A képviselőház elfogadta Székelyföld autonómia-statútumát. Szépen hangzik ez a mondat még akkor is, ha tulajdonképpen hallgatólagos elfogadásról van szó: a jogszabály tárgyalás nélkül, az eredetileg benyújtott formában a felsőház elé kerül, amely döntő ház lesz e törvény esetében.
Székelyföld autonómia-statútumát 2019. december 18-án nyújtották be a parlamentbe Kulcsár-Terza József és Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben képviselői mandátumot nyert törvényhozói. A tervezetet február végén megtárgyalta az emberjogi bizottság, ahol – először a történelemben – RMDSZ-en „kívüli” szavazatot is kapott, és szinte átment: egy tartózkodás mellett három támogató és négy ellenszavazattal bukott el.
A jogszabályt azóta nem tűzte napirendre a plénum. Az alkotmány 75. cikkelye értelmében, ha egy tervezetet 45 napig nem tárgyal meg az első ház plénuma, akkor az hallgatólagosan elfogadottnak számít, azaz függetlenül attól, hogy mit tárgyaltak a szakbizottságokban, az eredetileg benyújtott formában átkerül a másik házba.
– Szerintem ez jó hír, arra figyelmeztet, hogy járványidőben sem feledkezhetünk meg a nemzeti ügyeinkről, a szenátusban pedig, ahol már nem lehet hallgatólagos elfogadás, ki kell állni, és meg kell védeni – nyilatkozta megkeresésünkre Kulcsár-Terza József.
Benkő Erika azt mondja, jobb szerette volna, ha vitára kerül sor.
– Sajnálom, hogy nem volt alkalmunk a plénumban is érvelni az autonómia mellett úgy, ahogyan azt a bizottságban is tettük, mert azzal talán lebontottunk volna még egy téglát a minket elválasztó falból, ez most a szenátorokra marad – mondta képviselő.
Székelyföld autonómia-statútumát 2017. december 22-én is benyújtotta be a parlamentbe Kulcsár-Terza József.
Erdély András / Székely Hírmondó
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
