Nemcsak a koronavírussal, hanem a járványhoz kapcsolódó álhírekkel is meg kell küzdenie a világnak, Magyarország sem kivétel. Főként az interneten, a közösségi oldalakon terjednek, de „hivatalos” sajtótermékek, újságok, hírportálok is terjesztik, sőt a gyanú szerint időnként gyártják is az álhíreket. Ez persze nem új jelenség, de a kormány szerint ez a jelenlegi helyzetben kiemelten veszélyes – hangzott el az M1 Híradójában.
Valódi hírek közé keverve, és a legfrissebb információkkal együtt kering az interneten az Ötpercpihenő nevű portál cikke, ami szerint a miniszterelnök azt nyilatkozta: nincs szüksége a nyugdíjasokra, és nekik nem jár gyógyulás. Ilyen nyilatkozat azonban soha semmilyen formában nem hangzott el. Nagyon kell keresni a portálon azt az információt, hogy ők bevallottan álhíreket közölnek, az olvasók könnyen elhihetik, hogy valódi hírrel találkoztak.
Hasonlóan a helyzet a Hírbázis nevű kiadvánnyal is, ahol pedig azt állították, hogy a kormányfő ittasan adott interjút. Hamisan, hiszen ez a cikk is álhír volt, de ennél a portálnál is keresni kell az utalást arra, hogy kamu-híreket gyártanak.
Egy másik internetes médium ezt a címet adta egyik cikkének: „Abban is Orbán dönt, hogy hány halottat lehet közölni”.
A mondatot egy, a portálnak nyilatkozó pszichológus szájába adják. Ám az interjú elolvasása közben kiderült: a címben szereplő mondat nem az interjúalanytól hangzott el, hanem a riporter vetette föl, mire a megkérdezett pszichológus mindössze helyeselt.
Magyarországon vesztek el a morva-sziléziai régió maszkjai – erről írt szombaton az egyik cseh hírportál. Az oldal szerint a csehországi tartomány félmillió szájmaszkot rendelt Indiából, de a szállítmány nem érkezett meg, mert azt Budapesten lefoglalták.
A cikket elsőként az Index vette át és bár az információ mindössze sajtóértesülés volt, a szájmaszkok lefoglalására a címben tényként utaltak. A hamis hír végül szinte a teljes kormánykritikus sajtót bejárta, legalább hat másik hírportál is idézte az írást.
Csakhogy az operatív törzs és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is cáfolta az ötszázezer szájmaszk lefoglalásáról szóló információt.
Néhány napja egy DK-s országgyűlési képviselő pedig azt híresztelte saját Facebook oldalán, hogy Budapestet katonák és tankok lepték el. Holott ez a hír sem volt igaz.
Az ehhez hasonló híreszteléseket is szigorúbban büntetnék az alapján a törvényjavaslat alapján, amely a koronavírus-járvány leküzdésére hozott rendkívüli intézkedéseket erősíti meg. A törvény egyebek mellett bűncselekménynek nyilvánítaná, ha valaki a lakosság nagy csoportjainak megzavarására vagy társadalmi nyugtalanság keltésére alkalmas álhíreket terjesztene.
A nemzetközi sajtóban ezt már úgy kommentálták, hogy a magyar újságírók évekre börtönbe kerülhetnek. A bírálatokra Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a kormány idegen nyelvű tájékoztató oldalán azt írta: a vészhelyzet idején helytelen és veszélyes hamis információkat terjeszteni, különösen olyanokat, amelyek aláássák azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az emberek védelmében tesznek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-nek azt mondta: a rémhírterjesztést már eddig is büntették, akár három évet is kaphatott az, aki „közveszély helyszínén zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas valótlan vagy a valóságot eltorzító híreket terjeszt”.
Az új törvényjavaslat öt évben maximalizálná a kiszabható börtönbüntetést, annak függvényében, hogy a rémhírterjesztés mennyiben akadályozta a koronavírus elleni védekezés eredményességét.
Benyújtottuk az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Létfontosságú, hogy a Parlament elfogadja a tervezetet, mivel enélkül hatályukat vesztik a veszélyhelyzet ideje alatt eddig meghozott rendkívüli intézkedések. Kérünk minden parlamenti pártot, hogy támogassa a Kormányt, hogy továbbra is azonnal segítséget tudjon nyújtani a magyar embereknek. Össze kell fognunk, csak így győzhetjük le a koronavírust!
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
