros. Rudnay az esztergomi bazilika építtetője. Nem titkolt célja volt, hogy az egykori és már csak romjaiban meglévő Szent Adalbert-székesegyház helyén megépíti a magyar Siont, így téve Esztergomot régi rangjához méltóan az ország egyik központjává. A bazilika hangsúlyjel múló földi életünk végső céljára vonatkozóan. A Duna fölé magasodó északi homlokzaton elhelyezett vörösréz betűkből álló feliratot latinul olvashatjuk: „az odafönt valókat keressétek”. Esztergom programot, hivatást ad ezzel egész Magyarországnak, minden magyarnak határainkon innen és túl, de még Európának is.
– Esztergom már a Szent Korona előtt központ volt, hiszen a Magyar Fejedelemségnek fővárosaként szolgált, sőt a Magyar Királyság első idejében is hazánk fővárosaként fénylett. Ezt a ragyogást művelődési értékekkel miképpen lehet a jövőben európai árnyalatúvá színezni?
– Ha valakinek, akkor nekünk, magyaroknak, és főleg itt, a megyénkben minden nap tudatosítanunk kell, hogy mennyire fontos a nemzetiségekre történő odafigyelés, hagyományaik, kultúrájuk megtartása és segítése, minden eszközzel. Kiemelten fontos, példa értékű feladatunk ez, mivel hiszek abban, hogy az e téren végzett erőfeszítések visszaköszönnek majd a határon túl élő magyarság sorsában. Ahogy mi becsüljük meg nemzetiségeinket, úgy becsülik majd meg a külhonban élő magyar nemzetiségű honfitársainkat, s mindez az alapját jelenti annak az Európának, amely saját múltunk megváltozhatatlan, és megszenvedett tanulságaiból épül. Kiemelten kezeljük az értékeinket, létrehoztuk és folyamatosan fejlesztjük a megyei értéktárat. Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen megyénk természeti, kulturális és épített hagyatéka páratlan. Gazdag történelmi múltunk szintén az elsők közé emel. Büszkén őrizzük és viszszük tovább az elődeinktől kapott tudást, útravalót.
– A megyei közgyűlés hogyan von be civil szervezeteket – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítványt: www.balassi.eu – abba a folyamatba, amelynek sodrásaként Esztergom időről időre, egy-egy ünnepre hazánk, sőt a Kárpát-medence kulturális fővárosává válhat?
– A megyei közgyűlés partnerséget vállal mindazokkal a civil szervezetekkel, mely értéket teremtő, értéket közvetítő tevékenységet végeznek. A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület vezetőségi tagja a megyei közgyűlés egyik alelnöke, Rudnay emlékezete így napjainkban is jelen van. A magyar szellemiség felépítése, a nemzetnek maradás súlyos, de gyönyörűséges feladata, a rend és a szakralitás helyreállítása nehéz kihívás, de nem adhatjuk fel. Sokan vagyunk elkötelezett magyarok, erős magyar szellemiséggel felvértezve.
Esztergom régi pecsétje
Rudnay Sándor Esztergomba érkezésének 200 éves évfordulója ünnepén azt kívánom, hogy múltunk értékeit minél gyakrabban elevenítsük fel, hogy tudjuk, tanuljuk meg őseink hitét, a nemzetért vállalt erőfeszítését, tudását és sokszor az önfeláldozást megkövetelő hazaszeretetét a jelenbe átolvasni. Hagyományaink értéket adnak, hozzá mérhetjük jelenünket, van viszonyítási pontunk. Ma Magyarországon a nemzeti emlékhelyek őrlángként világítanak, apró fényükkel az értékválság szürkületében is a helyes úton tartják lábunkat. Ma kitüntetett figyelem összpontosul Esztergomra. Vissza kell térnünk a lelkiismerethez, és hit kell. Hit abban az erőben, ami valódi teremtő erő. Hit a keresztény, egyetemes értékrendben. Hit a közös cselekvés erejében, hiszen a jóra irányuló emberi összefogás és akarat ereje legyőzhetetlen. Az egymás iránti tisztelet, alázat, egymás megbecsülése, az utánunk jövő generációk számára egy tisztességes, biztonságos város, ország és kontinens ígérete.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
